171130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üregek töltésére

5 171130 6 szélye miatt más módszerrel gyakorlatilag nem lehetne cementhabarcsot juttatni, a centrifugáiszivattyúval fokozat nélküli mennyiségszabályozás biztosítható, így az anyagot folyamatosan olyan ütemben táplálhatjuk az üregbe, szabad kifolyással is, ahogy azt a helyszíni adottságok (keresztmetszetszűkület stb.) diktálják, így pl. a korábbi módszereknél gyakran tapasztalható kifröcskölődésekre nem kerülhet sor. A centrifugáiszivattyúval való kitöltés egyik legnagyobb előnye, hogy a sűrítettlevegős besajtolás szükségességét kiküszöböli, így nem kerülhetnek légzárványok a kitöltésbe, tehát annak anyagszerkezete tömör, homogén, tökéletesen vízzáró lesz. Tágabb viszkozitás- és fajsúlyhatások között alkalmazhatunk kitöltőanyagokat, így megnövekszik a megoldható feladatok köre is. További előnyt jelent, hogy az anyagelőkészítést és cementhabarcs készítést térben és időben különválasztottuk a kitöltés műveletétől. Ezzel egyrészt optimális feltételeket teremtettünk a telepített, üzemszerű anyagkészítéshez, másrészt minimálisra csökkentettük a kitöltés helyigényét. Az üzemszerű, hidrociklonos keverés eredményeként e művelet vonatkozásában gyakorlatilag kiküszöbölhető a kézi munka, ugrásszerűen növekszik a termelékenység, a keverési teljesítmény, és lehetőség van az alkalmazott anyagok és keverési arányok állandó ellenőrzésére, ami természetesen a kitöltés minőségét lényegesen javítja. A száraz mechanikus aprítás beiktatása egyrészt kibővíti az alkalmazható, illetve feldolgozható talajanyagok körét, másrészt lehetővé teszi, hogy ne csak gépi rotációs-mechanikus, hanem gépi vagy kézi bontásos pajzshajtás esetén is - amikor nagyméretű talajdarabokat fejtenek ki - felhasználható legyen szuszpenzió készítésre a kitermelt anyag Azáltal, hogy a kötésgyorsítót a kitöltőegységben közvetlenül a betáplálást megelőzően szabályozható mennyiségben adjuk a cementhabarcshoz, egyrészt megszűnik annak veszélye, hogy már részben megkötött anyag kerül az üregbe, másrészt a berendezés holttereiben sem köthet be az anyag, ugyanakkor akár pillanatkötésű anyagok is alkalmazhatók, tehát ez a tényező is az elvégezhető munkák lehetőségeit bővíti. A találmány alkalmazhatósági területe is szélesebb körű, mint a korábbi, hasonló célú megoldásé. Elsősorban pajzsos alagútépítésben használható, és általa a nagyobb pajzsos építési sebességet a kitöltés teljesítményével is követni lehet. A találmány szerinti módszerrel a hátűr kitöltésén túlmenően más, az építés során feleslegessé vált holt terek, pl. aknák, tárók és hasonlók is kitölthetők, építés alatt álló mélyépítési szerkezetek ideiglenesen megtámaszthatok. A találmány a bányászatban is alkalmazást nyerhet felhagyott aknák, vágatok, tárók kitöltésére, amikor pl. a felszíni süllyedés veszélye ezt indokolttá teszi. Kitölthetők természetes barlangok, elhagyott pincerendszerek, más természetes vagy mesterséges földalatti üregek is. Végül alkalmazható a találmány közmű- és mélyépítésben, réselt vagy egyéb munkaárkok vízzáróságát, vagy előírt szilárdságát biztosító talajszerű kitöltésre is. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek vázlatosan szemléltetik a berendezés, pl. alagút építés, helyszíni anyag felhasználása esetén alkalmazott kiviteli 5 példáját, valamint a berendezés egyik gépegységét, az előaprító gépet. A rajzokon az 1. ábra a berendezés előkészítő egységének 10 vázlatos rajza, a 2. ábra a berendezés kitöltőegységének vázlatos rajza, a 3. ábra a találmány szerinti durvaőrlő szerkezet oldalnézete, az oldalsó borítólemez részbeni 15 eltávolításával, a 4. ábra a 3. ábra szerinti szerkezetnek az ott bejelölt x nyíl irányából tekintett nézete. A berendezés 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alak-20 jának két fő része van: Az I előkészítő egység és a II kitöltőegység. A II kitöltőegység a jelen alagútépítési kiviteli példa esetén a fúrópajzson helyezkedhet el, míg az I előkészítő egység a kitöltő egységtől különválasztva, elrendezhető a felszíni 25 előkészítő telepen. Az I előkészítő egységet a II kitöltő egységtől akár jelentős távolság is elválaszthatja, hiszen - amint erre a későbbiekben még kitérünk - a két egység között a kapcsolatot valamilyen szállító 30 eszköz teremti meg, amely csille vagy más módon mozgatható tároló tartály, nyomóvezeték vagy hasonló lehet. Az I előkészítő egységnek 2 aprítószerkezete és azzal sorbakapcsolt további 3 őrlőszerkezete van. 35 Az alagútépítés során kifejtett — vagy részben vagy egészben más forrásból származó — talajanyag feladása a 2 aprítószerkezetre az 1 szállítószalaggal történik. A 2 aprítóberendezéssel mechanikus úton a 0—400 mm szemnagyságú talaj anyagot legfeljebb 40 60 mm-es maximális méretű darabokat tartalmazó, mintegy 20 mm átlagos szemnagyságú anyaggá lehet aprítani, míg az önmagában ismert hidromechanizációs 3 őrlőberendezéssel ilyen anyagból víz hozzáadásával szuszpenzió készíthető. A 3 őrlő-45 berendezéshez 4 szuszpenziótároló kapcsolódik, ez utóbbi viszont az 5 cementhabarcskészítő szerkezettel áll kapcsolatban. A cementadagoló szerkezet 6 hivatkozási számmal van jelölve. A berendezés I előkészítő egysége és II kitöltőegysége közötti kap-50 csőlátót a 7 szállítószerkezet teremti meg, amely alagútépítés esetében például csille vagy csővezeték lehet. Az 5 cementhabarcskészítő szerkezethez 5a recirkuláltató szivattyú csatlakozik, amelyből a 7 szállítószerkezethez az E vezeték vezet. Ebből az A 55 recirkulációs vezeték az 5 cementhabarcskészítő szerkezetbe, a B recirkulációs vezeték pedig a 4 szuszpenziótároló tartályba van visszakötve, az A vezeték a talajőrlemény homogenizálására, a B vezeték pedig a cementhabarcs konzisztenciájának 60 stabilizálására szolgál. A C nyíl a kitöltőanyagnak a kitöltési helyre juttatási lehetőségét érzékelteti, illetve az erre szolgáló vezetéket jelöli. A 2. ábrán feltüntettük a jelen kiviteli példa esetében a fúrópajzson elrendezett II kitöltőegység-65 hez kapcsolódó 7 szállítószerkezetet is. A kitöltő-