171279. lajstromszámú szabadalom • Önbeálló tolózárék
MAGYAR SZABADALMI 171279 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY C|D Bejelentés napja: 1975. V. 16. (IA—731) Nemzetközi osztályozás: F 16 K 3/22 ^$^ Közzététel napja: 1977. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. VI. 30. '*" Feltalálók: Sebestyén Ferenc oki. gépészmérnök, Vizkelety Kálmán hegesztőmérnök, Angyal Béla oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Ipari Szerelvény és Gépgyár, Budapest Önbeálló tolózárak i A találmány tárgya önbeálló tolózárék, amely hegesztett kivitelű és a tolózár házának aránylag nagy méreteltérései esetén is pontosan, kívánt módon zárja a ház átömlőnyílásait. A tolózárak feladatukat csak abban az esetben vég- 5 zik megfelelő módon, ha zárt állapotban a tolózárék záró felülete az egész kerületén egyformán és pontosan illeszkedik a ház átömlőnyílásainak határoló felületéhez. Az ismert és általánosan alkalmazott, öntöttvas 10 anyagú tolózáraknál ez a követelmény csak akkor van kielégítve, ha a tolózárék méretei — főként ékszöge — megegyeznek a tolózár házának illeszkedő méreteivel. A méreteknek ez az egyezése gyakorlatilag soha nem valósítható meg. 15 A méreteltérések egyik oka, hogy a tolózár házában az átömlőnyílásokat határoló felületek úgy helyezkednek el, hogy ezekhez megmunkálás céljából csak különleges, pontos megmunkálásra alig alkalmas szerszámokkal lehet hozzáférni. 20 A méreteltérések másik oka, hogy mind a ház, mind a tolózárék öntött anyagból van. Az öntöttvasat csak hosszú ideig tartó állás vagy gondos és szakszerű hőkezelés után munkálják kész méretre, azonban — ennek ellenére — mindig marad az anyagban belső feszültség, 25 ami az anyag megmunkálás közbeni és megmunkálás utáni elhúzódását, azaz a kialakított méretek és alak megváltozását okozza. Hiába készítették a tolózár házának és a tolózáréknek méreteit pontosra és illeszkedőre, raktározás vagy használat — esetleg hónapokig 30 tartó használat — után az illeszkedő felületek alakja és mérete előre ki nem számítható módon megváltozik, tehát az ilyen tolózár nem zár megfelelő módon. Az öntött anyagok, például öntöttvas-féleségek kissé ridegek, törékenyek, ezért az ilyen anyagból levő tolózárak házát és tolózárékét aránylag vastagra kell készíteni. A nagy anyagmennyiség növeli a tolózár súlyát, az elkészítéshez szükséges munkaórák számát, valamint a költségeket is. A nagy súlyok mozgatásának biztosítására nagy méretű és erős ház felsőrészre és orsóra van szükség, ami az egész tolózár súlyát és árát, valamint helyszükségletét tovább növeli. Az orsót azért is nagy méretűre és erősre kell készíteni, mert az előbbiekben említett, össze nem fekvő felületek miatt nagy erőkre van szükség. Nagy erővel kell a tolózáréket zárási irányban nyomni annak érdekében, hogy a zárófelületek legalább megközelítően kielégítő módon zárjanak. Az eddig ismert, öntött anyagú tolózárékek hibái közé tartozik az is, hogy az esetleg meghibásodó tolózárék helyett nem lehet az adott házba másik tolózáréket behelyezni, csak az új tolózárék előzetes újabb megmunkálása, illesztése után. E megmunkálás utáni cseréhez sem lehet a raktáron levő tolózárékek bármelyikét felhasználni, hanem csupán azokat, amelyeknek az illesztési megmunkálás során csökkenő méretei elég nagyok ahhoz, hogy megmunkálás után a kellő záró illeszkedés létrejöjjön. Az ismert, öntött anyagú tolózárékek alkalmazásával járó, ismertetett rossz illeszkedés esetén gyakran előfordul, hogy a kellő zárás kierőszakolása céljából a 171279 1
