171239. lajstromszámú szabadalom • Alagútkemence főleg kerámiai áruk égetésére és anyagmozgató szerkezet elsősorban ilyen alagútkemencékhez

7 171239 8 A találmány szerinti kocsi egy példakénti ki­viteli alakját a 9. és 10. ábra szemlélteti. A 12 kocsinak és a tűzálló anyagból készült, célsze­rűen könnyített szerkezetűre kialakított 13 hor­dozótestnek a részleteit itt nem ismertetjük, csu­pán a találmány szempontjából jelentős, a kocsi továbbításában szerepet játszó elemeket magya­rázzuk. A 12 kocsi alsó részén kerekek helyett 23 lábak vannak, és ezekben egy-egy 14 betét van rögzítve. A 12 kocsi azonos oldalán levő 23 lábak között 15 tömítés foglal helyet a már ko­rábban említett hő veszteségek elkerülése céljá­ból. Ez a 15 tömítés célszerűen azbeszt zsinór le­het. A 9. és 10. ábrán szereplő példakénti kivi­teli alaknál a 12. és 13. ábra szerinti 14 betét sze­repel. Ez a 14 betét 19 peremmel rendelkezik, amely a sínre, vagy más pályára támaszkodó 20 talpfelületből kiálló helyzetű. A 20 talpfelületen 21 hornyok vannak kialakítva a súrlódási ellen­állás csökkentése érdekében. A 21 hornyokat bordaszerű kiemelkedő részek is helyettesíthe­tik. Ezek a 21 hornyok vagy bordák a haladási irányt keresztezőén helyezkednek el, célszerűen görbe vonalúak. A 14 betétek anyaga agyagos kötésű grafit, molibdénszulfid lehet, esetleg szó­bajöhet bronzgrafit. Ezek az anyagok jó csúszási tulajdonságúak, szilárdságukat és általában fizi­kai tulajdonságaikat 1000 C° körüli hőmérsékle­ten sem veszítik el. Kenést nem igényelnek, be­rágódásra nem hajlamosak. Ilyen betétek alkal­mazása esetén kb. 3%-os lejtésű pályán önma­guktól — tehát külső hatás nélkül — is haladni tudnak a kocsik. Célszerű ha a 23 lábakat elfor­dulhatóan kapcsoljuk a 12 kocsihoz, mert így a kemencét elhagyó kocsik visszajuttatásához nem szükségesek az egyébként alkalmazott keresztto­lópadok, miáltal lényeges helymegtakarítás biz­tosítható. Azonkívül az ilyen kocsik alkalmazása nem zavarja a kemence körüli egyéb forgalmat. Ilyen kocsik alkalmazása a kb. 1400 C° égetési hőmérséklettel üzemelő kemencéknél kerül elő­térbe. 1400 C°-nál magasabb égetési hőmérséklettel üzemelő kemencékben az áru továbbítására a 11. ábrán bemutatott 12 kocsit célszerű alkal­mazni. Ennél a 12 kocsinál a 23 lábakhoz maga­sítószerkezet van kapcsolva, ami célszerűen cső­vázból áll és állítható magasságú. Ebbe a csővá­zas szerkezetbe 26 tartólapokat lehet iktatni. Az ilyen felépítésű kocsinál a 26 tartólapokra az égetésnél alacsonyabb hőfokot igénylő árut lehet rakni, ugyanis ezek a 26 tartólapok lényegesen alacsonyabb hőfokú térben foglalnak helyet, mint amilyen a 13 hordozó testen elhelyezett áruk környezete. Ennek megfelelően a 13 hordo­zótestre az égetésre szánt darabokat lehet rakni, a 26 tartólapokru pedig a szárításra vagy előége­tésre, zsengélésre szánt árukat. Különösen jól lehet használni ezeket a kocsiszerkezeteket pél­dául egyes gyújtógyertya vagy szteatit cikkek­hez, amelyeket utólag 1000 C° körüli hőmérsék­leten olvadó mázakkal látnak el. A 11. ábrán szereplő kocsi 23 lábaiban 22 be­tétek vannak, amelyek peremnélküliek. Ezt a 22 betétet a 14. és 15. ábra alapján lehet közelebb­ről megismerni. Ennél a betétnél is a 20 talpfe­lületen 21 hornyok, illetve ezek helyett bordák vannak kialakítva. A 16 sínre támaszkodó 20 5 talpfelületen a 21 hornyok, illetve bordák jó ke­nést biztosítanak, azonkívül a súrlódási ellenál­lás is lényegesen lecsökken, mert a görbevonal 21 hornyok, illetve bordák a haladási irányra mindig keresztirányúan helyezkednek el, így mintegy legördül a 22 betét a 16 sínen. A 22 be­tét anyagára nézve ugyanaz az irányadó, mint amit korábban a 14 betéttel kapcsolatban kö­zöltünk. A 11. ábrán szereplő megoldásnál feltüntettük a 12 kocsi iránytartását szolgáló szerkezetet is, ami az ismertekhez képest merőben új. Ez az iránytartó szerkezet a 16 sínek között rögzített 18 élvezetékből és az ennek felfelé álló élszerű részét maguk között közrefogó 17 vezetőpofákból áll. A 17 vezetőpofák rövid, lefelé fordított U-alakú testek, melyekből egy a kocsi elülső ré­széhez egy pedig a kocsi hátsó részéhez van kap­csolva. Amennyiben a kocsi 16 sínek által meg­szabott iránytól el akar térni, a 17 vezetőpofák a 18 élvezetékhez érintkezve megakadályozzák a kocsik nagyfokú irányeltérését, illetve visszate­relik azt a kijelölt haladási irányba. A 17 vezető­pofák és 18 élvezetek között igen csekély súrló­dási ellenállás lép fel, olyan értelmű megszoru­lás, befeszülés mint ami a kerekek nyomkari­máival kapcsolatban felmerül, itt nem fordul elő. A 11. ábrán bemutatott kocsiszerkezet csúsz­tatóelemei és az iránytartást szolgáló részletei a 18. és 19. ábrán is szerepel. Itt a kocsi felépítmé­nye nélkül szemlélhetők a 23 lábak, az azokban megfogott 22 betétek. Látható továbbá, hogy a 18 élvezetek T-szelvényű acél lehet, amelynek gerincrésze felfelé áll, és ez képezi az iránytar­táshoz szükséges tulajdonképpeni élvezetéket. Megállapítható továbbá a 19. ábrából, hogy a 18 élvezetek gerincrészét közrefogó 17 vezetőpofák lényegében a 23 lábakkal azonos hosszúságúak és ezek a kocsik teljes hosszához képest igen rö­videk. Természetesen ez a csúsztatószerkezet és iránytartó megoldás nemcsak a 11. ábrán feltün­tetett kocsiszerkezettel kapcsolatban kerülhet felhasználásra, hanem más kocsiszerkezeteknél is használható. Ennél a megoldásnál is célszerű a 23 lábak közé 15 tömítést alkalmazni. A 20. és 21. ábra olyan megoldást szemléltet, ahol sín helyett alkalmazott 25 talpba vannak 55 »beépítve a 24 betétek, és ezek biztosítják a rájuk támaszkodó 12 kocsi csúszását. A 25 talpban a 24 betéteket célszerű egymástól azonos és olyan nagyságú „a" távolságra elhelyezni, hogy a 12 ko­csi legalább három „a" távolságot hidaljon át. A 60 24 betét egy célszerű kiviteli alakja, a 16. és 17. ábrából ismerhető meg. Ezen ábrákból megálla­pítható, hogy a 24 betét H betűre emlékeztető metszeti alakkal rendelkezik és 20 talpfelülete úgy van kialakítva, mint a 14 és 22 betéteké. Itt is 65 a 20 talpfelületen 21 hornyok vagy bordák van-15 20 25 30 35 40 45 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom