171372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrotechnikai burkolatok lezárására, valamint ilyen burkolat

171372 5 o A golyó hevítése és meglágyítása közben a légtelenítőcső hőmérsékletének nem szabad a lágyuláspont közelébe növekednie, mivel ezáltal a belső gáznyomás kiöblösítené a szűkülettel ellátott csövet és a kívánt kerületmenti zárás a golyó és a 5 cső belső felülete között nem jönne létre. Előnyösnek bizonyult, hogy ezt a hőmérsékletet meleg gáz (pl. levegő) révén szabályozzuk oly módon, hogy a gázt a légtelenítőcső külső oldalára fúvatjuk. 10 Az infravörös sugárzást megfelelő módon biztosíthatjuk nagy fényerejű izzólámpa vagy ellipszoid fényszóróra szerelt szénívlámpa segítségével. Alternatívaként alkalmazhatunk lézert is, 15 pl. neodímium/YAG típusú szilárd lézert, amely néhány wattos folyamatos 1,06 mikron hullámhosszúságú sugárzást biztosít. A lézerrúd csaknem párhuzamos sugárzásának a kívánt területre koncentrálásához optikai fókuszáló eszközöket haszna- 20 lünk. "~ A golyót nem szükséges hasonló összetételű üvegből készíteni, mint a 13 légtelenítőcsövet. A golyók az alábbi anyagok bármelyikéből készülhetnek: 25 1. alacsonyabb olvadáspontú üveg, ún. „forraszjiveg", amely az infravörös sugárzás elnyelését biztosító adalékanyagot tartalmaz, 2. nem olvadó anyagú, például fém-, kerámia- 30 vagy magas olvadáspontú üveg-anyagból álló mag és megolvasztható, az infravörös sugárzást elnyelő külső üvegbevonat, 3. az infravörös sugárzást elnyelő anyagból álló mag, és megolvasztható, az infravörös sugárzást 35 áteresztő üvegből álló külső bevonat. Ez utóbbi esetben a mag elnyeli az infravörös sugárzást és eközben hőmérséklete megnövekszik. A bevonatot a forró mag hővezetés révén hevíti. A megolvasztható üvegbevonat forraszüvegből állhat. 40 Bár a fentiekben csak az infravörös sugárzás alkalmazását ismertettük, ezt helyettesíthetjük lánggal történő hevítéssel is. Ebben az esetben fontos, hogy a golyó felülete előbb olvadják meg 45 és lágyuljon, mint a légtelenítőcső anyaga. Ezért a golyónak alacsonyabb olvadáspontú anyagból kell állnia, mint a légtelenítőcsőnek, és készülhet teljes egészében alacsony olvadáspontú üvegből, például forraszüvegből. Alternatívaként a golyónak nem 50 olvadó anyagú magja lehet, amely megolvasztható, alacsony olvadáspontú üvegből álló bevonattal van ellátva. Bár a találmányt a fentiekben speciálisan 55 tompaforrasztásos izzólámpával kapcsolatban ismertettük, nyilvánvaló, hogy a találmány alkalmazása szélesebb körű. Az eljárás különösen előnyös olyan izzólámpák lezárására, amelyeknél a 13 légtelenítőcső egy darabból áll a burával vagy 60 burkolattal. Továbbá a megoldás alkalmazható fémanyagú burkolatok lezárásra is. Ilyen esetben az üveg és a fém közötti kapcsolat létrehozása a légtelenítőcső és a burkolat között igen fontos, kezdeti műveleti lépés. 65 A találmány szerinti lezárás a gyakorlatban lehetővé teszi az eddiginél nagyobb nyomású gáztöltéses izzólámpák gépi előállítását, vagy pedig az eddigivel megegyező normál atmoszférás töltési nyomás alkalmazását magasabb burahőmérséklet mellett történő forrasztással. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás burkolat lezárására, amely a burkolat légtelenítésére és/vagy töltésére alkalmas üveg-anyagú csővel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a csőben üveganyagból álló felületű golyót helyezünk el, amelyet előnyösen legalább a golyó felületének meglágyítása útján a cső belső felületével összeolvasztunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a golyó felületének üveganyagaként a cső anyagánál alacsonyabb olvadáspontú anyagot használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganat osítási módja, azzal jellemezve, hogy előnyösen a golyó felületének meglágyítását a csövön áthatoló, de a golyó által elnyelt sugárzás révén végezzük. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a golyó felületének anyagaként a sugárzást áteresztő, a golyó magjának anyagaként pedig a sugárzást elnyelő, és a golyó felületének anyagánál magasabb olvadáspontú anyagot alkalmazunk, • 5. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a golyó felületének üvegáhyagaként a cső anyagához hasonló, azonban külön kezeléssel a cső anyaga által áteresztett sugárzás elnyelésére alkalmassá tett anyagot alkalmazunk. 6. A 3. vagy 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a golyót a golyó felületének olvadáspontjánál magasabb olvadáspontú maggal alakítjuk ki. 7. A 3—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy sugárzásként infravörös sugárzást alkalmazunk. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a csőben a golyónak a csőhöz forrasztása közbeni beilleszkedését biztosító szűkületet alakítunk ki. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a golyót a burkolatban a légtelenítés és/vagy töltés közben helyezzük el, és a burkolat megfordítása útján hozzuk a szűkületre illeszkedő helyzetbe. 10. Zárt burkolat, amely légtelenítésre vagy töltésre alkalmas üveganyagú csővel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a burkolat a csőben elhelyezett golyó révén van lezárva oly módon, hogy a golyó üveganyagból álló felülete a cső felületével egyesítve van. 11. A 10. igénypont szerinti burkolat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a golyó felületének anyaga alacsonyabb olvadáspontú, mint a cső anyaga. 12. A 10. igénypont szerinti burkolat kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a golyó a cső által 3