171046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porózus, előnyösen gömbalakot megközelítő üveganyag előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 17104© jgÉfk Nemzetközi osztályozás: 151 Bejelentés napja: 1971. II. 13. (Sí-1200) (1. és 2. igénypontok) C03B 19/08, C03C 11/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Módosítási elsőbbség: 1976.11. 13. (3. igénypont) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. V. 31. XpiS IMA/^S Feltalálók: dr. Kasza Ottóné oki. vegyészmérnök, dr. Lőcsei Béla oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet, Budapest Eljárás porózus, előnyösen gömb alakot megközelítő üveganyag előállítására 1 A találmány tárgya szervetlen szilikátanyaggal pl. cement, gipsz, műanyaggal, előnyösen habosított termékkel társítható, térkitöltő vázanyag előállítására vonatkozó eljárás, amely könnyű, nagymértékben hő és hangszigetelő, gazdaságosan előállítható szerkezeti elem létrehozását célozza. Ismert, hogy a habosított porózus szerkezetű habbetont, műanyagokat költség, éghetőség és térfogatsúly csökkentés céljából természetes, vagy mesterséges szervetlen anyagokkal társítják. Ismert ilyen célra porózus szilikáttermék előállítása agyag duzzasztásával, amely szerves anyagnak és az agyag vasoxid tartalmának reakciója következtében kb. 1200C°-os hőkezelés hatására felfúvódik és porózussá válik. 10 Olyan anyag, amely nem kis térfogatsúlyú, vagy amelyet agyag, vagy egyéb kőzetalapon állítanak elő, a nagymértékű, 15% feletti nyílt porozitás miatt nem alkalmazható vázanyagként, mert lerontja a kombi- 15 nált pl. műanyag-szilikáthab-termék térfogatsúlyát. A vízfelvétel minden egyes százaléka a levegő sűrűsége és a szilikát, ill. műanyag termék térfogatsúlya közötti különbséggel rontja a térfogatsúlyt, növeli a termék felhasználás mennyiségét és csökkenti 20 a költségmegtakarítást. Az adalékanyagnak tehát — általánosságban összefoglalva — a kis térfogatsúly érdekében porózusnak kell lennie, de gyakorlatilag nyitott pórusok nélkül. 25 30 Állítanak elő továbbá térkitöltő vázanyagot oly módon, hogy üvegporhoz normál hőmérsékleten kokszot adagolnak, ezt igen gondos keveréssel homogenizálják, majd formázás után általában 900-950 C°-on hőkezelik. A hőkezelés hatására viszkózussá vált olvadékban az üveg S03 tartalma és a bekevert karbon reakciója következtében gázbuborékok keletkeznek. (Beyersdorfer P. Glashüttenkunde, Leipzig, 1964. P: 334-336.) Ezt a porózus szerkezetűvé vált anyagot lehűlés után aprítva, mogyoró nagyságú darabok formájában valamilyen műanyaghabba beépítik úgy, hogy a porózus szerkezetű szilikáthabot műanyag habosítása előtt adagolják a folyékony komponensekhez. Ennek a technológiának számos hátránya van. Pontosan meghatározott összetételű üveget igényel, amely közel áll a húzott síküveg összetételéhez. Az S03 tartalomnak 0,5-0,7%. tehát meglehetősen szűk határok között kell lennie. A hőkezelés gyors hőmérsékletemelés esetén egyenetlen szerkezetet és nagymennyiségű, 10%-ot meghaladó nyitott pórust eredményez. Lassú hőmérsékletemeléssel egyenletesebb szerkezetű termék érhető el ugyan, de ezáltá a gyártási folyamat lelassul, az átfutási időtartam és a kemence hossza jelentősen megnövekedik. Végül a hőkezeléshez viszonylag magas hőmérsékletre van szükség. Ismert olyan szerkezeti elem, amely formaldehidgyanta habjából áll. Adalékként duzzasztott agyagot ill. agyagpala szemcséket (1 062 559 számú 171046
