171072. lajstromszámú szabadalom • Rozsdamentes ferrites acél
171072 V. táblázat Mechanikai tulajdonságok Adag (kp/mm2 ) (kp/mm 2 ) Nyúlás (%) Keménység (R/B) D. F. G. 17,8 17,4 24,7 22,9 37,9 37,1 42,4 41,0 36,4 36,0 35,1 35,7 56 56 68 66 Az V. táblázatból világosan látszik, hogy a D és E jelű acélok, amelyek megfelelnek a találmány szerinti ötvözetre vonatkozó követelményeknek, jóval lágyabbak, mint az F és G jelű ötvözetek. Mind szakítószilárdságuk, mind folyáshatáruk és keménységük kisebb az F és G jelű ötvözetekénél, nyúlási értékeik viszont ennek megfelelően nagyobbak. A VI. táblázatban a különböző ötvözetekben jelenlevő szennyezők összes mennyiségét tüntettük fel. VI. táblázat Adag ON (%) összes szennyező (%) D. 0,028 0,228 E. 0,032 0,262 F. 0,026 1,436 G. 0,061 1,481 A VI. táblázatból - a III. táblázathoz hasonlóan - szintén látható, hogy a mechanikai tulajdonságok szempontjából nem csupán a karbon és nitrogén mennyiségek korlátozása számít, hanem az 5 ismertetett szennyezők összes mennyiségét kell figyelembe venni. Az F jelű adag karbon és nitrogén tartalma kisebb, mint az E jelű adagé, mégsem olyan lágy, mint az. Az összes szennyező mennyisége ugyanis 1,436, míg az E jelű acélban a 10 szennyezők mennyisége 0,262. 3. példa 15 20 30 35 40 A VI. táblázattal összehasonlítva a fenti ered- 45 menyeket látható, hogy a karbon, nikkel, mangán, szilícium, nitrogén, réz és molibdén összes mennyisége a D és E ötvözetekben 0,228, illetve 0,262. Ugyanezen szennyező elemek összes mennyisége az F és G jelű ötvözetekben 1,436, illetve 1,481, 50 tehát ezek a találmány szerinti ötvözetek köréből kiesnek. Indukciós kemencében további adagokat öntöttünk. Ezeket a H és I jelű adagokat melegen hengereltük 3,18 mm vastagságig, majd izzítottuk 860 C -on. Pácolás után hideg hengerlést végeztünk 1,27 mm vastagságig és az izzítást ismét 900 C°-on végeztük, majd az anyagot pácoltuk. A H és I jelű ötvözetek 17—19% krómot tartalmaznak, és a titán ötvözőként, a molibdén szennyezőként fordul elő. Az ötvözetek összeté-25 telét a VII. táblázatban mutatjuk be. Az ötvözeteket mechanikai vizsgálatoknak is alávetettük. A szakító és folyáshatár vizsgálatok, valamint a keménységmérés eredményeit a nyúlási értékekkel a VIII. táblázat tartalmazza. A VIII. táblázatban bemutatott értékek négy mérés átlagát képviselik. A négy mérés közül kettőt száliránnyal párhuzamosan, kettőt arra merőleges irányban végeztünk. A VIII. táblázatból látszik, hogy a H jelű ferrites acél, amely megfelel a találmány szerinti követelményeknek, lágyabb, mint az I jelű. Szakítószilárdsága, folyáshatára és keménysége alacsonyabb, nyúlása viszont magasabb, mint az I jelű acélé. A IX. táblázatban ismét bemutatjuk a H és I jelű acélokban levő szennyezők összes mennyiségét. A IX. táblázatból látszik, hogy a vizsgált ötvözetek közül a karbon, nitrogén, mangán, szilícium, nikkel, alumínium, réz, molibdén összes mennyisége a H jelű ötvözetben 0,254, míg az I jelű Adag Cr N VII. táblázat Összetétel (súly%) Mn Si Ni Al Cu Mo Ti Fe H. 18,48 0,018 0,006 0,09 0,06 0,01 0,05 0,01 0,01 0,34 R I. 18,18 0,028 0,005 0,46 0,45 0,12 0,06 0,16 0,18 0,33 R 4
