171272. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló üzemű tápegység egymástól galvanikusan független stabilizált kimenő egyenfeszültség előállítására

MAGYAR SZABADALMI 171272 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A Bejelentés napja: 1975. X. 31. (Hl—417) Nemzetközi osztályozás: H 02 M 3/28 "><£. Közzététel napja: 1977. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. VI. 30. Feltalálók: BELICZAY Katalin oki. villamosmérnök, 20%, LANDY Kornél oki. fizikus, 20%, TILL István oki. villamosmérnök (20%), TÓTHMÁTYÁS István oki. villamosmérnök (20%), SZABÓ János oki. villamosmérnök (20%), Budapest Tulajdonos: Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, Budapest Kapcsoló üzemű tápegység egymástól galvanikusan független stabilizált kimenő egyenfeszültségek előállítására A találmány tárgya olyan kapcsoló üzemű tápegység, mely a bemenetére adott egyenfeszültségből egymástól galvanikusan független, tetszés szerinti számú stabilizált kimenő egyenfeszültség előállítására alkalmas. 5 Az általunk kidolgozott találmányban az ismert megoldásoktól eltérően kettős figyelésű rendszert alkalmazunk, mely kettős figyelésű rendszer fluxusfigyelő áramkörből és egyenirányítón eső feszültséget figyelő áramkörből áll. A figyelő áramkörök 10 egyrészt a transzformátor szekunder oldalára, másrészt a rendszer egyenirányító egységének be-, illetve kimenetére vannak kötve. A közhasználatban több olyan rendszer üzemel, mely akkumulátorról működik és a rendszer műkő- 15 déséhez stabilizált egyentápfeszültségek szükségesek. A feladatot bonyolítja az is, hogy ezek a tápfeszültségek egymástól függetlenek és különböző értékűek. Széles körben ismert, hogy ezen feladatokat a 20 rendszerek egy részében úgy oldják meg, hogy a különböző értékű tápfeszültségeket egymástól független tápegységekkel állítják elő. E megoldás számos hátránnyal rendelkezik, a tápfeszültségek előállítására szolgáló tápegységek ismétlődése miatt gaz- 25 daságosság és üzembiztonság tekintetében nem elégíti ki a korszerű követelményeket. A fenti megoldásoknál - mind a gazdasági, mind a műszaki hátrányok miatt - az üzemeltetők előnyösebb megoldásokat kerestek, mint például a nap- 30 jainkban korszerűnek minősített megoldás, melyet az 1. ábra mutat be. Az 1. ábrán az 1 feszültségejtő kapcsolóüzemű egységet, 2 ellenütemben vezérelt szaggató áramkört, 3 transzformátort, 4 egyenirányító egységet, 5 szűrőkondenzátort jelent. A kapcsoló tranzisztorok fejlődése és széles körű elterjedése tette lehetővé az 1. ábrán bemutatott tápegység kifejlesztését. Az 1 feszültségejtő kapcsolóüzemű egység a saját kimenetén levő feszültséget figyeli és stabilizálja. A stabilizált egyenfeszültséget a 2 ellenütemben vezérelt szaggató áramkörön keresztül a 3 transzformátor áttranszformálja és a szekunder tekercs kapcsain megjelenő váltakozó feszültséget a 4 egyenirányító egység egyenirányítja, majd az 5 szűrőkondenzátoron keresztül a stabilizált egyenfeszültség megjelenik. A vázolt rendszer legfőbb előnye a korábbiakhoz viszonyítva elsősorban az, hogy több egymástól független különböző értékű stabilizált egyenfeszültség állítható elő egyetlen szabályozó körrel. A rendszer alapvető hibája az, hogy - ha a kimenetén a terhelés változik - akkor a 2 ellenütemben vezérelt szaggató áramkörön, a 3 transzformátoron, a 4 egyenirányító egységen, az 5 szűrőkondenzátoron keletkező feszültségesés változik, amelyet a rendszer szabályozó köre nem érzékel. így a rendszer kimenetén megjelenő feszültség a beállított névleges stabilizált feszültségértéktől lényegesen eltérhet. Ezzel továbbra sincs kielégítve az a jogos igény. 171272 1