171044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoltartalmú szennyvizek tisztítására
3 171044 4 iszap adszorptív inaktiválódásának folyamatát és ezzel lehetőség nyílik az eddigieknél hatékonyabb és biztonságosabb szennyvízkezelésre. Azt találtuk, hogy ha a gázvizet megfelelő előkezelés után vezetjük a biológiai tisztítóba, úgy nemcsak a légzési sebességgel mért iszapaktivitás növekszik mintegy 50-100%-al, — az egyébként azonos üzemeltetési paraméterek mellett, de nem előkezelt gázvízzel táplált rendszer iszapjához képest — hanem az iszap fizikai jellemzői (ülepedési sebesség, Mohlmann-index) is előnyösen változnak, s így növelhető az iszapkoncentráció anélkül, hogy az iszap inaktiválódásával, felúszásával és anaerob gócok kialakulásával kellene számolni. Ezek egyben a terhelhetőség növelését és a biztonságos üzemeltetés feltételét is jelentik. A gázvíz biológiai tisztítása során képződő fölös elevenített iszap mennyisége, kezelése (aerob, anaerob, mechanikai) és adott esetben fehérje, valamint vitamin forrásként történő hasznosítása tekintetében is igen lényeges szerepe van a kolloidálisan kiváló biológiailag bonthatatlan anyagok előzetes eltávolításának, mivel az élő szervezet számára idegen anyagok mennyisége lényegesen lecsökken. Vizsgálataink során olyan új tisztítási módszert dolgoztunk ki, mellyel elkerülhetővé tesszük a lebontást katalizáló élő szervezetek - elsősorban adszorpció után bekövetkező — aktivitáscsökkenését, s ezzel kiküszöböljük az eddig ismert eljárások alkalmazásánál jelentkező problémákat és az azokból származó hátrányokat. Eljárásunk lényege, hogy a nyers gázvíz ismert módon végzett kátrány, szabad és/vagy kötött ammónia, adott esetben ciánmentesítése után elfolyó szennyvíz pH-értékét 7,5 9,5 közé állítjuk, majd 50 100 C° közötti hőmérsékleten oxigéntartalmú gázzal pl. levegővel 1-5 órán keresztül telítjük, aminek hatására az átlagosan 45—55% szenet, 4-6% hidrogént, 10 14% nitrogént, 6-10% ként és 20-30% oxigént tartalmazó biológiailag bonthatatlan, de kémiai oxigénfogyasztással (1 g/g) rendelkező kolloid anyagokat szervetlen sav, mint pl. kénsav és szerves flokkuláló-szer, mint pl. akrilamid típusú láncpolimer felhasználásával leválasztjuk és elkülönítjük majd az oldatot 7,0-9,5 pH-ig történő visszalúgosítás után engedjük a biológiai tisztítóba. A biológiai lebontáshoz szükséges foszfor tápsót, illetve annak oldatát ismert módon és mennyiségben, vagy a befolyó kezelt szennyvízbe, vagy közvetlenül a biológiai medencébe adagoljuk. Az előkezelt gázvíz biológiai tisztításakor 6-12 g/literes iszapkoncentráció melletti folyamatos üzemeltetésnél sem következik be az iszap inaktiválódása, s így mintegy 100—150%-al növekszik a terhelhetőség, fokozható az üzembiztonság, s ezzel egyidejűleg, mintegy 50-60%-al csökken a képződő fölös iszap mennyisége és az iszapkezelés költsége. A találmány szerinti eljárást az alábbi két példával kívánjuk szemléltetni anélkül azonban, hogy ezek a példák a találmány oltalmi körét korlátoznák. 1. példa Az előzőleg kátránymentesített, szabad ammóniát max. 0,2 g/liter, ciánt mx. 5 mg/liter koncent-5 rációban tartalmazó gázvíz 1000 ml-ének pH-ját valamilyen alkalikus oldat, célszerűen 0,5 tf% kb. 30 g/liter NH3 tartalmú kátránymentesített gázvíz hozzáadásával 8-9-re állítjuk, majd 80C°-on 2,0 órán keresztül oxigéntartalmú gázzal, célszerűen 10 levegővel telítjük. Ezután az 50—60 C°-os szennyvízhez levegős vagy mechanikus keverés mellett ásványi savat, célszerűen lg H2 S0 4 -t és 10-20mg flokkulációt gyorsító adalékanyagként az akrilamid alapú szintetikus láncpolimer (Sedosan márkanév 15 alatt gyártja a Péti Nitrogénművek, Várpalota) vizes oldatát adagoljuk. A vegyszerek beadagolása után még 5-10 percig folytatjuk a keverést, majd az így nyert 3-4pH-jú 50-300 mg/liter lebegőanyag tartalmú szuszpenziót ülepítjük. A leüle-20 pedett 3-15 tf% csapadékot ezután az egyébként ismert mechanikai módszerekkel pl. szűréssel tovább sűrítjük, majd az így nyert lebegőanyagmentes vizes fázist egyesítjük az ülepítésnél elkülönített vizes fázissal. A világos színű, biológiailag bontha-25 tatlan kolloid eloszlású anyagoktól mentes vizes fázis pH értékét ezután 8-9-re állítjuk úgy, hogy az előzőleg adagolt kénsav semlegesítéséhez a sztöchiometriai egyenlet alapján szükséges valamilyen alkalikus, célszerűen Na-hidroxid oldatot 30 adagolunk. Az így nyert oldathoz 50 mg foszfort tartalmazó vízoldható szervetlen sót, pl. trinátriumfoszfátot keverünk, majd az előkezelt gázvíz biológiai tisztítását önmagában ismert módon adaptált baktériumokkal végezzük. Az előkezelt gázvíz 35 folyamatos biológiai tisztítása során 5—10 kg 02 /m 3 *nap tápanyag terhelési és 6-12 g/literes iszapkoncentráció érték tarthatók fenn anélkül, hogy a bontási aktivitásban és a tisztítási hatásfokban a biológiailag bonthatatlan anyagok ad-40 szorpciója és feldúsulása miatt visszaesés következne be. A példa szerinti megoldásban képződő fölös iszap fehérje és vitamin forrásként történő hasznosításánál nem jelent problémát a gázvízből képződő biológiailag bonthatatlan, s adott esetben 45 kifejezetten káros anyagok jelenléte. 2. példa 50 A kátránytól elválasztott nyers gáz víz szabad ammónium tartalmát forrpont körüli hőmérsékleten túlhevített gőz bevezetésével addig csökkentjük, míg az oldat pH-ja 8 9,5 közé nem csökken (0,5-0,7 g/liter NH3 ). Az így nyert, 5 mg/liter fö-55 lötti ciántartalmú gázvizet ammónium vagy kalcium poliszulfid hozzáadásával ismert módon ciánmentesítjük a kezelt szennyvizet, melynek pH-ja 8,5—9,5 közé esik 60 C°-on 3,5 órán keresztül levegővel telítjük. Ezután 1 sr. foszforsavat és 4 sr. 60 kénsavat tartalmazó savkeverék 1-1,5 ml/ét és 10-20 mg flokkulálószer (Sedosan márkanév alatt gyártja a Péti Nitrogénművek, Várpalota), vizes oldatát adagoljuk az 1000 ml 40-50 C°-os szennyvízhez keverés mellett. A vegyszerek beadagolása 65 után még 5—10 percig folytatjuk a keverést, majd 2
