171010. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázkeverékek folyamatos előállítására

3 171010 4 keztében viszont a szivattyúkkal szállított gáz minden esetben olajgőzökkel szennyezett. Jóllehet a szivattyúk után a rendszerbe legalább egy olajleválasztót is beépítenek, a mérőkészülékek pontosságát a szennyeződés mégis elkerülhetetlenül lerontja. Ezek a hibák különösen akkor jelentékenyek, ha az adott mérendő gáz az olajban jól oldható. Ilyen olajban jól oldható gáz például a kéndioxid és az ammónia. Ezeknél ugyanis a mérendő gáz megváltoztatása után az olajban oldott előző komponens az olajból kiválván hosszabb ideig szennyezi az újabb gázkeveréket is. A fenti gondolatmenetből következik, hogy ilyen berendezésekhez a kenőolajat szóró vagy porlasztó szivattyúkat egyáltalán nem lehet felhasználni. Az ismert berendezéseknél azt a hibát sem lehet lebecsülni, mely az egyes gázoknak a szivattyú hengerébe való be- és kilépésekor, egymástól eltérő mértékű fojtás következtében lép föl. Ezek a hibák magas fordulatszámoknál és nagy fajsúly különbségek esetében a 3%-os relatív mértéket is meghaladhatják. Ilyen mértékű hibáknál viszont az előre megadott helyesbítési értékek helyett csak becslésekkel dolgozhatunk és a mérőkészülék beállítása ül. hitelesítése teljesen pontatlan lesz. A fent ismertetett hátrányok kiküszöbölésére más típusú adagolószerkezeteket ületve adagolási módokat dolgoztak ki, melyek közül elsősorban a lamináris áramlási kapülárcsövekkel felszerelt berendezéseket keU megemlíteni. A kapillárcsöves berendezéseknél azonban más típusú hátrányok jelentkeztek, melyek miatt a különféle mérőkészülékek üzemszerű beállítása nem oldható meg. A kapülárcsöves berendezéseken a gázkeverék összetételének beállítása ugyanis nagyon finoman állítható, fokozottan pontos nyomáskülönbség szabályozást igényel, melyet csak differenciálmanométer segítségével lehet kielégíteni. A differenciálmanométer azonban csak egy egészen minimális dőléssel beállított ferdecsöves manometer lehet, mely egyrészt tekintélyes helyet foglal el, másrészt csak rendkívül kis nyomástartományban használható. Külön megemlítendő az is, hogy még ebben a szűk nyomástartományban végzett nyomásérték megváltoztatásakor az általában használt hígfolyós töltet cseréje miatt az átállási idő 10-30 percre tehető. A szivattyús berendezéseknél elmondottak szerint itt is fennáll a lehetősége annak, hogy az összekeveredő gázok a manometer folyadéktöltetében oldódnak, vagy a már oldott gázok a folyadékból küépnek és ezzel a kívánt kondentráció pontosságát főként az ezrelékes tartományban meghamisítják. Egyes berendezéseknél a nyomásszabályzást merülőcsöves manométerrel végzik, ahol a gázt folyadékba helyezett merülőcsövön keresztül egy adott magasságú folyadékoszlopon buborékoltatják át. Az átbuborékoltatásos szabályzás sem old meg minden kérdést, mert eltekintve az időegységenként felszálló buborékok számának változásától, a folyadékoszlop szintmagasságának változásai, továbbá a folyadék fajsúlyának és a környezeti hőmérséklet változásainak következtében a nyomáskülönbség nem kívánatos mértékben szintén változik. Ugyancsak megváltoztatják a nyomáskülönbséget a gáz vezetékben fellépő ellenlökések is. További hátrányként említendő meg az, hogy ezek a berendezések áUandó megfigyelést igényelnek, mivel az időegységenként felszálló buborékok számát gyak-5 ran kell korrigálni. Az átömlés előírt értékeinek megváltoztatását viszont ezek a nyomáskülönbségek megváltoztatásával lehet megoldani, melyhez viszont ismét egy ferdecsöves manometer beáüitása szükséges, melynek hátrányos tulajdonságait az 10 előbbiekben részletesen taglaltuk már. A íentiek összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy az ismert berendezésekkel a mérőkészülékek beszabályozásához szükséges feladatokat kedvező körülmények között nem lehet megoldani. 15 A találmány feladata gázanalitikai mérőkészülékek beszabályozásához szükséges gázkeverékek elszállítására való berendezés kidolgozása, mellyel a gázkeverék összetételét egyrészt a gyakorlatban szükséges intervaUumokban folyamatosan és foko-20 zatmentesen lehet változtatni, másrészt igen pontosan be lehet állítani. A találmány szerint ezt a feladatot azzal oldjuk meg, hogy a berendezés keverőtere egy a mérendő gázt vagy gázokat és egy a hordozógázt tápláló 25 rendszerben van csatlakoztatva, ahol a mérendő gázok tápkamrája és a keverőtér közé legalább egy, célszerűen zárószeleppel ellátott kapillárcső ül. a hordozógáz tápkamrája és a keverőtér közé egy kapülárcső van fektetve, a tápkamrák egyrészt foj-30 tószelep és egy merülőcsöves előnyomásszabályozó merülőcsöveinek közbeiktatásával a gázforráshoz, másrészt egy küépővezetékkel ellátott merülőcsöves nyomásszabályozó oxiális irányban eltólhatóan befogott merülőcsöveihez vannak csatlakoztatva, a 35 keverőtér pedig egyrészt egy mellékvezetéken keresztül a merülőcsöves nyomásszabályozó rögzített merülőcsövére, másrészt egy fojtószelep közbeiktatásával a gázkeverékfogyasztó készülékre van kötve. 40 A találmányt a továbbiakban a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakja és a kiviteli alak működési módjának leírásával részletesen ismertetjük. A rajzon a berendezés vázlatát tüntettük fel. 45 A találmány szerinti berendezésnek a mérendő gáz adagolására tetszés szerint megválaszthatóan üzembehelyezhető illetve az üzemből kiiktatható, 1-3 kapillárcsövei vannak. Az 1-3 kapillárcsövek párhuzamosan vannak elrendezve egy a hordozó-50 gázt vezető 4 kapiUárcsővel és ezek együttesen rá vannak kötve egy közös 5 keverőtérre. Az 5 keverőtérből egy 6 fojtószeleppel ellátott 7 kilépővezeték van a rajzon fel nem tüntetett fogyasztóra, a beszabályozandó mérőkészülékre kötve. Az 55 5 keverőtér fel van még szerelve egy 8 mellékvezetékkel, melynek végére egy 9 merülőcső van csatlakoztatva. Az 1-4 kapillárcsövek egy 10 és egy 11 tápkamráról kapják a tiszta gázt úgy, hogy a 10 tápkamráról az 1-3 kapillárcsövek, míg a 11 60 tápkamráról a 4 kapillárcső van mérendő gázzal ül. hordozógázzal tápláva. A 10 és 11 tápkamrák is meg vannak csapolva és a mellékáramként elvezetett .gázáramok is meghatározott magasságú folyadékoszlopon vannak átbuborékoltatva. A mérendő 65 gáz, azaz a gázkeverékben pontosan meghatározott 2