171020. lajstromszámú szabadalom • Kénhidrogéngáz égő

MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975. V. 13. (01-190) Közzététel napja: 1977. IV. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 171020 Nemzetközi osztályozás: F23D 13/00 Feltalálók: Khinkis Mark Yakolevich mérnök, Fedorov Jury Nikolaevich mérnök, Levitin Samuil Veninaminovich mérnök, Moszkva, Szovjetunió Tulajdonos: Opytno -Konstruktorskoe Bjuro Energo­tekhnologicheskikh Protsessov Khimi­cheskoi Promyshlennosti, Moszkva, Szovjetunió Kénhidrogéngáz égő 1 A találmány elsősorban gázberendezéseknél hasz­nosítható, kénhidrogéngázok elégetésénél, amelyek vagy olajfeldolgozóüzemekben, kéntartalmú olajok desztillációs termékeinek tisztításakor, vagy kén­hidrogén és egyéb kénvegyületeket tartalmazó föld- 5 gáz tisztításánál keletkeznek, tehát a találmány elsősorban kénhidrogéngáz égőkre vonatkozik. A találmány szerinti megoldás legelőnyösebben a gáz- és kőolajfeldolgozó iparban, olyan berende­zések égetőkamráiban alkalmazható, amelyekben 10 kénhidrogéngázokból nyernek ként. A kénhidrogéngázok elégetése olyan berende­zésekben, ahol végső cél az elemi kén kinyerése, a következő reakció szerint megy végbe: 15 2H2 S+0 2 = S 2 + 2H 2 0. Ezzel szemben hőerőművekben a kénhidrogén az alábbi reakció mellett lesz teljesen elégetve: 2H2 S + 30 2 =2S0 2 +2H 2 0. 20 Ha összehasonlítjuk ezt a két reakciót, megálla­píthatjuk, hogy a kénnek a kénhidrogéngázokból történő kinyerésénél alkalmazott berendezéseknél 25 az elégetési folyamat nagyobb levegőhiánnyal megy végbe, és itt az oxidációhoz bevezetett levegő­mennyiség háromszor kisebb, mint ez a kénhidro­gén tökéletes elégetéséhez szükséges lenne, ahogy ez a második reakciónál látható, azaz a levegő- 30 felesleg 0,33-mal egyenlő. Ezen sajátosság folytán bizonyos követelményeket kell állítani abban a tekintetben, hogy milyen minőségű kénhidrogént keverünk levegővel össze. Ismeretes tény, hogy valamennyi tüzelőanyag elégetési folyamat két stá­diumból tevődik össze: az egyik stádium, amelyben a gáz a levegővel összekeveredik és ezáltal egy gáz-levegőkeverék jön létre, és a második stádium, amelyben a gáz-levegőkeverék az égetőkamrában elég. Attól függően, hogy a keverést miképpen végez­zük, a gázégetőberendezések feloszthatók külső­keverékes égőkre és gáz-levegő-előkeverékkel mű­ködő égőkre. Az első típushoz tartoznak azok az égők, amelyeknél a gáz és a levegő keverése az égetőkamrában megy végbe. A második típushoz tartoznak azok az égők, amelyekben a keverés végbemegy és az égetőkamrába már jóminőségű kevert levegő-gáz-keverék kerül bevezetésre. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy általában a keverési folyamatok behatárolják az égetési sebes­séget. Ez különösképpen vonatkozik a keveréknek nagy levegőhiánnyal történő elégetésére. Kénhid­rogéngáz elégetésére leginkább a külsőkeverékes égő ismeretes. Az égő egy hengeres kamrává rendelkezik a levegő bevezetéséhez, amelyben koncentrikusan cső van elrendezve a kénhidrogéngáznak az égetőkam­rába való bevezetésére, a cső végei pedig kiszéle­sednek. Az elégetéshez szükséges levegő egy gyűrű 171020

Next

/
Oldalképek
Tartalom