171321. lajstromszámú szabadalom • Járvaüzemelő öntöző szárnyvezeték mezőgazdasági kultúrák felületi öntözésére

5 171321 6 jelöltük. Ez egyben a hajtószerkezet módosításait is értelmezi. A 2 kocsikra felszerelt 15 hidraulikus munkahengerek egy közös hidraulika rendszerbe vannak összefogva, melynek vázlatos kapcsolási rajzát az 5. ábrán tüntettük fel. A szokványos alkatrészekből, a többi között olajtartályokból és hajtómotorral ellátott olaj szivattyúból összeállított 19 központi blokknak egy mágneses működtetésű 20 vezérlőszelepe van, melynek kilépő ágába párhuzamosan vannak bekötve rendre egymás mellett a 15 hidraulikus munkahengerek. A főágakba egy-egy 21 nyomáskapcsoló van beépítve. Az olajszivattyú hajtómotorja villamos motor, belsőégésű motor vagy hidromotor lehet. A 4 vezérlőkocsi vázlatos oldal- és felülnézetét a 6. és a 7. ábrán tüntettük fel. A 4 vezérlőkocsinak egy konzolszerűen kiképzett 22 vezérlőkére^ te van, mely a 23 önbeálló támkerékre van feltámasztva. A berendezés kijelölt haladási irányát rögzítő, végével a talajhoz rögzített és kifeszített 24 drótkötél az érzékelőszerkezet függőleges forgástengely körül elbillenthető 25 görgői között van átvezetve és a 26 dobra van felcsévélve. A 26 dob egy szabadonfutó 27 talajkerékről van meghajtva. Ennek tengelye egy kapcsolóval van ellátva, melynek segítségével a 26 dob a 24 drótkötél kihúzásához szabadonfutóra állítható. A találmány szerinti berendezés 1 öntözőcsöve vagy az 5 vezérlőtagnál vagy a 6 főtagnál elrendezett ellátócsővel van a berendezést éppen kiszolgáló hidránshoz csatlakoztatva. Az 1 öntözőcső célszerűen tagonként, az egyes 2 kocsiknál meg van csapolva, és egy 29 nyomásszabályozó közbeiktatásával tagonként egy-egy 30 elosztócsővel van felszerelve. A 29 nyomásszabályozó tetszőleges kivitelű, célszerűen egy szintszabályozóval ellátott tartály lehet. A 30 elosztócsőnek az 1 tagokhoz rendelt, azok szerkezeti hoszszúságával lényegében megegyező méretű, két végén lezárt darabja az 1 öntözőcsőre van felfüggesztve. A 30 elosztócső célszerűen legalsó alkotója mentén adott osztásban 31 adagolóelemekkel van ellátva, melyeknek átömlő keresztmetszetével a földre kijuttatott víz mennyiségét szabályozni lehet. A vízmennyiség szabályozásának másik lehetősége a berendezés üzemi sebességének változtatása. A 31 adagolóelemekhez 32 adagolótömlők vannak csatlakoztatva, a 3. ábrán megrajzolt módon. 'A 32 adagolótömlő legalább az 1 öntözőcsőnek a talaj felszínétől mért magasságának megfelelő hosszúságú szakaszon, a berendezés menetirányával ellentett értelemben fel van fektetve a talajra. A találmány szerinti berendezés fel van szerelve egy önmagában ismert, úgynevezett egyenesbentartó automatikával, mellyel az egymás mellett szomszédosán elrendezett 3 öntözőtagok egymáshoz viszonyított szögelfordulását lehet érzékelni, például egy-egy a 2 kocsik 8 merevítőszerkezetére kifeszített drótkötél segítségével. Az itt érzékelt eltérések hatására működésbe lépő beavatkozó elemek az adott esetben vezérlendő 2 kocsi 18 elektromágnesét működtetik. A találmány szerinti berendezés fel van szerelve egy önmagában ismert jelzőberendezéssel is, mely üzemzavar esetén fény és/vagy hangjelzést ad. A jelezhető üzemzavarok közé az 1 öntözőcsőnek a megengedettnél nagyobb bekígyózása, a vízellátás megszűnése vagy a 24 drótkötél teljes hosszának felcsévélése tartozik. A továbbiakban a találmány szerinti berendezés működését ismertetjük. Az üzembehelyezett berendezés hidraulika rendszerében minden elem üzemi nyomás alá kerül és a 2 kocsik közül az indul elsőként el, amelyiknek megindításához az összes közül a legkisebb erő szükséges. Ilyen eset lehet például az, amikor az egyik kocsiszerkezet lejtős terepszakaszon áll. A megindult 2 kocsi 15 hidraulikus munkahengerének dugattyúrúdja a 13 lengőkar mozgatásával a 17 kilincsek segítségével forgatja meg az adott 2 kocsi 11 kerekeit. Amikor a dugattyú a másik holtpontba kerül, a rendszerben a nyomás megnövekszik és a berendezés további 2 kocsijai közül az előbbieknek megfelelően ismét az indul meg, amelynek megindításához a legkisebb erő szükséges. A folyamat lépésenként rendre addig folytatódik, amíg a berendezés összes 15 hidraulikus munkahengerének dugattyúi a másik holtpontba nem kerülnek. Ezalatt a berendezés tagonként külön-külön a 16 fogazott tárcsákon levő tagok osztása függvényében 20—30 cm-t halad a jelzett mozgásirányban. Ekkor a hidraulika rendszer 21 nyomáskapcsolója átváltja a 20 vezérlőszelepet, minek következtében a 15 hidraulikus munkahengerek dugattyúi a kiinduláskor elfoglalt holtpontjaikba térnek vissza a 13 lengőkarok egyidejű továbbítása közben. Eközben azonban a 2 kocsik nem mozognak, mivel a 17 kilincsek ebben a mozgásirányban szabadon futnak és nem akaszkodnak bele a fogakba. Ezek után a berendezés a fentieknek megfelelő módon folytatja a következő 20—30 lépés szakaszos megtételét. Az előrehaladás közben az eltérő talajviszonyok stb. következtében ébredő eltérő reákcióerők hatására az egyes tagok által megtett utak nem feltétlenül azonosak, vagyis az 1 öntözőcső bekígyózhat. A bekígyózást az egyenesbentartó automatikával érzékeljük és az eltérés jellegének, azaz egy adott 2 kocsi „sietésének" vagy „késésének" megfelelően működteti az adott kocsiszerkezet 18 elektromágnesét úgy, hogy sietés esetén a 18 elektromágnessel kiemeli a kisebbik fogszámú 16 fogazott tárcsával ellátott, tehát az adott löketre nagyobb utat megtevő 11 kerékhez tartozó 17 kilincset és így a következő lépésben az adott 2 kocsi 15 hidraulikus munkahengere a nagyobb fogszámú 16 fogazott tárcsával ellátott, vagyis' az adott löketre csak kisebb utat megtevő 11 kereket fogja hajtani. Késésnél a kisebb fogszámú 16 fogazott tárcsával ellátott 11 kereket fogja működtetni. Az egyenesbentartó automatika érzékenységét célszerűen úgy kell beállítani, hogy csak az egy lépésben megtett útnál nagyobb eltéréseket érzékelje, két lépésnél nagyobb eltérés érzékelésekor azonban az egyenesbentartó automatika az egész 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3