171373. lajstromszámú szabadalom • Berendezés darabos vagy szemcsés anyagok adagolására

171373 3 4 nyomásnak vannak kitéve. Minthogy a tömszelen­cék az üzemi nyomású közeggel állandóan és közvetlenül érintkeznek, a tömítőanyagok rövid idő alatti alkalmatlanná válásával kell számolni. Ez a káros körülmény különösen akkor következik be rövid idő alatt, ha gyantásodásra hajlamos anyagokról van szó. A cellás adagolókat és a kalottás adagolókat általában a cellulóz iparban a fa aprítékok adagolására, továbbá pl. a furfurol gyártásnál a pentozán tartalmú szilárd anyagok adagolására alkalmazzák. Az ilyen rendszerű berendezések - és általában a forgó rendszerű megoldások — üzemel­tetése során nyert gyakorlati tapasztalatok igazol­ták, hogy élettartamuk csekély, karbantartási és felújítási periódusuk igen gyakori, ami tetemes költségtöbblettel jár, továbbá csak kis nyomás­különbségek esetén alkalmazhatók. A találmány szerinti berendezés célja, hogy lehetővé tegye különböző nyomású terek között és darabos anyagok adagolását úgy, hogy az egymás­hoz képest elmozduló felületek egymásra gyakorolt erőhatása és így koptató hatása is minimális legyen, és hogy a tömszelencék az üzemi nyomáskülönbségnél lényegesen kisebb nyomás­különbségnek legyenek kitéve. A találmány szerinti berendezés elé kitűzött további cél volt, hogy az egyes kamrákból kilépő gőzök vagy gázok még a berendezésen belül felfoghatók és elvezethetők legyenek anélkül, hogy akár a kezelő személyekre, akár a berendezés üzemére veszélyt jelentenek, A vázolt fő célkitűzések mellett egyéb kisebb jelentőségű célokat is megold a találmány szerinti berendezés. Ilyen célként szerepel a különböző nyomású oldalakhoz tartozó kamrák közti nyomás­kiegyenlítés, ami azt eredményezi, hogy a nagyobb nyomású tér felé haladó kamrákban az onnan távolodó kamrák nyomásának rovására fokozatosan nő a nyomás, míg a másik oldali kamrákban fokozatosan csökken. A találmány szerinti berendezés az ismert adagoló berendezések hibáit, hiányosságait mara­déktalanul kiküszöböli. Felhasználási területe kor­látlan, mert lehetővé teszi darabos vagy szemcsés anyagok adagolását függetlenül attól, hogy az illető anyagok kenő tulajdonsága milyen. Tekintélyes nyomáskülönbségű terek közötti adagolás végezhető vele akár atmoszférikusnál kisebb vagy annál nagyobb nyomástartományban. Az áthidalható nyomáskülönbség 10 atmoszféránál nagyobb is lehet, anélkül, hogy nyomáskiegyenlítődés követ­kezne be a kis- és nagynyomású részek között. A találmány szerinti berendezésnél a tömszelen­cék nincsenek az üzemi nyomás hatása alatt és tulajdonképpen jelentéktelen nyomáskülönbségnek vannak kitéve, ennélfogva a tömszelencék nem kritikus elemei a javasolt berendezésnek. A kamrákkal ellátott forgórész és az ehhez kapcso­lódó vezetőlapok közötti normális erők jelenték­telenek, így a kopás is kicsi ezeknél az elemeknél, aminek folytán az utánállítási és általában a karbantartási művelet igény csekély. A találmány szerinti berendezésnél vezetőlapok sík felületei között függőleges tengely körül forgathatóan elrendezett kamrás forgórész van alkalmazva úgy, hogy a forgórész alá van támasztva 5 a tengelyéhez csatlakozó szervek útján. A kamrás forgórész egyes kamrái az állórészhez csatlakozó töltő, illetve ürítő nyílásokkal kerülnek kapcso­latba, de ezektől a nyílásoktól elfordulva zárt tereket képeznek a kamrák. A környezethez képest 10 túlnyomás alatt álló terekből elszivárgó közeg felfogására különféle terek vannak kiképezve ahonnan elvezethető az elszivárgott közeg. Ennek a fordítottja is megoldható, nevezetesen, védő, illetve öblítő célt szolgáló közeg juttatható ezekbe a 15 terekbe éppen az esetleg káros anyagok kiáramlá­sának a megakadályozására. A javasolt berendezés egyaránt alkalmazható kisnyomású térből nagy­nyomású térbe történő adagolásra vagy fordítva nagynyomású térből kisebb nyomású térbe történő 2o anyagtovábbításra. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy felső vezetőlap és alsó vezetőlap között, ezekhez csúszó illesztéssel érintkező, függőleges tengely körül forgathatóan elhelyezett, felül és alul nyitott 25 kamrákkal ellátott forgórésze, az egyik vezetőlap­hoz tartozó egy vagy több töltő nyúlványa, a másik vezetőlaphoz tartozó egy vagy több ürítő nyúlványa, a forgórészt alátámasztó szerve, cél­szerűen tárcsás csapágya, továbbá a forgórész és a 30 vezetőlapok között kiképzett, csatlakozó csator­nával ellátott felső gyűjtőtere és/vagy alsó gyűjtőtere van. A forgórész befeszülésének elkerülése végett az egyik vezetőlapon, mégpedig az ürítő nyúlvánnyal 35 szembeni vezetőlap-részen, az illető nyúlvány forgórészhez csatlakozó szakasza keresztmetszeti alakjának megfelelő bemunkálás van. A találmány szerinti berendezést a csatolt 40 rajzmellékleteken bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán a következő leírás ismerteti részlete­sebben. A rajzokon az 45 1. ábra a 2. ábrán bejelölt AA sík menti metszetet szemlélteti, ami a példakénti berendezés függőleges síkmetszetének felel meg, a 2. ábra pedig az 1, ábrának megfelelő felülnézet. 50 A találmány szerinti berendezésnél a 30 bordákkal ellátott 9 felső vezetőlap és 10 alsó vezetőlap között foglal helyet az 1 forgórész. Az 1 forgórész a 4 tengelyre van rögzítve ez utóbbi az 5 55 felső csapágyban, illetve a 6 alsó csapágyban van ágyazva. A 4 tengelyt a 20 hajtómű révén lehet meghajtani, ami pl. kúpfogaskerekekből állhat. Az 1 forgórész két oldalánál van elrendezve a 7 felső tömszelence, illetve a 8 alsó tömszelence. A 60 vezetőlapok forgórész felé néző részei lényegében síkfelületekké vannak kiképezve és ezek közé illesztett 1 forgórésznek a vezetőlapokkal szem­közti részei szintén síkfelületekké vannak meg­munkálva. A vezetőlapok és forgórész egymáshoz 65 illeszkedő síkfelületei egymáshoz képest elcsúsznak 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom