171073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolidin-származékok előállítására
7 170173 8 keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk. (Az olajos konzisztenciájú etán-származékot a megfelelő HCl-sóból készítettük). Ezután a metilénklorid és a trietilamin feleslegét és a dimetilszulfoxid nagy részét vákuumbepárlással eltávolítjuk, a párlási maradékként kapott folyadékot vízzel hígítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, megszárítjuk és szárazra pároljuk. Párlási maradékként színtelen olaj formájában fenti végterméket kapunk. A vegyület Rf-értéke 0,75 (szilikagél adszorbens, 4: 1 arányú toluol-etanol elegy). 5. példa A 4. példában ismertetett eljárással, megfelelő kiindulási anyagok felhasználásával az alábbi vegyületeket állítottuk elő: l-metil-3-m-tolil-4-fenil-imidazolidin, olvadáspont: 73-76 C°, l-metil-3-fenil-4-(p-metoxifenil)-imidazolidin, olvadáspont: 77-79 C°, l-metil-3-(o,p-dimetoxifenil)-4-fenil--imidazolidin olajos konzisztenciájú termék, Rf = 0,45 (szilikagél adszorbens, 7 : 3 arányú hexán-aceton elegy), l-metil-3,4-difenil-imidazolidin, a sósavas só olvadáspontja: 192-195 C°, l-metil-3-(p-brómfenil)-4-fenil-imidazolidin, olvadáspont: 70-71 C°, l-metil-3-m-tolil-4-(p-metoxifenil)-imidazolidin, olvadáspont: 72-78 C°, l-metil-3-o-klórfenil-4-fenil-imidazolidin, olvadáspont: 75-77 C°, l-metil-3-fenil-4-(o-metil-p-metoxifenil)-imidazolidin, olajos konzisztenciájú termék. 6. példa l-etil-3,4-difenil-imidazolidin és 1-benzil-3,4-difenil-imidazolidin előállítása 1,5 g 3,4-difenilimidazolidin szabad bázist piridin jelenlétében benzolban ecetsavanhidriddel, illetve benzoilkloriddal acilezünk. A reakció elegyet 1 N nátriumhidroxid-oldatba öntjük, az elegyet éterrel extraháljuk és az extraktumot szárazra pároljuk. A párlási maradékként kapott olajat (a megfelelő N-acetü- vagy N-benzoil-származékot) 10 ml tetrahidrofuránban oldjuk, majd az oldatot keverés közben óvatosan 0,5 g lítiumalumíniumhidrid 25 ml tetrahidrofuránban készült szuszpenziójához adagoljuk. A reakció elegyet 1 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd lehűtjük, lassan 2 ml vizet adunk hozzá és a szilárd terméket szűréssel elkülönítjük. A szűrletet szárazra párolva folyadék formájában a fenti végterméket kapjuk. Az l-etil-3,4-difenil-imidazolidin Rf-értéke 0,80, a sósavas só olvadáspontja 190-195 C°. (A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatot szilikagél adszorbenssel, 4 : 1 arányú toluol-etanol eluenssel végeztük.) Az l-benzil-3,4-difenil-imidazolidin Rf-értéke 0,85 (szilikagél adszorbens, 7 :3 arányú toluol-etilacetát eluens). 7. példa l-metil-3-m-tolil-4-fenil-imidazolidin-fumarát 10 2 g l-fenil-l-m-tolilamino-2-metilamino-etán-hidrokloridból az 1. példában ismertetett eljárással szabad bázist állítunk elő. A kapott olajos konzisztenciájú terméket széndiszulfidban oldjuk és az oldatot 15 10 órán keresztül visszafolyatólhűtő alatt forraljuk. A kivált csapadékot (l-metil-2-tio-3-m-tolil-4-fenil-imidazolidint) szűréssel elkülönítjük és azonnal tetrahidrofuránban oldjuk. A tetrahidrofurános oldathoz 1,5 g lítiumalumíniumhidridet adunk, az oldatot 3 órán 20 keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, az elegyet lehűtjük, majd 6 ml vizet adunk hozzá cseppenként. A reakció elegyet szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, majd a terméket etanolos fumársavoldattal kezelve fumaráttá alakítjuk. 2S Az így előállított fenti végtermék olvadáspontja 168-170 C°. 8. példa 30 l-metü-3-m-tolil-4-fenil-irnidazolidin-hidroklorid A) eljárás: 35 1,2 g tiofoszgén 10 ml toluolban készített oldatát 0 C°-on lassan 2,2 g l-fenil-l-m-tolilamino-2-metil-amino-etán és 5 ml piridin 20 ml toluolban készített oldatához adjuk. A reakcióelegyet 1 órán keresztül 40 állni hagyjuk, majd 20 ml vizet adunk hozzá, az elegyet erősen megkeverjük, végül a fázisokat szétválasztjuk. A toluolos fázist vízzel, 0,02 M vizes kénsavoldattal, majd ismét vízzel mossuk, megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot a 45 7. példában ismertetett módon redukáljuk. A kapott termék hidrokloridja 198-199 C°-on olvad. B) eljárás: 50 Megismételjük az A) eljárást, azzal a különbséggel, hogy tiofoszgén helyett foszgént, etilklórformiátot, dimetilkarbonátot vagy N,N'-karbonildiimidazolt és tetrahidrofurán oldószert alkalmazunk. Ilyen módon szintén a fenti végterméket állíthatjuk elő. 9. példa l-metil-3-m-tolil-4-fenil-imidazolidin 60 2,4 g vízmentes l-m-tolilamino-l-fenil-2-metilarni-noetánt 20 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldunk, és 1,7 g N,N'-karbonil-diimidazolt adunk az oldathoz. A reakcióelegyet 6 órán át melegítjük 50 C° hőmér-65 sékleten. Az oldószert ledesztilláljuk, a kapott 4
