171241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirimidinszármazékok előállítására

171241 18 mot golyóshűtővel 160—180 C°-on nagyvákuumban desztillálva kapjuk a 2-sztiril-4-n-propoxi-5-n-butil-piridint. (Hozam: 74%.) 13. példa 43,5 g (0,28 mól) káliumpermanganátot 500 ml acetonban oldunk és az oldatot 10 C°-ra lehűtjük. Az oldathoz ugyanezen a hőmérsékleten 1 óra alatt 250 ml acetonban oldott 26 g (0,093 mól) 2-sztiril-4-metoxi-5--izoamil-piridint csepegtetünk. Az oldat teljes hozzáadása után barnásfekete szuszpenziót kapunk. A reakciókeveréket ezután még 1 órán át 10 C°-on és további 16 órán át kb. 25 C°-on keverjük. A kapott csaknem fekete szuszpenziót szűrjük és a maradékot acetonnal alaposan átmossuk. A szűrőlepényt ötször 400 ml vízzel kiforraljuk és mindenkor forrón szűrjük. A szűrleteket egyesítjük, 2 n kénsavval megsavanyítjuk és kb. 500 ml térfogatra betöményítjük. A képződött benzoesavat kétszer 300 ml éterrel extraháljuk. A vizes, savas fázis pH-értékét 2 n nátriumhidroxiddal 5-re beállítjuk. A kivált olajat ötször 300 ml metilénkloriddal extraháljuk, a metilénkloridos fázisokat egyesítjük, nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot éterből átkristályosítva kapjuk a 2-karboxi-4-metoxi-5-izoamil-piridin-hemihidrátot, amelynek olvadáspontja 146—147 C° (bomlással). (Hozam: 23%.) A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 26 g 4-metoxi-5-izóamil-2-pikolint 78 ml benzaldehidben és 86 ml ecetsavanhidridben oldjuk és a reakciókeveréket 16 órán át visszafolyatással forraljuk. Ezután a keveréket lehűtjük, bepároljuk, 2 n nátriumhidroxiddot adunk hozzá és éterrel extraháljuk. Az éteres maradékot golyóshűtővel nagyvákuumban 180—200 C°-on desztillálva kapjuk a 2-sztiril-4-metoxi-5-izoamil-piridint. (Hozam: 68%.) 14. példa 34,8 g (0,22 mól) káliumpermanganátot 300 ml acetonban oldunk és az oldatot 10 C°-ra lehűtjük. Az oldathoz ugyanezen a hőmérsékleten 1 óra alatt 200 ml acetonban oldott 20,5 g (0,073 mól) 2-sztiril-4-metoxi-5-n-amil-piridint csepegtetünk. Az oldat teljes hozzáadása után barnásfekete szuszpenziót kapunk. A reakciókeveréket ezután még 1 órán át 10 C°-on és további 16 órán át kb. 25 C°-on keverjük. A kapott csaknem fekete szuszpenziót szűrjük és a maradékot acetonnal alaposan átmossuk. A szűrőlepényt ötször 300 ml vízzel kiforraljuk, és mindenkor forrón szűrjük. A szűrleteket egyesítjük, 2 n kénsavval megsavanyítjuk és kb. 500 ml-re betöményítjük. A képződött benzoesavat kétszer 300 ml éterrel extraháljuk. A vizes, savas fázis pH-értékét 2 n nátriumhidroxiddal 5-re beállítjuk. A kivált olajat ötször 300 ml metilénkloriddal extraháljuk, a metilénkloridos fázisokat egyesítjük, nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot éterből átkristályosítva kapjuk a 2-karboxi-4-metoxi-5-n-amil-piridint, amelynek olvadáspontja 127—128 C°. (Hozam: 47%.) A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 23,3 g 4-metoxi-5-n-amil-2-pikolint és 70 ml benzaldehidet 77 ml ecetsavanhidriddel 16 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forralunk. A reakciókeveréket lehűtés után bepároljuk, 2 n nátriumhidroxidot adunk hozzá és éterrel extraháljuk. Az éteres maradékot golyóshűtővel nagyvákuumban 180—200 C°-on desztillálva kapjuk a 2-sztiril-4-metoxi-5-n-amil-piridint. (Hozam: 59%.) 15. példa 109 g (0,69 mól) káliumpermanganátot 1000 ml acetonban oldunk és 10 C°-ra lehűtjük. Az oldathoz ezen a hőmérsékleten 1 óra alatt 64,5 g (0,23 mól) 2-sztiril-4-etoxi-5~n-butil-piridin 300 ml acetonnal készített oldatát csepegtetjük. Az oldat teljes hozzáadása után barnásfekete szuszpenziót kapunk. A reakciókeveréket ezután még egy órán át 10 C°-on és további 16 órán át kb. 25 C°-on keverjük. Az így kapott csaknem fekete szuszpenziót szűrjük és acetonnal alaposan átmossuk. A szűrőlepényt ötször 400 ml vízzel kiforraljuk és mindenkor forrón szűrjük. A szűrleteket egyesítjük, 2 n kénsavval megsavanyítjuk és kb. 500 ml-re betöményítjük. A képződött benzoesavat kétszer 400 ml éterrel extraháljuk. A vizes, savas fázis pH-értékét 2 n nátriumhidroxiddal 5-re beállítjuk. A kivált olajat ötször 400 ml metilénkloriddal extraháljuk, a metilénkloridos fázisokat egyesítjük, nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot metanolban feloldjuk, és éteres sósavval erősen megsavanyítjuk. A savas oldatot bepároljuk, és a maradékot izopropanolban feloldjuk, majd állati szénnel kétszer kiforraljuk és szűrjük. A szűrletet bepároljuk és az összes tapadó sósavat és vizet toluollal ledesztilláljuk. A maradékot izopropanol—éter keverékéből átkristályosítva kapjuk a 2-karboxi-4-etoxi-5-n-butil-piridin-hidrokloridot, amelynek olvadáspontja 155—157 C° (bomlással). (Hozam: 36%.) A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 55 g 4-etoxi-5-n-butil-z-piridint és 165 ml benzaldehidet 181 ml ecetsavanhidriddel 16 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forralunk. Ezután a reakciókeveréket lehűtjük, bepároljuk, 2 n nátriumhidroxidot adunk hozzá és éterrel extraháljuk. Az éteres maradékot golyóshűtővel 160—180 C°-on nagyvákuumban desztillálva kapjuk a 2-sztiril-4-n-propoxi-5-n-butil-piridint. (Hozam: 81%.) 16. példa 28,6 g (0,1 mól) 2-karboxi-4,6-diklór-5-n-butil-piridin-káliumsó 200 ml 80%-os vizes metanollal készített szuszpenziójának pH-értékét metanolos sósavval 5-re beállítjuk. Az oldatot szárazra pároljuk és a vizet toluollal azeotropként ledesztilláljuk. A maradékot 200 ml piperidinben oldjuk és az oldatot keverés közben 24 órán át visszafolyatással forraljuk. Ezután a reakciókeveréket szárazra pároljuk és a még tapadó piperidint toluollal eltávolítjuk. A maradékot 350 ml 5 n metano-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9