171085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gumós vetőalanyok, különösen vetőburgonya csávázására és/vagy vegyszeres kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. V. 17. Közzététel napja: 1977. VI. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. (BU-718) 171085 Nemzetközi osztályozás: A01C 1/00 Feltalálók: dr. Pszotka Ede, oki. gépészmérnök 85%, Munteán László oki. gépészmérnök 15%, Budapest Tulajdonos: Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Debrecen Eljárás és berendezés gumós vetőalanyok, különösen vetőburgonya csávázására és/vagy Vegyszeres kezelésére 1 A találmány tárgya eljárás gumós vetőalanyok, különösen vetőburgonya csávázására és/vagy vegyszeres kezelésére, melynél a vetőalanyokat elsődlegesen porlasztással vonjuk be hatóanyaggal, majd másodlagos műveletként habgumi vagy lágy műanyaghab rétegek között vezetjük át miközben a rétegekre porlasztással hordjuk fel a hatóanyagot és a rétegeket telítetlen állapotban tartjuk, valamint berendezés az eljárás foganatosítására, mely a vetőalanyok áthaladása értelmében rendre egymást követően elrendezett feladó-, kezelő- és elhordó elemként legalább egy szállítószalaggal és/vagy hengerrel van felszerelve. A csávázás célja az, hogy a vetőalany felületére tapadt és mélyebb rétegeibe behatolt káros gomba- 15 csírákat elpusztítsa és a vegetáció kezdeti szakaszában megóvja a növényt a növényi és állati kártevőktől. A kemizálás fejlődésével olyan vegyszerkombinációk váltak ismertté, melyek a kártevők elleni védelmen túlmenően a növény fejlődését is serkentik. Ismertek olyan vegyszerek is, melyekkel pl. az étkezési célokra szánt burgonyát tartósítják. Ezek meggátolják a burgonya csírázását és védik a rothadástól. A főként folyékony vegyszerekkel végzett kezelés hatékonyságának alapvető, ún. agrotechnikai feltétele az, hogy a vetőalany teljes felülete a kívánt összetételű vegyszer előírt mennyiségével egyenletesen legyen bevonva. Az előírtnál kevesebb vagy a felület egy részére felhordott vegyszerrel a kezelés célját nem lehet elérni, a túladagolás viszont csávázásnál a csírázóképesség csökkenését, tartósító kezelésnél pedig a 5 termék tárolás közbeni rothadását eredményezheti. A második feltétel az, hogy a kezelés közben a vetőalanyok nem sérülhetnek meg, mert az a tartósító kezelés esetében rothadást okoz, csávázásnál pedig a csírafészkek roncsolásához vezethet, ami késlelteti 10 vagy meghiúsítja a vetőalany kikelését. Szemestermények, főként gabonafajták vetőmagvainak csávázására és tartósító kezelésére szolgáló gépek már széles körben ismertek. Ilyenek pl. a 92 461, a 157 922 és a 157 070 számú magyar, valamint az 1211013 számú NSZK szabadalmi leírásban ismertetett berendezések. Ezek azonban kirázólag szemestermények csávázására alkalmasak, gumós termények, a többi között pl. burgonya és 20 dughagyma csávázására nem használhatók, mivel a gumók mérete, alakja és anyagszerkezete lényegesen eltér a szemestermények hasonló jellemzőitől. A szemesterményektől eltérően a gumók viszonylag nagy felületűek, héjszerkezetük sérülékeny, könnyen 25 roncsolódik. A gumók alakja és mérete igen változatos, ezért ömlesztett halmazban boltozódásra hajlamosak. A gumó rugalmas, de nyomószilárdsága kicsi, nedvességtertalma viszonylag magas. Ezért ezek az ismert gabonacsávázógépek, melyek általában 30 csigás halmazbeli viselkedéséhez igazodó szűk kereszt-171085