171187. lajstromszámú szabadalom • Févezető LSI egységekkel megvalósított elektronikus számológép letapogatott billentyűzettel és kijelzővel

3 171187 4 6. ábra a találmány szerinti számológép egy lehetséges billentyűzet elrendezését mutatja, a 7. ábra a billentyűzet bemenő mátrixának sémája, a 8A ábra a billentyűzet regiszterben a K információ és a D idő kódolását mutatja, a 8B ábra a billentyűzet kódtáblázata, a 8C ábra egy példaképpeni billentyűzet bemenet kó­dolását mutatja, a 9. ábra a 9A—9W ábrák elrendezését mutató rajz, a 9A—9W ábrák a találmány szerinti számológép adat­egysége egy kiviteli alakját szemléltető áramköri raj­zok, a 10. ábra a 10A—10E ábrák elrendezését mutató rajz, a 10A—10E ábrák a találmány szerinti számológép ROM egysége egy kiviteli alakját szemléltető áramköri rajzok, a 11A—1 ÍR ábrák a 9. és 10. ábrákon ismertetett rend­szer egyes áramköreinek részletezett felépítését mutat­ják, a 12. ábra a 9. és 10. ábrák szerinti programozható lo­gikai tömb részletes felépítését mutatja, a 13A—13D ábrák egy push-pull mátrix bemenő és ki­menő jeleit, cellaelrendezését és villamos kapcsolását mutatják, és a 14A—14B ábrák az adat egység és a ROM egység fél­vezető szeletének kialakítását mutatják. Az 1. ábra elektronikus asztali 10 számológép képét mutatja, olyan típusút, amelyet a találmány szerint lehet kialakítani. A 10 számológépnek 11 háza, 12 billentyű­zete és 13 kijelzője van. A 13 kijelző valamely kiviteli alakban tizenhárom vagy tizennégy számjegyet, vagy karaktert valósít meg, mindegyik egy-egy Nixie csővel, folyadékkristály kijelző egységgel, fénykibocsátó dióda tömbbel, vagy egyéb kijelző eszközzel rendelkezik. Álta­lában a 13 kijelző ún.hét vagy nyolc szegmens változatú, ahol bármely számjegypozíciónál lehetőség van a tizedes pont kijelzésére. A 12 billentyűzet tartalmazza az egytől kilencig terjedő számok 14 kulcsait, egy 25 kulcsot a nul­la számára, tizedespont 16 kulcsot, ezenkívül körülbelül húsz funkció 17 kulcsot és tizenkettő tizedespont 18 kul­csot. A 13 kijelző rögzített tizedespontos pozíciója a ti­zedespont 18 kulcsokat helyettesítő homlokkerékkel is beállítható. A funkció 17 kulcsok olyan funkciókat való­sítanak meg, mint a plusz egyenlő, mínusz egyenlő, szor­zás, osztás, általános törlés, valamint több speciális funkciót, ahogy azt majd ismertetjük. Adatok vagy szá­mok bevitele a 14, 15 és 16 kulcsok segítségével, utasítá­sok bevitele pedig a funkció 17 kulcsok segítségével törté­nik, ez utóbbiakkal belső, tárolt programból szubruti­nok hívhatók a kívánt műveletek végrehajtására. A szá­mítások átmeneti és végső eredményeit a 13 kijelző mu­tatja. A 10 számológép felépítését és működését a 2. áb­ra tömbvázlata kapcsán magyarázzuk, amely tömbváz­lat egy előnyös kiviteli alakot szemléltet. A számológép vezérlő programot tároló 20 ROM-ot tartalmaz, ez csu­pán kiolvasható memória, amely néhány száz, vagy még több sokbites szót tároló rekeszből áll. Az utasításszavak kiolvasása a 20 ROM-ból „egyidőben egy" elven törté­nik, és tartalmuk 21 utasítás regiszterbe kerül. Ezt a tar­talmat 22 vezérlő logika dekódolja és hajtja végre. A 22 vezérlő logikát a 20 ROM-ból származó utasításszavak, a 12 billentyűzetről érkező utasítások, különösen a funk­ció 17 kulcsokról jövők, valamint a számológép rendszer belső állapotai vezérlik. Az adatok tárolása 23 regiszte­rekben történik, amelyek alapvetően szekvenciális cím­zésű, véletlen elérésű memória elemek, és amelyek négy adattároló regiszterből állnak, egyenként tizenhat digit tárolására. A 23 regiszterek között találtunk két jelző regisztert és egy billentyűzet interface regisztert, vagy 5 speciális célú regisztert. A 23 regiszterekbe már bekerült adatokon minden műveletet aritmetikai logikai egység, a továbbiakban 24 ALU végez el, amely bitenként pár­huzamos, digitenként soros működésű. A 22 vezérlő logika működtet egy 25 program számlálót is, amely 10 alkalmas a 20 ROM valamennyi címezhető rekeszének megcímzésére. Ennek hatására a rekeszekben tárolt uta­sításszó kiolvasása és a 21 utasítás regiszterbe való tölté­se megtörténik. Rendszerint a 25 program számláló tartalma eggyel nő minden egyes új utasítás ciklusban, 15 ahogy az időzítő áramkörök vezérlik, így valamely, a 20 ROM-ban tárolt szubrutin utasításai egymás után kerülnek kiolvasásra. Azonban a 22 vezérlő logika felis­meri, ha a 21 utasítás regiszterben ugró utasítás jelenik meg, és ennek megfelelően módosítja a 25 program 20 számláló tartalmát. A 2. ábra tömbvázlatán látható a 13 kijelző is, ami valamelyik regiszter tartalmát jelzi ki. Mind a 12 billentyűzet, mind a 13 kijelző időnként van letapogatva, és a találmánynak megfelelően nincs folyto­nosan a 22 vezérlő logikára kötve. 25 A3, ábrán az adattároló 23 regiszterek láthatók rész­letesebben a 24 ALU egy részével együtt. Az ábrán az adatutakat is jelöltük. A 3. ábrán nem ábrázoljuk a 22 vezérlő logikát, az időzítést és a 2. ábra egyéb részeit. A számológépnek négy 30—33 regisztere (A, B, C és 30 D regiszter) van. Ez a négy regiszter szolgál alapvetően adattárolásra. Ezen regiszterek mindegyike tizenhat di­gitet vagy karaktert tartalmaz, négy bitet karakterenként binárisan kódolt decimális vagy hexadecimális formában. A legtöbb asztali elektronikus számológépben adattáro-35 lásra rendszerint alkalmazott shift regiszterek helyett ezek a regiszterek szekvenciálisan címzett író-olvasó memóriával vannak ellátva, amint azt a 104 465 sz. NDK szabadalmi leírásban és a továbbiakban ismertet­jük. A 34 és 35 jelzőregiszterekben kétszer tizenhat jelző-40 bit is rendelkezésre áll. Nyolcbites, speciális célú 36 regiszter (REG8) biztosítja a jelzőbitek csoportos továb­bítását, valamint a billentyűzet interface illesztését. A 3. ábrán a 24 ALU négybites, BCD kódban működő pár­huzamos összeadó. A 30 regiszter és a 32 regiszter 37, ill. 45 38 kimenetei 39 X-busra vannak kötve, a 31 regiszter és a 33 regiszter 40, ül. 41 kimenetei pedig 42 Y-busra. Noha egyetlen vonalként jelöli az ábra, a 37, 38, 40 és 41 ki­menetek, valamint az X- és Y-busok ténylegesen négy­négy vonalat tartalmaznak, és a BCD kód 1, 2, 4 és 8 50 súlyait reprezentálják. Ugyanez érvényes a 3. ábra leg­több adatvonalára is. Egy előre meghatározott N állandó és a 42 Y-buson levő jel logikai VAGY kapcsolata való­sítható meg 43 bemeneten, vagy a 36 regiszter legkisebb helyi értékű négy bitjének és 42 Y-buson levő jel logikai 55 VAGY kapcsolata valósítható meg 44 bemeneten. A 24 ALU-nak az Y- és X-busról származó bemenetei így tartalmazhatják a 30—33 regiszterek bármelyikének ki­meneteit, a 36 regiszter tartalmát, vagy egy N állandót. A 24 ALU létrehozza az átvitel/áthozat jelet, ami egy-60 részt 45 flip-flopot (COND) állít be, másrészt ezt a jelet használjuk aritmetikai műveleteknél. A 24 ALU T regiszterének 46 kimenete 48 vonalon és 47 S-buson keresztül közvetlenül, shiftelés nélkül lehet visszacsatolva, vagy egybites 49 késleltetőn keresztül 65 lehet a 47 S-busra csatlakoztatva, biztosítva ezzel a bal-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom