171019. lajstromszámú szabadalom • Csiszolószerszám
3 171019 4 Különösen jó eredmények érhetők el, ha az üveg az alábbi alkotórészekből áll (súly%): 55 Si02 10 B2 0 3 5 20 Na2 0 5 CaO 10TiO2 . A találmány szerinti megoldást előnyös kiviteli 10 alakok kapcsán, rajzmellékletben ismertetjük, ahol az 1. ábra a csiszolókorong és a vágófelület sematikus ábrázolása, a 2. ábra a vágófelület egy részét mutatja be a 15 gyémántrészecskékkel, amelyeket találmányunk értelmében üveg egyesít aggregátummá. A csiszolókorongként kivitelezett szerszám 1 vágófelületet tartalmaz (1. ábra), amely a 4 üveg által 20 3 aggregátummá összekötött 2 gyémántokat (2. ábra) tartalmazza. Az aggregátum az 5 kötőanyagban oszlik meg. 40-100 ^m részecskékből álló üvegport gyémántszemcsékkel keverünk, még-Uveg- Oxid Súly% Oxid Súly% Oxid szám Si02 65 B2 0 3 10 Na2 0 Si02 65 B2 0 3 10 Li2 0 Si02 48 B2 0 3 20 Na2 0 Si02 60 B2 0 3 15 Na2 0 Si02 55 B2 0 3 10 Na2 0 Si02 50 B2 0 3 15 Na2 0 Si02 52 B2 0 3 8 Li2 0 Si02 62 B2 0 3 20 Na2 0 Si02 50 B2 0 3 15 Na2 0 Si02 53 B2 0 3 17 Li2 0 Az itt felsorolt üvegek olyan oxidokból állnak, amelyek az aggregátum előállításához alkalmazott 50 hőmérsékletnél (600-900 C°) nem lépnek reakcióba a gyémántokkal. A redukciós reakció alatt egy az alábbi módon felírható reakciót értjük: 55 MeO + C—fc-Me + CO ahol az Me bármilyen oxidképző fém ill. fémes elem lehet. A találmány értelmében és az előző táblázatban 60 foglaltakat figyelembe véve a csiszolószerszámhoz olyan üveget alkalmazunk, amely nem lép redukáló reakcióba a gyémánttal. Ezek azok az üvegfajták, amelyek 600-900 C° között a gyémántfelületet jól bevonják. A gyémántok bevonási határ- 65 pedig olyan arányban, hogy az önmagában ismert osztályozási módszer alapján átszitált 400/315-100/80 szemcsenagyságú 1 súlyrész üveghez 2 súlyrész gyémántport veszünk. Kisebb szemcsenagyság esetében az arány változtatható. A keveréket tégelybe helyezzük és 600-900 C9 közötti hőmérsékletre hevítjük. Hőntartási idő 20-120 perc. A javasolt hőközben a 800 C° hőfokon 50 percig való tartás csekély viszkozitású (kb. 103 P) üvegolvadék nyerését biztosítja, melynek következtében az üveg a legfinomabb pórusokba és a gyémánt esetleges felületi hibáiba is behatol. Az üveg és gyémánt között ily módon szoros kötés jön létre. A keverékből képzett ezen zsugorított terméket az aggregátum képződéséig aprítjuk, melynek döntő többsége (mintegy 90%-a) 2-8 db üveggel megkötött gyémántszemcséből áll. Ez az aggregátum kerül a kötőanyaggal összekeverésre és a csiszolószerszámot az ismert eljárással állítjuk elő. Az alábbi táblázatban foglaltunk össze néhány példát azokra az üvegekre, amelyek a találmány szerinti aggregát előállítására felhasználhatók. Súly% Oxid Súly% Oxid Súly% 20 CaO 5 --20 CaO 5 --17 BaO 5 --15 BeO 10 --20 CaO 5 Ti02 10 20 CaO 5 A12 0 3 10 21 MgO 7 Zr02 12 8 SrO 5 Cr2 0 3 5 20 CaO 5 Ti02 10 15 CaO 6 A12 0 3 9 szögeként legelőnyösebb a táblázat szerinti 5. sz. üveg határszögét, tehát 18°-ot figyelembe venni. Jelenleg széles körben elterjedtek a szerves kötéssel és metalizált gyémántokkal készített készített csiszolószerszámok. Az itt következőkben ismertetjük az összehasonlító vizsgálatok eredményeit, amikor is összehasonlítottuk a metalizált gyémántokkal készített csiszolókorongokat olyan csiszolókorongokkal, amelyeknél a gyémántok a táblázat szerinti 5. sz. üveggel vannak agregátummá egyesítve. A két korongot 2 m/perc hosszirányú előtolással a csiszolókorong 16 m/sec forgási sebességével próbáltuk ki. 0,02 mm keresztirányú előtolásnál a korong emelkedése az 5. sz. üveggel aggregátummá egyesített gyémántnál a fajlagos gyémántfelhasználás 2
