171171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5,5,7,7-tetrametil-furo [3,4-e]triazin-származékok előállítására

171171 5 6 Akut toxicitás vizsgálata A vegyületek akut toxicitását patkányokon vizsgál­tuk. A kísérleti adatok szerint az 5,7-dihidro-5,5,7,7--tetrametü-3-(m-nitro-fenil)-furo[3,4-e]-as-triazin-4-oxid LDJ0 -értéke orális adagolás esetén 800 mg/kg-nál na­gyobb az 5,7-dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-(m-nitro-fe­nil)-furo[3,4-e]-as-triazin LD50 -értéke pedig orális ada­golás esetén 650 mg/kg. Az alvás megindítására az (I) általános képletű ve­gyületeket 35—750 mg-os napi dózisban adagoljuk; ezt a hatóanyagmennyiséget előnyösen egyetlen rész­letben adjuk be lefekvés idején. Az (I) általános képletű vegyületeket enyhe nyugtatószerekként 75—1000 mg-os napi dózisban adagoljuk; ezt a hatóanyagmennyiséget előnyösen napi 2—4, egyenként 18—500 mg-os részletre elosztva vagy nyújtott hatású készítmény formájában adjuk be. Az (I) általános képletű vegyületeket, illetve azok gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóit a szokásos gyógyszerészeti hígító-, hordozó- és/vagy segédanyagok felhasználásával ismert módon gyógyászati készítmé­nyekké, például tablettákká vagy kapszulákká alakít­hatjuk. A gyógyászati készítmények — miként említettük — az (I) általános képletű vegyületeket gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóik formájában is tartal­mazhatják. A sók hatáserőssége nagyságrendileg azo­nos a megfelelő szabad bázisok hatáserősségével. A só­képzéshez savként előnyösen ásványi savakat, így só­savat, hidrogénbromidot vagy kénsavat, vagy szerves savakat, így borostyánkősavat, benzoesavat vagy ma­kinsavat használhatunk fel. Különösen előnyösnek bizonyultak azok az (I) álta­lános képletű vegyületek, amelyekben Rj a meta-hely­zethez kapcsolódó nitro-csoportot jelent. E vegyületek kiemelkedően előnyös képviselői azok a származékok, amelyekben R2 jelentése hidrogénatom. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korláto­zása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 5,7-Dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-fenil-furo[3,4-e]-as­-triazin-4-oxid 6,84 g 2,2,5,5-tetrametil-3,4(2H,5H)-furándion-3--hidrazon-4-oxim és 15 ml ortobenzoesav-trietilészter elegyét nitrogén-atmoszférában 18 órán át 140 C°-os fürdőn forraljuk. A kapott oldatot további 8 órán át az illékony komponensek desztillációját lehetővé tevő hő­mérsékletű fürdőn melegítjük. A kapott maradékot 25 C°-ra hűtjük és 100 ml éterrel elegyítjük. A kivált csapadékot kiszűrjük, és a szűrletet vákuumban 100 e'­en szárazra pároljuk. A kapott maradékot éterben old­juk, és az oldatot sósavgázzal telítjük. Az oldatból 154—156 C°-on olvadó 5,7-dihidro-5,5,7,7-tetrametil­-3-fenil-furo[3,4-e]-as-triazin-4-oxid-hidroklorid válik ki. Hozam: 60%. 2. példa 5,7-Dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-(m-nitro-fenil)­-furo[3,4-e]-as-triazin-4-oxid 6,84 g 2,2,5,5-tetrametil-3,4(2H,5H)-furándion-3-•hidrazon-4-oxim és 16,14 g m-nitro-ortobenzoesav­•trietilészter elegyét nitrogén-atmoszférában 24 órán át 140 C°-os fürdőn melegítjük. Ezután az elegyet 25 C°-ra hűtjük, és 250 ml éterrel elegyítjük. A kivált csapadékot leszűrjük, és a szűrletet vákuumban 100 C°-on bepakol­juk. A maradékot metilénklorid és hexán elegyéből át-5 kristályosítjuk. 202—204 C°-on olvadó 5,7-dihidro­-5,5,7,7-tetrametil-3-(m-nitro-fenil)-furo[3,4-e]-as-tri­azon-4-oxidot kapunk. Hozam: 30%. 10 3. példa 5,7-Dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-(m-nitro-fenil)­-furo[3,4-e]-as-triazin-4-oxid 15 0,2 ml füstölgő salétromsav, 1,5 g trifluormetánszul­fonsav és 15 ml vízmentes metilénklorid elegyét 1 órán át 25 C°-on keverjük, majd az elegybe —30 C°-on 0,542 g 5,7-dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-fenil-furo[3,4-e]­'as-triazin-4-oxid 15 ml vízmentes metilénkloriddal 20 készített oldatát csepegtetjük. A kapott heterogén rend­szert 72 órán át 25 C°-on keverjük, majd jéggel össze­rázzuk, és szilárd nátrium-hidrogénkarbonáttal semle­gesítjük. A szerves fázist elválasztjuk, és a vizes fázist metilénkloriddal többször extraháljuk. A szerves fázi-25 sokat egyesítjük, telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, majd be­pároljuk. A kapott fehér maradékot metilénklorid és hexán elegyéből átkristályosítjuk. 202—204 C°-on ol­vadó 5,7-dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-(m-nitro-fenil)-fu-30 ro[3,4-e]-as-triazin-4-oxidot kapunk. Hozam: 65%. 4. példa 35 5,7-Dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-fenil-furo[3,4-e]-as­-triazin 5,42 g 5,7-dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-fenil-furo[3,4--e]-as-triazin-4-oxid és 70 ml trietilfoszfit elegyét nitro­gén-atmoszférában 18 órán át 180 C°-os fürdőn forral-40 juk. Az oldószert vákuumban lepároljuk, és a maradé­kot vizes etanolból átkristályosítjuk. 90—91 C°-on olvadó 5,7-dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-fenil-furo[3,4-e]­-as-triazint kapunk. Hozam: 55%. 45 5. példa 5,7-Dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-fenil-furo[3,4-e]-as­-triazin 50 0,271 g 5,7-dihidro-5,5,7,7-tetrametil-3-fenil-fu­ro[3,4-e]-as-triazin-4-oxid és 0,246 g ciklohexén 4 ml abszolút etanollal készített oldatához 10 mg 10%-os palládium/csontszén katalizátort adunk, és a kapott 55 elegyet nitrogén-atmoszférában 18 órán át forraljuk. A katalizátort kiszűrjük, és a szűrletet szárazra párol­juk. A maradékot éter és hexán elegyéből átkristályo­sítjuk. 90—91 C°-on olvadó 5,7-dihidro-5,5,7,7-tetra­metil-3-fenil-furo[3,4-e]-as-triazint kapunk. Hozam: 60 75%. Az 1—5. példában ismertetett eljárásváltozatokkal állítjuk elő az 1. táblázatban felsorolt (I) általános kép­letű vegyületeket a korábbi példákban közöltekkel lé­nyegében ekvimoláris mennyiségű kiindulási anyá^ 65 gokból. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom