171323. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és berendezés gázoknak, főként levegőnek folyadékokba vagy zagyokba való bediszpergálására

11 171323 12 nak vagy zagynak az 1 forgórészbe felülről való belépési lehetősége ki van zárva és a zagy úgy jut a diszpergáló felületre, hogy az 1 forgórész a folyadékot vagy zagyot a kisebb átmérőjű alsó részével szívja föl a tartályból, és a nagyobb átmérőjű felső részén lépteti ki a centrifugális erő hatására a diszpergáló felületre. így az" adott tartály­ban a zagy egységes, alulról felfelé irányított áramlás­ban van, melynek szögsebessége alulról felfelé növekszik. Az állandó össznyomás követelményét kielégítő disz­pergáló rés mérete lefelé növekszik, felső szakasza pedig állandó vagy közel állandó lehet. A diszpergáló rés mé­retváltozásai az 1 forgórész profilja szerint alakulnak. Az 5. ábrán a találmány szerinti berendezésnek a 4. ábra szerinti változatához hasonló kiviteli alakját tüntet* tük fel, melynél a 8 zagybarázdák felül nyitottak, és így a folyadék vagy zagy felülről lefelé irányított áramlásban van. Az állandó össznyomás követelményét kielégítő diszpergáló rés mérete lefelé növekszik, míg felső része állandó, közel állandó vagy felfelé növekvő lehet. A 6. ábrán egy olyan konstrukciót tüntettünk fel, melynél az 1 forgórész átmérője lefelé növekszik. A zagy vagy folyadék áramlásának irányítása felülről lefelé mutat, mivel az 1 forgórész a folyadékot vagy zagyot a tartályból kisebb átmérőjű felső részével szívja be, és a centrifugális erő révén továbbítja a növekvő átmérőjű alsó része felé. Ennek megfelelően az áramlás szögsebes­sége lefelé haladva növekszik. Az állandó össznyomás követelményét kielégítő diszpergáló rés mérete lefelé növekedhet vagy állandó lehet. A diszpergáló rés mére­tének változása vagy az 1 forgórész vagy a 2 állórész alak­jával van definiálva. A 7. ábrán a 6. ábra szerinti berendezés módosított alakját tüntettük fel, melynél a 8 zagybarázdák alul nyi­tottak és így a folyadék vagy zagy alulról felfelé irányí­tott áramlásban van. Az állandó össznyomás követel­ményét kielégítő diszpergáló rés mérete lefelé haladva növekszik, vagy*felső részén állandó és alsó részén foko­zottan növekvő. A 8. ábrán egy olyan felülről lefelé irányított áramlás­gerjesztő 1 forgórészt mutatunk be, melynek diszpergáló felülete enyhén kúpos vagy síktárcsaszerű. Az itt feltün­tetett 1 forgórész a folyadékot vagy zagyot egy axiális szivattyú járókerekeként áramoltatja. A folyadék vagy zagy szögsebessége a diszpergáló résben tekintet nélkül az adott sugárra csaknem állandó és így a diszpergáló rés mérete is csaknem állandó lehet. A 9. ábrán feltüntetett változat a 8. ábra szerintinek felel meg, azzal az eltéréssel, hogy a folyadék vagy zagy alulról felfelé áramlik. A 10. ábrán egy olyan 1 forgórészt mutatunk meg, melynél a diszpergáló felületre jutó folyadék vagy zagy szögsebessége lefelé haladva növekszik. Az állandó össz­nyomás feltételét kielégítő diszpergáló rés mérete az is­mertetett esetekkel szemben lefelé szűkül vagy részben állandó lehet. Ali. ábrán egy állórész nélkül beépített 1 forgórészt tüntettünk fel, melynél a folyadékkal vagy zaggyal kö­zölt impulzus a fenti szerkezetekhez viszonyítva kisebb mértékű. Hasonlóképpen azokhoz a kiviteli alakokhoz, melyeknél a beépített 2 állórészek belső felülete henger­szerű volt, az itt bemutatott 1 forgórész átmérője lefelé csökken, miközben a zagy szögsebessége független a ma­gasságtól. Ha a forgórész konstrukciója olyan, hogy a zagyban gerjesztett áramlás szögsebessége lefelé növek­szik, a forgórész átmérője állandó lehet, vagy lefelé haladva növekedhet. A 12—15. ábrákon az eddigiek során feltüntetett for­górészek'keresztmetszeteit tüntettük fel, ahol e forgóré-5 szék úgy vannak kiképezve, hogy a diszpergáláshoz szükséges levegő mennyiségét rávezethessék a diszper­gáló felületre. A 12. ábrán feltüntetett változatnál a zagy a levegővel összekevert állapotban lép be a forgórészbe. Egy ilyen 10 forgórészt a 16. ábrán feltüntetett konstrukcióba kell beépíteni, ahol egy rögzített csőköpeny van a rotor fe­lett, annak tengelyével koaxiálisán elhelyezve. A 13—15. ábrákon feltüntetett megoldásoknál a le­vegő a forgórész üreges tengelyén át van bevezetve. Az 15 ilymódon kiképzett forgórészeket a 17. ábrán feltünte­tett konstrukcióba lehet beszerelni, ahol a tengely üre­geit, vagy a 18. ábra szerint tömör tengellyel felszerelt, de egy e tengellyel koaxiálisán elrendezett 4 rögzített cső köpennyel felszerelt szerkezethez alkalmasak. A 13— 20 14. ábrákon feltüntetett változatoknál a levegő a forgó­rész belsejéből a 8 zagybarázdákban áramló zagyba, illetve a diszpergáló felület mentén áramló zagyba kerül. A 15. ábra szerinti változatnál a levegő és a folyadék vagy zagy egymástól elkülönítve kerül a diszpergáló fe-25 lületre és csak ott keveredhet. A levegőt minden esetben úgy kell a folyadékhoz vagy zagyhoz keverni, hogy a diszpergáló felületen levő fo­lyadék vagy zagy levegőtartalma a helytől függetlenül azonos legyen. E követelmény kielégítésének előfeltétele 30 az, hogy azonos nyomásviszonyok uralkodjanak a le­vegő belépési pontjaiban, azaz a légbevezető nyílásokat úgy kell kiképezni, hogy az őket terhelő nyomás a nyí­lások minden pontjában egyenlő legyen, ígypéldáula 17. ábrán bemutatott esetben az állandó össznyomás felté-35 telét csak a diszpergáló felületen kell kielégíteni. Ha azonban a levegőt a folyadékkal vagy zaggyal egy ezt megelőző helyen keverjük össze, akkor az állandó össz­nyomás feltételét a mindenkori légbevezető nyílások mentén kell kielégíteni. 40 Természetesen az 1—11. ábrák esetében feltüntetett megoldásokat is lehet alkalmazni a következő egyszerű eltérésekkel, melyeket a levegő bevezetésre és a forgórész kialakítására közlünk az alábbiakban. A 19. és 20. ábrákon két olyan pneumatikus elven mű-45 ködő szerkezetet tüntettünk fel, melyek felépítésükben és működésükben alapvetően megfelelnek a már elmon­dottaknak, de melyekben a folyadék vagy zagy forgó­mozgása a diszpergáló résben nem a forgórésszel, hanem külön szivattyúval van előállítva. Ebből a szivattyúból 50 a folyadék vagy zagy tangenciális irányban lép át köz­vetlenül a berendezés diszpergáló elemei közé, vagy egy azt megelőző hengeres kamrába. A 7 diszpergáló zóna, melyen keresztül a levegőt vezetjük be, forgathatóan ágyazott vagy általában rögzített lehet. A 19. ábrán fel-55 tüntetett szerkezetből az aerált szuszpenzió radiális irányban míg a 20. ábrán feltüntetett esetben axiális irányban távozik. A 21. és 22. ábrákon a 19. és 20. ábrán feltüntetett szerkezeteknek egy-egy habos flotációs berendezésbe va-60 ló beépítési lehetőségeit tüntettük fel. A 21. ábra eseté­ben a szerkezetek a tartály fenekébe vannak beépítve, míg a 22. ábra szerint a tartály fedelén vannak feltün­tetve. A 23. ábrán a találmány szerinti berendezés egy olyan 65 változatát tüntettük fel, melynél a levegőt egy egyenes 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom