171057. lajstromszámú szabadalom • Véletlen hozzáférésű memória
7 171057 8 feltételezzük, hogy az A pont feszültsége magas a B pontéhoz képest, a ? pont feltöltődik az 1 tranzisztoron keresztül azért, hogy kiegyenlítse az A és B pontokon a feszültségértékeket, így 3 tranzisztor bekapcsolódik, ami viszont lehetővé 5 teszi, hogy A pont kisüljön VT küszöbfeszültség felé. Ismét a 4. ábrára utalva <t> órajel alatt 5 tranzisztor bekapcsolt, kiegyenlítve így a PVG1 és PVG2 VDD - 2VT 10 vezetékeken a feszültségértékeket nagyságúra. Ily módon, amikor 0~DUM Je ^ P02 *^ 7 és T tranzisztorok vezetnek és töltik az üres cella VDD-2VT 15 C illetve D kapacitásait „1" értéke. Ezt 2 a feszültséget az elemi tároló cella logikai „l"és logikai „0" értéke közötti értékre választottuk, és arra szolgál, hogy a VDD feszültség és a V T 20 küszöbfeszültség értékét követve lehetővé tegye valamely tárolt „1" vagy „0" logikai érték pontosabb meghatározását. Azután, hogy a rendszer a fentieknek megfe- 25 lelően beállt, az Xn vonal (2. ábra) gerjesztést kap és bekapcsolja 9 tranzisztort (3. ábra) a kiválasztott tároló cellák számára. A tároló cellák kiválasztott sorához tartozó 13 kapacitásokon levő töltés az érzékelő és jelfrissítő erősítők bal oldalán található 30 oszlop vonalra kerül, például a Dn vonalra, a töltés ily módon a 6A erősítő (4. ábra), A pontjára jut. Az Xn vonal kiválasztásakor ugyancsak kiválasztásra kerül az XJ^ÜM vonal is, és enneK megmegfelelően valamennyi XD ^j M cella D kapacitása 35 (4. ábra) összeköttetésbe kerül 11" tranzisztoron keresztül a B ponttal. Amint fent már ismertettük, a 6A erősítők A és B pontjai kezdetben kiegyenlített állapotban vannak. Ilyen módon az a feszültség, ami most jut a B pontra a D kapacitásokról a 40 11' tranzisztoron keresztül, valahol az „1" és a „0" logikai érték között van, így a 6A erősítő könnyedén meghatározhatja, hogy vajon az egyes A pontokon található feszültség „1" vagy „0" értéknek felel-e meg, és a megfelelő flip-flop ezek 45 szerint fog vezetni. Ha az A feszültsége a B pont feszültsége fölött van, 3' tranzisztor vezetni fog és földpotenciált ad a B pontra. Ez 0DS jel ideje alatt jön létre, amikor 15 és 15' tranzisztorok vezetnek, és ezzel VDD feszültséget juttatnak A és 50 B pontra. Ha viszont földpotenciál kerül az A pontra, a B pont feszültsége VT küszöbfeszültség fölé töltődik és bekapcsolja a 3 tranzisztort, ami viszont ismét földpotenciált juttat A pontra. A «fos Je l végén, feltételezve, hogy „l"-et ol- 55 vastunk ki az Xn D n helyen levő cellából, az A pont (4. ábra) körülbelül VD D ~ VT feszültségre töltődik, és B pont földpotenciálra kerül. Az A pont feszültsége ekkor az Xn D n helyen levő cella 13 kapacitására kerül. Az Xn vonal mentén az 60 összes többi cellából kiolvasott információ azonos műveleteken esett át, mint amit fent ismertettünk. Ennélfogva, amikor a jel az Xn vonalon megszűnik, az X„ vonal mentén a cellákban jelfrissítés történik. 65 A 0DS Je l végén az X n D n helyen levő cellában tárolt jel fordítottja kerül a B pontra (4. ábra). A B pont, azaz Dn vonal jobb oldala amint a 2. ábrán látható, arra az ÉS-kapura megy, amelynek egyik bemenete a 92 oszlop vonal, másik bemenete pedig a Yn sorhoz tartozó 91 vonal. Valamennyi többi oszlop egy-egy 90 logikai áramkörre, a rajzon ÉS-kapura csatlakozik, az ismertetetthez hasonló módon. Az ÉS-kapuk körül csupán az lesz engedélyezve, amelyet az Y-cím meghatározott, amint azt korábban már ismertettük. Feltételezve, hogy Y„ vonal lett kiválasztva, az adatbit a 93 VAGY-kapun keresztül olvasódik ki a 96 vonalon át a 95 kimenő pufferbe, amit az 5. ábra kapcsán részletezünk. A 95 kimenő puffer (5. ábra) tartalmazza a 16 kaput, ami 0 órajelre nyitott és átengedi a kiválasztó áramkör kimenetét 19 ÉS-kapura, ami engedélyezett, amikor (1) az egység kiválasztásra került - C/S és (2) az 0 órajel vagy az egység engedélyező jel létezik. A 19 ÉS-kapu kimenete 17 tranzisztort vezető állapotúvá tesz. A 21 tranzisztor 23 ÉS-kapu hatására fog vezetni, amikor az adatjel nulla. Mivel a 19 és a 23 ÉS-kapuk kimenő jelei egymás fordítottjai, a 17 és a 21 tranzisztorok alkotta ellenütemű kimenő eszköz attól függően fog vezetni, hogy az érzékelő erősítő milyen kimenő jelet továbbít a 95 kimenő puffer felé. Ez állítja elő az egység 44 adatkimenetén a DATA OUT kimenő jelet. Amikor a C/S jel és 0 órajel egyike, vagy mindkettejük hiányzik, a 17 és a 21 tranzisztorok lezárnak, és a 44 adatkimenet szigetelt, vagyis nagy impedanciájú állapotban van. Amikor a kiolvasandó adat a 20—2 cellamátrix valamelyik, a 6A erősítők jobb oldalán található elemi cellájában található (2. ábra), például az XmD,,, helyen levő tároló cellában, a műveletek az alábbiak szerint az eddigiektől kissé eltérnek. Amikor az Xm vonalat címezzük, az XQUM vonal ugyancsak megcímződik. Ez azt jelenti, hogy az XmD m helyen levő cella 13 kapacitásában tárolt jel megjelenik a B ponton, ami része a Dn vonalnak a 6A erősítő jobb oldalán. Az A pont a korábban leírtak szerint „1" és „0" jelek feszültsége közötti értékre töltődik fel. Látható, hogy - miután a 6A erősítők flip-flopként működnek - az erősítők bal oldalán található cellákból kiolvasott jelek, ha magas szintűek az A pontnál, akkor alacsony szintűek a B pontnál és fordítva. Ez ugyancsak igaz a 6A erősítők jobb oldalán elhelyezkedő cellák esetében is. Ennél fogva egy magas szintű feszültség (vagy éppen alacsony szintű feszültség) valamelyik, a 6A erősítő bal oldalán levő cellában a kapuáramköröknél alacsony szintű feszültségként jelenik meg, míg a 6A erősítő jobb oldalán levő cellából a magas szintű feszültség a kapuáramköröknél magas szintű feszültségként jelenik meg. Ezekből következően nyilvánvaló, hogy a 6A erősítők bal oldalán levő cellában tárolt logikai „1" éppen ellenkező feszültségű, mint a 6A erősítők jobb oldalán levő cellában tárolt logikai „1". 4
