171296. lajstromszámú szabadalom • Szorítópánt bútorajtókhoz

171296 3 4 billenő emelőből áll, melyek az ajtónak egy megha­tározott téren belül változó tengely körüli lengőmoz­gását teszik lehetővé. A 3 ház megközelítőleg hengeres falából két 8 be­vágás révén a találmány szempontjából lényeges 9 rugózónyelv, továbbiakban nyelv, van kivágva. Mint ahogy az 1. és 2. ábra mutatja, a nyelv nem fekszik a ház körhenger alakú köpenyfelületében, hanem be­felé van hajlítva éspedig úgy, hogy a 11 billenőten­gely 10 füle mint keresztborda, amellyel a 6 billenő­emelő az 5 tartókaron van rögzítve, a pánt zárási tartományában a 9 nyelvvel érintkezésbe kerül és a nyelv mellett elcsúszik. Az 1. ábrán látható helyzet­ben a keresztbordaként szolgáló 10 fül közvetlenül a holtpont előtt van. A holtpont akkor adódik, amikor a 11 billenőtengely és a 17 billenőtengely összekötő vonala merőleges a 9 nyelvre. Az 1. ábrán látható helyzetben az ajtó zárásához egy bizonyos erőre van szükség az előbb említett holtpont eléréséig. A holtpont elérése után a 9 nyelv illetve rugó ellentétes értelemben hat éspedig egy olyan erőkomponenset ébreszt, amely a 11 billenő­tengelyre zárási értelemben hat. Ilyen módon a 6 billenőemelőt a 9 nyelv a 2. ábrán látható helyzetbe nyomja, azaz az ajtó zárt helyzetbe kerül. Az egész elrendezés úgy van méretezve, hogy zárt véghely­zetben még egy erőkomponens marad, amely a zá­rási irányban hat, azaz, amely az ajtót zárt helyzet­ben tartja. A holtpontban lejátszódó mozgási folya­matokat az 5. ábra magyarázza. Az 5. ábrán a 6 billenőemelő zárt helyzetben van teljes vonallal ábrázolva. A két 11 és 17 billenési tengelyek közötti összekötővonal az a szöggel előbb fekvő holtponti helyzetben pont-vonalkázottan van ábrázolva. A 9 nyelv, amelynek holtponti helyzete szintén pont-vonalkázottan van jelölve, ebben a holt­ponti helyzetben merőleges az említett összkötővo­nalra mint ahogy azt a 90°-os szög beírásával jelöl­tük. A 9 nyelvnek a holtpont előtt levő maximális ki­térése a pont-vonalkázottan jelölt nyugalmi helyzet­ből (y = kb. 20°). Látható tehát, hogy a nyelv az ajtó zárási helyzetéig nem teszi meg visszafelé tel­jesen ezt a szöget, hanem egy kb. ß = 17°-os szöget. A nyelv ebben a véghelyzetben zárt ajtó esetén fe­szített állapotban marad, azaz kb 3°-os szöggel van nyugalmi helyzetéből kitérítve. Ezen maradék rugófeszítés hatására, zárt helyzet­ben még egy erő áll rendelkezésre, amely az ajtót megbízhatóan zárva tartja. Amennyiben összehason­lítjuk a nyelv emelőkarjának zárási helyzetben ha­tásos hosszát, azaz, amely a 18 billenőtengelyétől a kereszttartóval való érintkezési vonaláig terjed, az emelőkarnak azon hosszával, amely az érintkezési vonaltól a 19 befutóvonalig nyúlik, megállapíthatjuk, hogy az előbb említett emelőhossz csak egy töredéke a később említett hossznak. Ennek következtében a rugózó 9 nyelvnek tartóereje lényegében áttételezés­re kerül azaz az ajtót zárva tartó erő nagyobb, mint a rugó ereje. A kiviteli példában szereplő pánt esetén a 9 nyelv egy második rugó révén működésében támogatást nyer, mégpedig a 12 rugó révén, amely egy hajlított laprugó. Ez 13 hasítékok révén van a 4 rögzítőkari­mából kivágva és mindenképpen a 4 rögzítőkarima síkján kívül fekszik, azaz felfelé van kiöblösítve mint ahogy azt az 1. és 2. ábrák szemléltetik. Ez a laprugó a rugózó 9 nyelv lengő végétől a 4 rögzítő­karimának az ajtóéllel ellentétes végéig fut. Ez a laprugó körívben van meghajlítva a kiviteli példa esetén, azonban ez a hajlítás más formát is mutat­hat. A kiviteli példánál a laprugó műanyagból van és ugyanúgy mint a 9 rugózó nyelv a 3 házzal és a 4 rögzítőkarimával együtt fröccsöntéssel egyetlen da­rabból van előállítva. így különlegesen egyszerű és olcsó előállítás biztosítható. Az így kialakított mű­anyag 12 laprugó helyett azonban más speciális lap­rugó vagy csavarrugó is alkalmazható, esetleg fém­ből. A kiviteli példa azonban egyetlen műanyagból előállított darabot szemléltet. Tekintettel arra, hogy a 12 laprugó a 4 rögzítőka­rima síkjából kiemelkedik, alatta egy üreges tér van mint ahogy azt az 1. és 2. ábra szemlélteti. Ez a tér célszerűen a 3. ábrán látható oldalsó bordákkal le van fedve, úgyhogy a szem számára csak egy zárt test mutatkozik. A kiviteli példák esetén alkalma­zott tám a két billenőemelővel és a 10 fül ill. ke­resztborda alkalmazásával egy különleges célszerű megoldást eredményez. Más esetekben egy különle­ges kereszttartót lehet alkalmazni és az akár külön­leges gördülőhengerrel lehet körülvéve a súrlódás csökkentésére. A gördülősúrlódásra azonban mű­anyagok esetén nincs szükség. A csekély csúszósúr­lódás, ami a műanyagok esetén fennáll, messzeme­nően megengedhető. A súrlódás csökkentésére azon­ban mint ahogy a 4. ábra szemlélteti, a 9 nyelv a csúszófelületén 15 hosszhornyokkal van ellátva, me­lyek kenőanyag felvételére szolgálhatnak. A 9 nyelv másik oldalán merevítő 16 hosszbordával rendelke­zik. Ezen borda biztosítja, hogy a 9 nyelv lehetőleg egyenes maradjon és hogy a deformáció lényegében a fenék tartományára korlátozódjék. Ajtó ütközőrész előállítására különösen acetált gyanták alkalmasak. Ezek megfelelő mechanikai szi­lárdsággal és rugalmas utánengedőképességgel ren­delkeznek és megfelelnek a szükséges tartós igény­bevételnek. Szabadalmi igénypontok 1. Szorítópánt bútorajtókhoz, amelynél az ajtó ütközőéle egy műanyagból fröccsöntött házzal ren­delkezik, azzal jellemezve, hogy a ház (3) falából két bemetszéssel (8) kialakított, a csukló lengési sík­jában rugózó nyelve (9) van, amely a ház fenekétől kiindulva, annak üreges felébe ferdén benyúlóan van kialakítva, továbbá a tartókar ütközőrészén (5) a ru­gózó nyelv mentén csúszó keresztborda (10) van. 2. Az 1. igénypont szerinti szorítópánt kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartókarnak (5) a rugózónyelven (9) csúszó keresztbordájaként (10) a billenőemelőnek (6) billenőtengelyén (11) rögzített fül van kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti szórítópánt kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a pánt holt­pontja közvetlen a zárási helyzet előtt éspedig az ajtó 5-10°-os helyzetében van. 4. A 3. igénypont szerinti szorítópánt kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a nyelvnek záróhelyzet­ben ható emelőkar hossza a billenőtengelytől (18) a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom