171367. lajstromszámú szabadalom • Gyémántból készült letapogatóelem és eljárás annak előállítására

13 tárolt futófelületeként használjuk, akkor elképzelhető egy szimmetria sík, amely a relatív sebesség körülbelüli irányára merőleges és ez érvényes azokkal a szögekkel kapcsolatban is, amelyekkel a határoló kockalapok az (011) futófelülethez képest hajlanak. A (101) dodekaéder felület alkalmazásánál viszont nem ez az eset, minthogy ennek alsó végén nincs kockalap. Ebben az esetben a letapogatás céljára jobb, ha a (101) dodekaéderlap és a (001) kockalap között fekvő él képezi a letapogató csúszótalp letapogató élét. Természetes a 4c ábra szerinti kiviteli példánál az oktaéderlapok között fekvő futófelület is szög alatt hajlóra csiszolható (a 3c ábrának megfelelően). A 4c, illetőleg 3c és 3d ábrákon a letapogató csúszótalpat a relatív sebesség irányával ellentétes irányban határoló kocka-, illetőleg oktaéderlap úgy is csiszolható, hogy ez a határolólap vagy merőleges ezen határolólap által határolt futófelületre, vagy pedig merőleges a letapogatási síkra. Mindamellett ilyen intézkedés nem mutatkozott szükségesnek, mert bár igen fontos, hogy a letapogató él élesen legyen kialakítva, minthogy azonban csak az a lényeg, hogy az él mikroszkopikus legyen, vagyis a letapogató él közelében legyen ilyen és ne legyen lekerekített, míg az a szög, amelyet ezen letapogató élet képező felületek zárnak be, nem olyan jelentős, mindaddig, amíg nem válik túlságosan tompává. A letapogató csúszótalp oktaéderlapok által határolt futófelületének méretei a nyomásos tárolási technikájú képlemezek nyomásos letapogatású letapogatóinál néhány [xm nagyságrendűek. A méretek a horony szélességéhez igazodnak, minthogy a futófelületnek részben bele kell merülnie a horonyba; ezenkívül a jelírást képző relief legrövidebb hullámhosszához igazodnak. Ha olyan kristály áll rendelkezésre, amelynél ez a lap nagyobb, mint amekkora szükséges, vagy még nincs meg, akkor ezen lecsiszolással lehet segíteni és ekkor még mindig megmarad a találmány szerinti kiviteli alak azon előnye, hogy a letapogató csúszótalpat határoló kristálylapoknak legalább egy részét természetes vagy szintetikus kristály természetes kristálylapjai képezhetik. Minthogy a horony oldalai között levő szögnek nagyobbnak kell lennie, mint a 3b és 4b ábrákon megadott szög, ezért a letapogató csúszótalpnak a relatív sebesség irányával körülbelül párhuzamos és a letapogató él közelében fekvő (lehetőleg lekerekített) éleinek részei a horony oldalain csúsznak, amelyek közül legalább az egyiken jelírást megtestesítő felületi relief van. Azok a szögletek, amelyeket ezek a csúszó élrészek és a letapogató él képeznek, a legerősebben kopnak és idővel lekerekednek. A 2. ábra szerinti letapogató csúszótalpánál a legnagyobb igénybevétel ezek szerint azon élek irányában van, amelyek a szomszédos oktaéderlapok között, azaz a dodekaéderlapok irányában vannak, még pedig éppen abban az irányban, amelyben ezen lapoknak körülbelül legnagyobb a kopásállósága és amely az oktaéder élek irányának felel meg. 14 Hasonlóak a körülmények a 4a ábra szerinti letapogató csúszótalpnál, ahol azonban — mint már említettük — a kockalapok, a dodekaéder-és oktaéderlapok között a nagyság-arányokat 5 másképp kell megválasztani. Ebben az esetben a legnagyobb igénybevétel azokon a szögleteken történik, ahol mindenkor egy dodekaéderlap és egy kockalap által alkotott él egy oktaéderlap és a kockalap által alkotott éllel találkozik. A koc-10 kalap igénybevétele ennek kb. legnagyobb kopásállósága irányában történik. Az 5., ,6a és 6b ábrák egy további találmány szerinti kiviteli példát mutatnak, amelynél a három természetes lap, nevezetesen a két kockalap 15 (a [100] és egy ezzel egyenértékű kockalap) és egy (111) oktaéderlap (pontozva) által képzett kristálykulcs szolgál 10 letapogató szögletként és két természetes kockafelület között fekvő él szolgál 11 futóélként. A futóélnek a 6a és 6b ábrá-20 kon jelzett dodekaéder hátsólapja lehet. Látható — amint ez a többi kiviteli példára is vonatkozik — hogy jól kiképzett kristály alaknál kristályonként több lehetőség adódik arra, hogy természetes éleket és szögleteket használjunk fel 25 futóélekként, illetőleg letapogató szögletekként. Futóélként azonban előnyösen csak azok az élek jöhetnek szóba, amelyek azonos fajta krisztallográfiai kristálylapok között vannak. A szomszédos kocka- és oktaéderlapok között levő élek futó-30 élekként nem jönnek számításba, minthogy ezen élek irányában a kopási szilárdság túlságosan kicsi. A kopással szembeni ellenállás optimális1

a zavartalan kockalapok átlóinak irányában, tehát például a (HO)-irányban, valamint az ezzel egyen-35 értékű irányokban. Ezek az irányok felmerülnek a dodekaéderlapokban is és ott is: nagy kopásállóságú irányokat képviselnek. Ennek megfelelően a találmány szerinti letapogató elemeknél nagy élettartam adódik, ha iaz imént említett kopásálló 40 irányok a kristályban körülbelül párhuzamosak a relatív sebesség irányával, vagy pedig a futófelület és a relatív sebesség iránya által bezárt szögön belül feküsznek. A 6a ábrán 12 letapogató csúszótalpként az 5. 45 ábra szerinti gyémánt részét látjuk, amelynek 11 futóéle és 10 letapogató szöglete van és 4 átalakítón van rögzítve, míg a 6b ábra a 10 letapogató szöglet nagyított képét mutatja. A 6b ábrán látható, hogy a 11 futóéi dodekaéder hátsólappal ;>•/) rendelkezik. Már korábban említettük, hogy a természetes vagy szintetikus gyémántból készült letapogató csúszótalpak kb. ugyanolyan jól alkalmazhatók az említett feladatra. Mindkét gyémántfajta tu-55 lajdonságai azonban tovább javíthatók a feladat értelmében a találmány továbbfejlesztésével. Ezen javítás megvilágítására mégegyszer vissza kell térnünk a letapogatásnál bekövetkező kopási folyamatokra, amelyek a gyémánt kopását okoz-60 zák. A kopás nyilvánvalóan a gyémánt mechanikus igénybevétele következtében történik. Mindamellett a mechanikai igénybevételnek szekunder hatásként jelentkező következménye a gyémánt részleges felmelegedése is. Különösen a 65 felfekvő szögletek és élek — amelyeket a követ-