171274. lajstromszámú szabadalom • Rácsos szerkezet, rácsszerkezetű toronyvázak, csarnokvázak, keretes csarnoktetők és hasonlók építéséra

13 171274 14 háromszög hálózata azonos, és a görbe felület háromszög alakzatú sokszögidommá alakult át (5. ábra). Amennyiben a görbe felületű térrács képzéséről van szó, akkor közös tengelyű két párhuzamos forgásfelületből indulunk ki. A négyszögvonalvezetésű térrács osztása a felső felületen a meridiángörbe és párhuzamos körök megkívánt osztású görbeserege, az alsó felület osztása a felső görbeháló poláris vetülete, de mindkét irányban fél-fél osztással eltolt helyzetben. A háromszög-vonalvezetésű térrács osztásképzése az alsó és felső felületen megegyezik az előző felületrács háromszög háló kialakításával, de az alsó és felső síkban levő háromszögek 180°-kai el vannak fordítva egymáshoz képest. A találmány szerinti rácsos szerkezetből sűrű és ritka rácsosztású felületrácsokat alakíthatunk ki. A szerkezet tört vagy görbe felületből van összetéve és a hálózata a minél több azonos elem biztosítására az előzőek szerint van kialakítva. Amint a 7. és 8. ábrán látható, a sűrű rácsosztású felületrács a B háromszögelemekből áll. Az elemek csúcspontjára az idom síkjához képest törésbe elhelyezett nyelvszerű, trapéz alakú, két vagy több 2 csomólemez van felhegesztve, általában a 3 homloklemezre, amelyet esetleg 4 merevítő borda is erősít. A 2 csomólemez térbeli helyzete olyan, hogy a három találkozó B alakzat a, b, c csomólemezei egymás mellé és közé csúsztathatók legyenek. Az így előálló csomópont alakja általában szabályos háromszög, nagysága a felület legnagyobb rúderőire méretezett bekötő 5 csap méretétől függ, mivel általában a csomópont összes elemei egy felületen belül azonosak. Amint a 11. ábra mutatja, ritka rácsosztású felületrács C összetett rúdelémekből áll. A csomópontban hat rúd találkozik úgy, hogy a rúdvégeken a tengelyhez képest kis törésben kinyúló 2 kapcsolólemezek egymás mellé és közé csúsztathatók, és a rudak egymás közti teherbíró kapcsolatát a hálózati vonalak metszéspontjában élőrefúrt lyukba helyezett 5 teherbíró csap biztosítja. A csomópont általában szabályos hatszög alakú, és a felületen belül a legnagyobb rúderő határozza meg a csomópont és kapcsolat nagyságát. A nagy felületű és lapos felületrácsoknál a stabilitás hiányával kapcsolatos veszély kiküszöbölését és az anyagtakarékos felületváz előállítását a D felületstabilizáló szerkezet alkalmazásával tudjuk elérni. A felületstabilizáló tartó síkbeli vagy térbeli rácsos szerkezet, amely szervesen össze van építve a felületráccsal és ezáltal annak általában statikailag határozott rácsosztása (membrán állapot) megszűnik és statikailag határozatlan rácshálózat (nyitott héj állapot) keletkezik (5. és 6. ábra). A felületstabilizáló rácsos alakzat szerkezete általában merev rúdszerkezet, a felületi rácsokhoz hasonló megoldással és csomópontokkal, de lehet feszített konstrukció sodronykötélből, amely a terepszintre le van feszítve. A C elemekből összeállított nagy terjedelmű felületrácsok bizonyos típusánál, főleg a nagy magasságú tornyok létesítésénél előnyös a háromszögrácsvázas paneles építés (9., 10. és 11. ábra). A panel, amelyet az építkezés mellett a terepszinten telepített előszerelő helyen állítanak elő, három db C összetett rúdelemből áll, amelyeket ideiglenesen szerelőcsavarral kapcsolnak össze. A háromszögvázra végleges kapcsolattal felcsavarozzák a 6 szelementartót és 5 a 7 burkolólemezt, célszerűen fém hullámlemezt. Az így előálló négyszög alakú panel nagyságát a statikái és szerkezeti követelmények mellett elsősorban a szerelődaru teherbírása határozza meg, mivel főleg a nagy magasságú építés esetén, minél nagyobb egy-10 ségekből való szerelés a cél. A panel a már beemelt és összekapcsolt szomszédos panelekhez általában két csomópontban csatlakozik. Az alsó csomópont fix és végleges kapcsolat, a felső viszont kis mértékben elhajló ideiglenes csomóponti kapcsolat, és ez a 15 hozzákapcsolódó felső panel beemelése után lesz végleges. A felső kis mértékben, a felület síkjára merőlegesen elmozdítható csomópont kiegyenlítheti a kis gyártási pontatlanságokat a felület kis torzulása árán, mivel kismértékű rúdhosszváltozás áll elő 20 a

csomópont mozgatásával. A szereléshez tartozik még a szelemenvégek egymáshoz való hevederes kapcsolása, és az átfedő burkolölemez egymáshoz való rögzítése is. A találmány szerinti rácsos szerkezet alkalmazá-25 sának másik területét a sík vagy görbe felületű térrácsok készítésénél találjuk. A térrácsok építészetileg igen előnyös szerkezetek, általában sík felületű tartórácsok készítésére alkalmasak, de a találmány szerinti egyszerű tartókép-30 zés alkalmas görbe felületek kialakítására is. A következőkben kétféle térrács szerkezetével foglalkozunk: négyszög és háromszög vonalvezetésű térrácsszerkezettel. Amint a 12-14. ábrák mutatják, négyszög vonal-35 vezetésű térrács, négyszög-gúla hálóidomokból öszszetett kétsíkú térbeli rácsos szerkezet, amely B háromszögelemekből és A rúdelémekből állítható öszsze. A B háromszögelemek egyik oldala képezi a tér-40 rács egyik irányú, de tetszőleges felső, illetve alsó övét. A háromszögelemek másik két oldala alkotja a ferde rácsrudakat. A térrács másik irányú, a B elemek által meghatározott irányra merőleges övet, 45 alul és felül az A elemek képezik. A csomópont, ahol a nyolc irányból összefutó rúd kapcsolódik, egy felületen azonos kialakítású. Az A és B elemek csúcsain levő 2 kapcsoló-csomólemezek általában két síkban úgy simulnak egymás mellé, 50 hogy a statikai igények mellett a szerelési követelmények is teljesüljenek. A szerelési követelmény az, hogy az egymás közé kerülő lemezek lehetőleg ne ütközzenek az esetleges kis pontatlanságok következtében. A 15. és 16. ábra szerinti példában az a 55 és b lemezek szereléskor megfelelő lötyögéssel a második fázisban összekapcsolt c, d, és e lemezekkel csúsztathatók össze. Természetesen ettől eltérően is a szerelési módtól függően, az egymás után összekapcsolandó idomok csomólemezei lehetőleg egymás 60 mellé kerüljenek, ha azt a statikai követelmények megengedik. A 2 csomólemez szükség szerint a rúdvégeket lezáró 3 homloklemezre hegeszthető és nagyságát a statikailag szükséges teherbíró 5 csap mérete határozza meg a felületen belül, általában a 65 legnagyobb kapcsolati erőnek megfelelően. Az egy 7