171349. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyersanyagőrlemények legalább részleges kalcinálására

171349 5 6 nak, az akna alján fenékfallal és fallal határolt, az előmelegített anyagot fluidizált állapotban összegyűjtő gyűjtőtér van, amelynek az adagolóvezeték torkolatával egybeeső bukógátja van, a gyűjtőtér az összegyűjtött anyagot fluidizált állapotban tartó éghetetlen gázt bevezető vezetékek torkollanak, valamint az előmelegített porított nyersanyagot a gyűjtőtérbe folyamatosan tápláló adagoló vezetékei vannak. A találmány szerinti berendezés egy célszerű kiviteli alakjánál egy kalcináló kamrát alkotó akna körkeresztmetszetű, és a gyűjtőtér az akna aljában kialakított gyűrű alakú üreg, amely az oxigéntartalmú gázt adagoló vezeték torkolatát körülveszi, amely torkolat által alkotott bukógát kör alakú. A találmány szerinti berendezés egy további célszerű kiviteli alakjánál az oxigéntartalmú gázt adagolóvezeték örvényáramlást létrehozó csőelágazásból csatlakozik ki, amely csőelágazásnak tangenciális bevezetése van. A találmány szerinti berendezést az alábbiakban konkrét kiviteli példák kapcsán, a mellékelt rajzok segítségével ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábrát egy nyers őrlemény kalcinálására szolgáló berendezés függőleges metszetét szemlélteti, a 2. ábra az 1. ábra II-II vonala mentén készített keresztmetszetet ábrázolja, a 3. ábra az 1. ábrán bemutatott, de módosított berendezés III-III vonala mentén felvett metszetet mutatja be, a 4. ábra egy másik kalcináló berendezésnek az 1. ábrához hasonlóan készített metszetét ábrázolja, az 5. ábra a 4. ábra V-V vonala mentén készített keresztmetszeti rajz, és a 6. ábra a teljes cementégető berendezés vázlatos elrendezését mutatja be, amely az 1. ábra szerinti kalcináló berendezést, mint hozzátartozó részt is magába foglalja. Az 1. és 2. ábrákon bemutatott berendezés olyan 1 aknával rendelkezik, amely kalcináló teret alkot és tűzálló béléssel van ellátva. Az 1 akna hengeres és körkeresztmetszetű, bár más formák is létezhetnek. A henger a felső végén öszszeszűkül és így a 2 ürítővezetékbe torkollik, amelyen keresztül a teljesen vagy részlegesen kalcinált nyersanyagrészecskék eltávoznak. A 2 ürítővezeték egy szilárd anyag/gáz-elválasztó 24 ciklonba torkollik (az 1. és a 2. ábrán nincs feltüntetve), ahová tangenciálisan csatlakozik. Az 1 akna körkörös 3 fenékfallal és csonkakúp-palástalakú 4 fallal rendelkezik, így egy üreges gyűjtőteret alkot, amely egy felfelé nyitott körgyűrű alakú üreg, amelyet a 3 fenékfal, az 1 akna fala és a 4 fal határol. A 4 fal felső pereme 6 bukógátat alkot, amely egyúttal egy, az égést tápláló levegőnek alulról az 1 aknába való bevezetésére szolgáló, függőleges 7 adagolóvezetéket alkot. Gázalakú, folyékony vagy szilárd poralakú fűtőanyag (például szénpor) adagolására egy 8 égőfej van bevezetve a 7 adagolóvezetékbe és centrálisán csaknem a 6 bukógát szintjéig halad, ahol a fűtőanyag lángot alkot, amelyet a 7 adagolóvezeték által szállított, égést elősegítő levegő oxigénje táplál abban az esetben, ha a berende-5 zés működésben van. Nem éghető gáz, például nyomás alatt levő levegő és a 11 vezeték útján odavezetett levegő bevitelére szolgáló adagoló 10 vezetékek az 5 gyűjtőtér alsó részébe nyílnak. Az 1 akna alatt a 11 10 vezeték valamennyi 10 vezetékhez csatlakozó körkörös vezetékként van kialakítva, a 10 vezetékek egyenletesen egy körvonal mentén vannak elosztva, ahogy a 2. ábra mutatja, vagy két vagy több meghatározott kör mentén. A nem éghető 15 gáz finoman elosztott áramban az előmelegített nyersanyagőrlemény-halmazon keresztül fluidizál, a nyersanyagőrleményt az 5 gyűjtőtérben tartjuk, és egy vagy több 12 adagolóvezeték útján folyamatosan friss anyagot vezetünk hozzá. 20 Az 1. és a 2. ábrán két ilyen adagoló vezeték van feltüntetve, és az előmelegített nyersanyagőrleményt a két 12 adagoló vezeték mindegyikébe folyamatosan adagoljuk külön-külön ciklonokból, amelyekből csupán a 13 fenékrész~ van feltüntet-25 ve. A két ciklon mindegyike a legalsó ciklont képviseli egy, a nyerscementőrlemény előmelegítésére szolgáló kétsoros hagyományos ciklonelőmelegítő (nincs feltüntetve) sorában. Jóllehet, az előmelegített nyers őrlemény egy 30 meglehetősen jól meghatározott 14 felületet alkot, a levegőztetése mégsem egészen tökéletes, így a nyersanyagőrlemény habszerű állapotban részben átfolyik a 6 bukógáton az 5 gyűjtőtérből, és részben magával viszi a fluidizáló gáz a kal-35 cináló tér 14 felület feletti 15 terébe. Hasonló módon, amikor a nyersanyagőrlemény átfolyik a 6 bukógáton, magával ragadja azt a 7 adagolóvezetékből jövő, égést elősegítő levegő. Mind a fluidizáló gáz által magával ragadott nyers-40 anyagőrlemény, mind pedig az égést tápláló levegő által szállított nyersanyagőrlemény egyideig a 15 térben tartózkodik gázban szuszpendált állapotban. A gázban, közvetlenül a 7 adagolóvezetékből felszálló égést tápláló levegő fe-45 lett, főleg vízszintes tengelyek körül forgó örvények keletkeznek. Az eredmény az lesz, hogy közelítőleg csaknem az egész, szabadon lebegő részecskék formájában levő nyersanyagőrlemény előbb vagy utóbb elegendő hőt kap a 9 lángból 50 ahhoz, hogy annak legnagyobb része kalcinálódjék, a nyersanyagőrlemény megmaradó része pedig alacsony hőmérsékleten és lényegében izotermikus körülmények között lassanként teljesen kalcinálódik. 55 Az így kezelt nyersanyagőrleményt az 1 akna tetején a 2 ürítő vezetéken keresztül olyan gázkeverékben szuszpendálva távolítjuk el, amely a 9 lángból származó füstgázból, a nyersanyagőrlemény-részecskék kalcinálásánál képződött 60 széndioxidból és a 10 vezetékekből származó fluidizáló gázból tevődik össze. A 3. ábra nem egyetlen 9 lánggal, hanem négy ilyen lánggal rendelkező kalcináló berendezés egy részének a keresztmetszetét mutatja be. Eb-65 ben az esetben nem egyetlen, centrálisán elhe-3