171362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilbetétes, főleg alacsony nyomású tömlők folyamatos előállítására
MAGYAR SZABADALMI 171362 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY A Bejelentés napja: 1973. VI. 15. (TA—1258) Nemzetközi osztályozás: B 29 H 7/14 ^^r Közzététel napja: 1977. VII. 28. ...... t . ,_ r ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. VI. 30. Feltalálók: Bitó Sándor oki. gépészmérnök és Gyöngyösi György oki. vegyész, Szeged Tulajdonos: Taurus Gumiipari Vállalat, Budapest. Eljárás textilbetétes, főleg alacsony nyomású tömlők folyamatos előállítására A találmány tárgya eljárás textilbetétes, főleg alacsony nyomású tömlők előállítására, melyeknél a szokásostól eltérő erősítő betét az ismert eljárásoktól különböző módon kerül beépítésre. Az ismert eljárások szerint az erősítőbetétek felveze- 5 tése többféle módszer szerint, különböző anyagokból történt. Valamennyi ismert eljárás közös jellemzője az, hogy a textilbetéteket valamilyen szög alatt — általában 35°16' menetemelkedési szöggel — párosával vezetik 10 fel (szövetbetétes, kordbetétes, fonalból sodrott betétek), vagy körszövőgépen állítják elő. Ezeket az eljárásokat általánosságban alkalmazzák attól függetlenül, hogy a művelet fém magon, vagy esetleg mag nélkül történik. 15 A fém mag alkalmazásának szükségességét rendszerint a tömlők mérete, a betétek anyaga és felépítési technológiája dönti el. A találmány tárgya szerinti tömlőtípusoknál — az ismert kivitelben — a fém mag alkalmazása általában szükségszerű volt. 20 Az ismert tömlőgyártási eljárásoknak azonban igen sok hátrányuk van, melyek közül leglényegesebbek a következők: a) Az extrudált léleknek a fém magra való felhúzása 25 csak úgy biztosítható, ha a lélek belső átmérője néhány mm-rel nagyobb a fém mag átmérőjénél, így a lélek nem fekszik fel a fém magra és ezért az erősítőbetét felépítésekor az egyes betételemek, illetve betétrétegek szabálytalanul helyezkednek el, vagyis elcsúsznak, ez- 30 által nagymértékben romlik a betét szilárdságának kihasználási foka. b) A léleknek a fém magra történő felhúzásakor elkerülhetetlen, hogy esetenként a fém mag fel ne sértse a lélek belső felületét, az ily módon megsérült lélekgumi azonban már nem tud eleget tenni a vele szemben támasztott követelményeknek. c) A körszövéssel vagy sodrással felépített erősítőbetétek egyes fonalai az egymás után következő műveletekben könnyen megváltoztathatják helyüket, ún. „szálritkulások" lépnek fel. Ugyanez a hiba fordulhat elő amiatt is, hogy a lélek nem fekszik fel jól a fém magra, a felépítés művelete alatt deformálódik és lehetetlenné teszi a pontos fonalvezetést. Azokon a helyeken pedig, ahol szálritkulás következett be, a betétszilárdság természetszerűleg lecsökken. d) Ha az erősítőbetétek kord- vagy szövetcsíkokból készülnek, a spirálvonal ban felvezetett csíkok találkozásánál az előzőekhez hasonló ritkulásos jelenségek léphetnek fel, ugyancsak az előzőekben leírt következményekkel. e) A betétek felvezetését végző gépek általában bonyolult szerkezetűek, ezért már kismértékű kopások, vagy elállítódások is szabálytalan betétfelvezetést eredményezhetnek. f) Ha a vulkanizálás fém magon történik, a mag jelentős súlya miatt a tömlő fala a felfekvési vonalak mentén deformálódik, elvékonyodik. g) Részben a felsorolt hátrányok miatt, részben az eljárások jellegéből adódóan (az aszimmetrikus defor-171362 1
