171045. lajstromszámú szabadalom • Érintésjelző berendezés különösen tekepályák határoló falaihoz

3 171045 4 primértekercsére van csatlakoztatva. A 3 transzformátor 2 primértekercsében váltófeszültség előállítása 4 tranzisztorból, 5 kondenzátorból, 6 ellenállásból és 7 egyenirányító elemből önmagában ismert módon összeállított LC-oszcillátorral történik. A 3 transzformátor 8 szekunder-tekercse 9, 10 kapocsban végződő villamos vezetékekkel van összekötve, aholis ezen vezetékek egyikébe 11 ellenállás és 12 kapcsolóelem van beiktatva. A 12 kapcsolóelemhez hozzárendelt illetve ez utóbbival működtetett 13 érintkező 14, 15 csatlakozópontjai valamely közelebbről nem részletezendő kiértékelő szerkezet, előnyösen optikai illetve vizuális kijelzésre alkalmas szerkezet villamos áramkörébe van beiktatva. A berendezés villamos egysége oly módon van méretezve, hogy a 9, 10 kapcsok között voltban mért feszültség az amperben mért rövidzárlati áram 10 000-szeresénél, előnyösen azonban 100 000-szeresénél nagyobb. A rövidzárlati teljesítmény előnyösen a 0,1 W értéket nem haladja meg, illetve az emberi testrésszel történő érintéskor folyó áram 0,5 mA-nál nem nagyobb. A fenti cél érdekében a 11 ellenállás értéke a mindenkori feszültségtől függően 200-1000 kOhm közötti kell legyen, 400 V feszültség esetén a 11 ellenállás értéke legalább 800 kOhm, és ily módon véletlen érintés esetére is kellő érintésvédelem biztosított. Ugyanakkor azonban előnyös a berendezésnél üzemi feszültségként 200-500 V határok közötti feszültség alkalmazása, amely ily módon lényegesen meghaladja a viszonylag veszélytelen 100 V alatti törpefeszültség határértékét. A jelzett feszültség alkalmazása a biztos érintkezés érdekében szükséges, minthogy a viszonylag hosszú szakasz mentén a környezeti levegő és nedvesség hatásának kitett szabad érintkező felületek idővel oxidréteggel vagy porréteggel vonódnak be, s ezáltal a közöttük kialakuló átmeneti ellenállás jelentősen megnövekszik. Alacsony tápfeszültség alkalmazása esetén félő lenne tehát, hogy az említett átmeneti ellenállás a villamos érintkezés és ezzel a kijelzés üzembiztonságát hátrányosan csökkentené. A 12 kapcsolóelem lehet jelfogó vagy elektronikus kapcsolóelem is, amely az áramkör záródásakor a 13 érintkezőt zárja, s ily módon a palánk érintésekor ezen érintést kijelzi. Az elektronikus kapcsolóelemek alkalmazásának előnye az extrém rövid, mintegy 0,8 ms-nyi kapcsolási időben jut kifejezésre. A 2. ábrán olyan kiviteli változatot tüntettük fel, amelynél az 1. ábrán bemutatott kiviteli alakkal összehasonlítva a különbség abban áll, hogy 18 váltófeszültségforrásra csatlakoztatott 17 transzformátort alkalmazunk. Az egyéb kapcsolóelemek elrendezése értelemszerűen azonos, és az előzőekben részletezett paraméterek az alkalmazott feszültség, rövidzárlati áram és rövidzárlati teljesítmény vonatkozásában is azonosak. A 3. ábrán egy példaképpeni találmány szerinti berendezés érintkezőegységének vízszintes metszetét tüntettük fel. 20 és 30 érintkezőelemek villamos vezetékek útján a korábban részletezett villamos tápegység 9 és 10 kapcsaira vannak csatlakoztatva. Amennyiben a 20 érintkezőelemet a tekegolyó a palánkra felütközve érinti, úgy a 20 és 30 érintkezőelemek egymással rövidre záródnak. Az adott konkrét kiviteli példánál fémanyagú huzalból vagy sodronyból aló 20 érintkezőelem meghatározott távolságban van a függőleges elrendezésű, a tekepályát oldalról behatároló 21 deszkapalánktól kifeszítve oly módon, hogy a tekepálya teljes hosszúsága mentén kiterjed. A huzal alakú 20 érintkezőelem végei 22 ül. 5 23 tartóelemekben vannak rögzítve. Egyik végén a 20 érintkezőelem 24 csavarok segítségével 25 befogóelemben van rögzítve, amely utóbbi 26 feszítőcsavar révén vízszintes irányban állítható, s ily módon a 20 érintkezőelem feszítésére alkalmas. A 22 és 23 10 tartóelemek 27 és 28 csavarokkal a 21 deszkapalánkban vannak lehorgonyozva. A másik 30 érintkezőelem a 21 deszkapalánkra közvetlenül felfekvő és 23 tartólemezhez 31 szegecsek vagy hasonló kötőelemek útján rögzített hosszúkás fémszalagként van kiké-15 pezve. A fémszalag szélessége a huzal alakú 20 érintkezőelem lehetséges áthajlásánál nagyobbra van megválasztva. A fenti kialakítás következtében a tekepálya hosszanti kiterjedésének bármely pontján bekövetkező golyó felütközés villamos érintkezést 20 hoz létre a 20 és 30 érintkezőelemek között. A 9 és 10 kapcsokkal a fenti érintkezőegységet összekötő villamos vezetékek 34, 35 csatlakozóelemekre vannak rákötve. A 4. ábrán a találmány szerinti érintésjelző 25 berendezés érintkezőegységének olyan kiviteli alakját tüntettük fel, amely műanyagból álló, a 21 deszkapalánkhoz 27 csavarokkal rögzített 38 profilidomot tartalmaz. A 38 profilidom egymás fölött és egymástól meghatározott távolságban elrendezett 40 30 és 41 fémszalagokként kiképzett érintkezőelemeket tartalmaz. A külső 40 érintkezőelem szigetelőanyagból — különösen valamely ismert műanyagból -álló 42 takarósínnel van letakarva. Ugy a 41 érintkezőelem, mint a 42 takarósín flexibilis, 35 rugalmas szerkezeti anyagból áll, ily módon a felütköző 44 golyó nyomásának hatására a nyíl értelmében áthajlik, és a 40 és 41 érintkezőelemek között fémes érintkezés lép fel. Ezzel azonban egyidejűleg villamos vezetőkapcsolat is létrejön az 40 érintkezőelemek között, amelyet a már korábban részletezett villamos egység dolgoz fel. Az 5. ábrán további példaképpeni érintkezőegységek kialakítását tüntettük fel, amely megoldásnál a takaró sín flexibilis áthajlása helyett mozgat-45 hatóan ágyazott sín jellegű 47 működtetőelem van. Ez utóbbi vízszintes irányban a 41 érintkezőelemre feltámaszkodó módon van 48 vezetőhornyokban ágyazva. Elmozdulás közben a 47 működtetőelem 50 középbordája a külső, fémszalagként kiképzett 41 50 érintkezőelem középső tartományára nyomást gyakorol, azt áthajlítja és ennek révén érintkezést hoz létre a 40 érintkezőelemmel. A 6. ábrán bemutatott további példaképpeni érintkezőegység egyetlen összefüggő szerkezeti elem-55 ként kialakított 52 profilidomból áll, amelynek helytálló 54 szárrésze, valamint rugózó 53 szárrésze van. Az 52 profilidom a 21 deszkapalánkra van felfogva. Az 53 és 54 szárrészek egymás felé néző felületei rendre egy-egy domború kialakítású fémsza-60 lagból álló 55, 56 érintkezőelemmel vannak ellátva. Az 53 szárrészre kifejtett csupán enyhe nyomás hatására is a rugózó 53 szárrész terhelésnek kitett tartománya az ábra szerinti B nyíl irányában mozdul el, ezzel rövidre zárja az 55, 56 érintkezőelemeket, és 65 a 9, 10 kapcsokon keresztül impulzust kap a 2