171214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illékony és kevésbé illékony komponenseket tartalmazó folyadékok kezelésére, főleg sós víz tisztítására

5 171214 6 miközben ezen áramlat és a 12 kamrában lefelé haladó áramlat között hőcsere megy végbe. A 12 kamra fenekén szükséges hőt, amely a kamrában lefelé növekedő hőmérsékletgrádienst biztosítja, közvetett hőcserével létrehozhatjuk, amint azt a később részletesen ismertetendő 2. ábra szemlélteti. Nyilvánvaló, hogy ha itt gőzt vezetnénk be, úgy ez az elérni kívánt célt, a víz és metanol szétválasztását meghiúsíthatná. A kamra fenekének fűtésére szolgáló hőforrás szempontjait a későbbiekben részletesen tárgyalni fogjuk. Egy másik folyadék, amely a találmány szerinti eljárással kezelhető, a szójababolaj extrahálásából származó hexán-növényi olaj keverék. Ez a folyadék általában kb. 80% hexánt és 20% növényi olajat tartalmaz. Az illékonyabb fázis a hexán és ez kondenzatum alakjában szelektíven elkülöníthető. A növényi olajat koncentráljuk, ez a 30 vezetéken távozik. Hasonlóképpen a triklóretilén mint illékony komponens kondenzált termék alakjában szintén elkülöníthető az olajoktól és viaszoktól, fémhengerművek és hasonlók zsírtalanításából származó folyadékokban. Alkalmazható továbbá a találmány szerinti eljárás a hengerművekhez használt folyadékok kezelésére, a viszonylag illékony nehézbenzinnek a szappanoktól, sztearátoktól és nehezebb ásványi olajoktól történő elválasztására. A találmány szerinti eljárás alkalmazható továbbá vizes oldatok koncentrálására, ahol a víz tisztítása a koncentrálás mellett másodrendű fontosságú. így például cukoroldat koncentrálható abból a célból, hogy a 30 vezetéken távozó oldat cukortartalmát növeljük, miközben tisztított kondenzált vizet is előállítunk. Ilyenkor természetesen mindkét termék értékes lehet. A találmány szerinti eljárás egy másik alkalmazási lehetősége az ipari szennyvizek kezelése. Ilyen szennyvizek például a papírgyárak szulfit-szennyvize, fémkezelés vagy galvanizáló eljárások vegyszereinek öblítővize és bármely más szennyvíz az ipari üzemek sok más szennyvize közül. A találmány szerinti eljárással a szennyvizet koncentráljuk, ezáltal térfogatát csökkentjük, ami a következő kezeléseket — beleértve, ahol szükséges, a kémiai anyagok visszanyerését — nagyon megkönnyíti. A tisztított vizet, vagy más kondenzált terméket természetesen szintén kitermelhetjük. A találmány szerinti eljárás egy másik alkalmazási lehetősége igen kismennyiségű gázszennyezések, így ammónia, kénhidrogén vagy kéndioxid eltávolítása vizes oldatokból melegítéssel és a víz részleges elgőzölögtetésével. A gázszennyezés legnagyobb része a vivőgázzal távozik. Mind a folyékony koncentrátum (1. ábra, 30 vezeték), mind a kondenzatum (1. ábra, 34 vezeték, tisztítását az illető gáznak megfelelően végezzük. A betáplált gáz a találmány szerinti eljárás számos kiviteli módjában legcélszerűbben levegő, mivel ez könynyen és lényegileg ingyen rendelkezésre áll. Más gázokat, így iners gázokat, például széndioxidot vagy hasonlókat is alkalmazhatunk, ha valamely speciális rendszerben alkalmazásuk előnyös. Ha a használt gáz értékes vagy költséges, úgy visszacirkuláltathatjuk. Ilyenkor (lásd 1. ábra) a 44 hőcserélőt a 46 vezetéken elhagyó nem kondenzált gázt, ha szükséges, kezelhetjük, vagy tisztíthatjuk és megfelelő szivattyúval (nem látható az ábrán) visszaszívathatjuk a 12 kamra 24 gázvezetékébe. Ha tengervizet tisztítunk, bizonyos esetekben előnyös lehet nitrogén használata, mivel a tengervíz bizonyos fémeket kevésbé korrodeál, ha levegő nincs jelen, vagyis ha nem dúsul fel oxigénben. A találmány szerinti eljárás vonatkozik tehát tengervíz tisztítására nitrogén vivőgáz használatával is. Ha nem kifogásolható, akkor a használt gáz a levegő lehet. A gáz legfontosabb funkciója, hogy a 5 12 kamrában képződött gőzöket elszállítsa és azoknak a kamrából való kijutását és a kamra külső fala mellett történő felfelé áramlását megkönnyítse. A „vivőgáz" vagy „gőzöket vivő gáz" kifejezés magában foglal minden gázt, amely a célnak megfelel. A találmány szerinti 10 eljárás számos kiviteli módjában a gáz a képződött gőzökkel a 12 kamrában kezelt folyadékkal vagy ennek bármely komponensével célszerűen nem reagál. Ez azonban nem feltétlenül szükséges a gyakorlatban, mivel a gőzöket vivő gáz tartalmazhat olyan komponenseket, 15 amelyek a folyadékkal vagy a gőzzel előnyösen reagálnak. Ilyen eset például, amikor a kamrába juttatott folyadék szennyvíz. Ha levegőt használunk vivőgázként, úgy ez a kamrában lefelé haladó folyadékot levegővel telíti, ami az el nem gőzölgött folyadékra hasznos. A gő-20 zöket vivő gáz az általa vitt gőzre telített vagy telítetlen lehet. Nyilvánvaló, hogy ha a gáz elég száraz, akkor több gőzt tud magával vinni, de ez nem okvetlenül szükséges, mivel a gázt melegítjük, amint a 12 kamrában lefelé halad. Ez elősegíti, hogy a kamrában a gázzal együtt 25 lefelé haladó illékony folyadék gőze a gázt nedvesítse. Az 1. ábrán látható megoldás szerint a 12 kamra fenekén bevezetett és a 12 kamra fenekének melegítésére szolgáló hevített gőz (vagyis elég magas hőmérsékletű gőz ahhoz, hogy hőforrásként szolgáljon) lényegileg azo-30 nos összetételű, mint a bevezetett folyadékból eltávolított kondenzálható gőz. A hevített gőz (maga is kondenzálható) kondenzálva ugyancsak az előállítani kívánt kondenzált terméket adja. Tengervíz desztillálásánál azonban a speciális üzemi körülmények között konden-35 zálható vagy nem kondenzálható, más hevített gőz is alkalmazható hőforrásként. Ezt a hevített gőzt természetesen úgy kell megválasztani, hogy a kondenzált termék nem kívánatos szennyeződése a lehető legkisebb legyen. A gőz előnyösen lehet vízzel nem elegyedő folyadékok, 40 így bizonyos szerves folyadékok kondenzálható gőze. Ezek nem okoznak szennyeződést, mivel a szerves folyadékot és a kondenzált vizet gyorsan elkülönítjük. Ahol kívánatos, ott a szükséges hőt biztosíthatjuk olyan folyadék kondenzálható gőzével, amely a kondenzált ter-45 mékkel keveredik, de nem kifogásolható módon. Például elő akarunk állítani egy olyan kondenzált terméket, amely a 12 kamrába bevezetett folyadékból eltávolított illékony folyadék és egy másik folyadék keveréke. A 12 kamra alsó részeinek fűtésére az eddigiek szerint 50 kondenzálható gőz szolgált, amelynek kondenzációs terméke a 12 kamrában végzett elpárologtatásból származó kondenzátummal keveredett és ez a keverék vagy könnyen szétválasztható volt, vagy egy kívánt, de legalább is nem kifogásolható keveréket alkotott. A talál-55 mány szerinti eljárás azonban a fűtőeszköz használatát más elrendezésben is lehetővé teszi. Hivatkozunk például a 2. ábrára, ahol a 12 kamra alsó része a 70 köpenybe van illesztve, ezáltal a 71 fűtőkamrát képezve, amely a 18 gyűrűs kondenzáló kamrától el van szigetelve. Ez 60 lehetővé teszi, hogy a 72 vezetéken kondenzálható gőzt vezessünk be, a kondenzálást és a hőcserét a gőzöket vivő gáz kondenzálásától elkülönítve a kondenzáló kamrában végezzük és a kondenzátumot a 71 fűtőkamrából a 74 vezetéken kivezessük. Ebben az elrendezésben a 76 65 válaszfal megakadályozza, hogy a 18 kamrában a 12 3