171135. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-metil-3,4-dihidroxi-fenil -alanin-származékok előállítására
3 171135 4 hake) kétirányú információ átvitelre alkalmas (a csatlakozó egységek bármelyike lehet adó, vagy vevő) vezetékcsoporto(ka)t (party-line) tartalmaznak, a működési módra pedig a mester-szolga (master-slave) kapcsolat a legjellemzőbb. A mikroszámítógépeknek (amelyek legfontosabb eleme a mikroprocesszor) a kis- és nagyobb teljesítményű számítógépektől eltérő rendszertechnikai felépítése és alkalmazási területe következtében az ismert számítógép sínrendszerek alkalmazása nem nyújtana optimális megoldást. Azok a tényezők, melyek az ismert sínrendszereknek a mikroszámítógépes környezetben történő alkalmazását problematikussá tennék, az alábbiakban foglalhatók össze: a) A számítógép technikából ismert, a központi egység által kezdeményezett, ún. programozott adatátvitel — mellyel ekvivalens megoldásra mikroprocesszoros rendszerekben is nagy szükség van — az ismert program „váró hurkos" módszerrel csak körülményesen és gazdaságtalanul (bonyolultabb hardware-el) lenne megoldható. Ennek oka az, hogy a mikroprocesszorok általában nem képesek egy külső jel (pl. egy periféria foglaltságjelző bistabilja) állapotától függően programelágazást végezni. Ezzel szemben a mikroprocesszorok jelentős hányada rendelkezik olyan tulajdonsággal, hogy külső jel hatására várakozásba, ún. „WAIT" állapotba vihető. Ezt a tulajdonságot használja ki a találmány szerinti automatikus foglaltságvizsgálat. b) A második probléma azzal kapcsolatos, hogy az ismert számítógép univerzális sínrendszerek csak egyetlen (igen ritka esetben két) központi egység kiszolgálására alkalmasak. Azokban az ún. multiprocesszoros rendszerekben, melyekben N számú központi egység működhet együtt, a központi egységek nem csupán az univerzális sínrendszerre csatlakoznak, hanem még össze vannak kötve egy - rendszerint nagy bonyolultságú — vezérlő egységgel is, amely a központi egységek működését és sín-használatát felügyeli. Ezek a rendszerek általában igen bonyolultak és drágák, alkalmazásuk csak speciális esetben indokolt. A mikroprocesszorok nagyságrendekkel alacsonyabb ára, helyigénye, teljesítmény szükséglete és nagy megbízhatósága következtében a multiprocesszoros technika számos olyan területen is megjelenhet, ahol eddig kisszámítógépet vagy cél logikát alkalmaztak. A találmány szerinti sínrendszeren belül egy kiegészítő vezetékcsoport — a mester cím - bevezetésével minden, a sínrendszerre csatlakozó modul egyenrangú (bármelyik lehet átvitelt kezdeményező, vagy kiszolgáló), s a rendszer tetszőleges N számú mikroprocesszor modult is tartalmazhat. c) A forgalomban levő mikroprocesszorok nagyrésze olyan kiképzésű, hogy programmegszakítás esetén lehetőség van külső forrásból (nem a tárolóból) származó utasításnak a központi egységbe való bevitelre. Ezt a — modulok kapcsolatában is igen előnyösen alkalmazható — mikroprocesszor tulajdonságot célszerű a sínrendszer szintjén is használhatóvá tenni, mert ily módon egy periféria, vagy egy másik mikroprocesszor modul nemcsak adatot, hanem (pl. megállást, indítást, ugrást stb. előidéző) utasítást is küldhet egy mikroprocesszor modulnak. Az ismert sínrendszerek ilyen típusú információ forgalmat nem tesznek lehetővé. A találmány szerinti sínrendszer szervezés erre is lehetőséget nyújt. összefoglalva tehát, a találmány szerinti - ismert számítógépes rendszertechnikai megoldásokat is alkalmazó - aszinkron vezérlésű, kétirányú információ átvitelre alkalmas sínrendszer egy L szá-10 mú perifériás csatoló modulból, M számú tároló modulból és N számú mikroprocesszor modulból álló digitális rendszerben tetszőleges modulból érkező és tetszőleges modulnak szóló adat- és utasítás átviteli kérések mester-szolga elven történő !5 kiszolgálását, továbbá a modulok foglaltsági állapotának automatikus vizsgálatát teszi lehetővé. A leírás a találmány szerinti mikroszámítógép elemek összekapcsolására alkalmas sínrendszernek csak azon részleteit ismerteti bővebben, melyek az is-20 mert számítógépes sínrendszer megoldásokban nem fordulnak elő és csak ott tér ki az ismert megoldások ismertetésére, ahol ez a működés megértéséhez szükséges. Az ismert és a találmány szerinti megoldásokat 25 az ábrák szemléltetik: Az 1. ábra egy korszerű elveken alapuló ismert számítógép sínrendszer blokkvázlatát, a 2. ábra a találmány szerinti mester és szolga 30 modul tömbvázlatát mutatja a modulokat összekötő sínrendszerrel. Az Lábra szerinti ismert számítógép moduljait az a, b és c vezetékcsoportok kötik össze egymás-35 sal. Az a, b, c vezetékcsoportok lezárását 1 esetleg 2 vezeték lezárások biztosítják. A c vezetékcsoport az információforgalom vezérléséhez szükséges jeleket tartalmazza. Az a vezetékcsoport a címinformáció átvitelére szolgál és annyi vezetéket tártai-40 maz, amennyi a rendszerhez tartozó valamennyi elem (tárolóhely és/vagy periféria illesztő) egyértelmű megcímzéséhez szükséges. A d vezetékcsoport az adatinformáció átvitelére szolgál, vezetékeinek száma az egyidőben átvinni kívánt adat-45 bitek számától függ. A számítógéprendszerhez 3 központi sínvezérlő, 4 központi adatfeldolgozó, 5 tároló és 6, 7 periféria illesztők tartoznak. A találmány szerinti 10 mester és 20 szolga 50 modul tömbvázlatát a 2. ábra mutatja a modulokat összekötő sínrendszerrel. Az ábra a moduloknak és a sínrendszernek csak az automatikus foglaltságvizsgálatban résztvevő részleteit tünteti fel. A szaggatott vonallal körülhatárolt és az átvitelt kezdess ményező 10 mester modulnak 11 mester foglaltságjelzője, 12 kéréstárolója, 13 kéréstiltója, 14 mester vezérlője (pl. mikroprocesszora), 15 tiltó ÉS-kapuja, 16 foglaltságjelző vonalmeghajtója, 17 cím vonalmeghajtója és 18 kérés vonalmeghajtója 60 van. Az ugyancsak szaggatott vonallal körülhatárolt, megcímzett 20 szolga modulnak 21 szolga foglaltságjelzője, 22 állapottárolója, 23 késleltetője, 24 címösszehasonlítója, 25 vonalmeghajtó ÉS-kapuja, 26 ÉS-kapuja, 27 nyugtázó vonalmeghajtó és 65 28 szolga vezérlője (pl. mikroprocesszora) van. ?
