171219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azolil-amidinek előállítására, valamint e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó herbicid készítmények

171219 7 8 képletű azolil-amidint kívánunk kapni — körülbelül 2—2,5 mól savmegkötőszert alkalmazunk. A szabad (I) általános képletű azolil-amidinek el­különítése céljából először az adott esetben alkalmazott savmegkötőszer kivált hidrohalogenidjét szűrjük ki a reakcióelegyből, majd a szűrletet vákuumban mentesít­jük az oldószertől. A visszamaradó olajszerű terméket valamely szerves oldószerben oldjuk, vízzel sómentesre mossuk. A szerves oldószeres fázist azután szárítjuk, az oldószert ledesztilláljuk és az olaj alakjában kapott ter­méket desztilláció útján és — amennyiben a termék ki­kristályosodik — átkristályosítás útján is tisztítjuk. Az (I) általános képletű azolil-amidinek só alakjában történő elkülönítése céljából először ugyancsak az adott esetben alkalmazott savmegkötőszer kivált hidrohalo­genidjét szűrjük ki a reakcióelegyből, majd a szűrletet vákuumban mentesítjük az oldószertől, amikoris az azolil-amidin-só visszamarad; ha ezt a sót olajszerű alakban kapjuk, akkor valamely erre alkalmas oldó­szerrel, például etilacetáttal való eldörzsölés útján ki­kristályosíthatjuk. A találmány szerinti hatóanyagok kiváló herbicid tulajdonságokkal rendelkeznek és ennek alapján elő­nyösen alkalmazhatók gyomirtási célokra. Gyomnövények alatt ebből a szempontból minden olyan növényt értünk, amely valamely nem kívánatos helyen fejlődik. így a találmány szerinti készítményekkel irtható gyomnövények példáiként a következők említ­hetők: kétszikűek, mint mustár (Sinapis), zsázsa (Lepidum), galaj (Galium), madárhúr (Stellaria), kamil­la (Matricaria), gombvirág (Galinsoga), libatop (Cheno­podium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), továbbá egyszikűek, mint komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Lolium) és kakaslábfű (Echinochloa). A találmány szerinti hatóanyagok igen erősen befolyá­solják a növényfejlődést, de ez a befolyásolás különböző módokon érvényesül és így ezeket a hatóanyagokat sze­lektív herbicidekként is alkalmazhatjuk. Különösen elő­nyösen alkalmazhatók e hatóanyagok szelektív herbicid­ként gyapot-, kukorica- és gabonakultúrákban.Nagyobb koncentrációkban azonban teljes gyomirtásra is alkal­masak; ehhez hektáronként körülbelül 10—20 kg ható­anyagot alkalmazunk. A találmány szerinti hatóanyagokat gyakorlati fel­használás céljaira a szokásos alakú herbicid készítmé­nyekké dolgozhatjuk fel; az ilyen készítmények példái­ként az oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, pasz­ták és granulátumok említhetők. E készítményeket a szokásos ismert eljárásokkal állíthatjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot valamely hígítószerrel, tehát valamely folyékony oldószerrel, nyomás alatt tartott cseppfolyósított gázzal és/vagy szilárd vivő­anyaggal keverjük össze, adott esetben valamely felület­aktív szer, tehát emulgeálószer és/vagy diszpergálószer és/vagy habképzőszer hozzáadásával. Amennyiben hígí­tószerként vizet alkalmazunk, akkor például szerves oldószereket is adhatunk hozzá segédoldószerként. Fo­lyékony oldószerekként elsősorban a következők jönnek tekintetbe: aromás szénhidrogének, mint xilol, toluol, benzol vagy alkil-naftalinok, klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének, mint klórbenzolok, klóretilének, vagy diklór-metán, alifás szénhidrogének, mint ciklo­hexán, paraffinok, például ásványolaj frakciók, alkoho-5 lok, mint butanol vagy glikol és ezek éterei és észterei, ketonok, mint aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil­-keton vagy ciklohexanon, erősen poláris oldószerek, mint dimetil-formamid vagy dimetil-szulfoxid, továbbá víz; cseppfolyósított gázalakú hígítószereken vagy vivő-10 anyagokon olyan folyadékokat értünk, amelyek közön­séges hőmérsékleten és nyomáson gázalakúak, mint az aeroszól-hajtógázok, például halogénezett szénhidrogé­nek, mint freon; a szilárd vivőanyagok példáiként a természetes ásványőrlemények, mint kaolinok, agyagok, 15 talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld, szintetikus ásványlisztek, mint nagydisz­perzitású kovasav, alumíniumoxid vagy szilikátok; emulgeáló- és/vagy habképzőszerként nem-ionos és anionos emulgeátorok, mint polioxietilén-zsírsavészte-20 rek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek, mint alkil-aril-po­liglikoléterek, továbbá alkilszulfonátok, alkilszulfátok, arilszulfonátok vagy fehérje-hidrolizátumok; diszper­gálószerként például lignin, szulfitszennylúg vagy metil­cellulóz említhetők. 25 A találmány szerinti hatóanyagokat az említett ké­szítményekben más, már ismert hatóanyagokkal kombi­nálva is alkalmazhatjuk. 30 Az említett készítmények általában 0,1 súly% és 95 súly% közötti, előnyösen 0,5 súly% és 90 súly% közötti mennyiségi arányban tartalmazhatják a ható­anyagot. 35 A hatóanyagokat gyakorlati célokra önmagukban, az említett készítmények alakjában, vagy azokból el­készített, közvetlen felhasználásra alkalmas alakokban használhatjuk fel; a célszerű felhasználási alakok pél­dáiként az oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, 40 paszták és granulátumok említhetők. Az ilyen készít­ményeket a szokásos módszerekkel, például öntözés, permetezés, porlasztás, szórás vagy porozás útján alkal­mazzuk. 45 A találmány szerinti készítményeket akár kikelés utáni, akár kikelés előtti alkalmazásban felhasználhat­juk; különösen előnyös a készítményeket a növények kikelése után alkalmazni. 50 A gyomirtás céljaira alkalmazott hatóanyagmennyiség széles határok között ingadozhat, elsősorban a kívánt hatásmódtól függően. Általában azonban hektáronként 0,1 kg és 25 kg közötti, előnyösen 0,5 kg és 10 kg közötti mennyiségeket alkalmazhatunk. 55 A találmány szerinti hatóanyagok jó akaricid hatással is rendelkeznek. Emellett meg kell említeni, hogy egyes (I) általános képletű vegyületek előnyös fungicid hatást is mutatnak, különösen a gabona-lisztharmat, valamint 60 Erysiphe és Puccinia fajokhoz tartozó gombakártevők ellen. A találmány szerinti hatóanyagok kikelés utáni és kikelés előtti alkalmazásban mutatott hatását az alábbi 65 alkalmazási példák szemléltetik. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom