170987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mönomicin előállítására

170987 telítetlen szénhidrogén-csoport még tartalmazhat egy hidroxil-csoportot is, bármely, kettőskötést nem tartalmazó szénatomon. A telítetlen szénhidrogén-csoportok mindegyike jelen lehet mind a cisz-, mind a transz-konfigurációban. Előnyben részesítjük azokat a konfigurációkat, amelyek a természetben előfordulnak. Ugyanez vonatkozik a kettőskötések helyzeteire is. Az I általános képletű előnyös tenzidek közül kiválóan beváltak azok, ahol n jelentése 25 és R a következő csoportok elegye: 6-9% oktil-, 5-7% decil-, 48-54% dodecil-, 18-20% tetradecil-, 7-9% hexadecü- és 8-10% oktadecil-csoport, vagy ahol n jelentése 18, 20 vagy 22 és R jelentése dodecil-csoport. A fent említett tenzideket oxialkilezéssel, főleg oxietilezéssel állítjuk elő a megfelelő zsír-alkoho-Különösen előnyösek azok az I általános kép- 10 lókból, lúgos közegben, különböző mennyiségű etiletű tenzidek, amelyek molekulasúlya lénoxiddal. 1 000 - 1 500, zavarosodási pontjuk (1 g anyag Egyes I általános képletű tenzideket, az ezeket 100 ml 10%-os nátriumklorid-oldatban) 73-79, a gyártó cégeket, kémiai megnevezésüket és az alkalhidroxil-csoportok száma 39 -78, és a hidrofil- mázasuk folytán elért kitermelés-növekedést az -lipofil egyensúlyi érték 16-18. 15 alábbi táblázatban foglaljuk össze: A tenzid kereskedelmi elnevezése Gyártó cég Kémiai megnevezés Kitermelés növekedése Genapol C 200 Brij 58 Genapol O 200 Genapol O 250 Brij 78 HOECHST AG Atlas-Chemie HOECHST AG HOECHST AG Atlas-Chemie polioxietilén(20)zsíralkohol polioxietilén(20)cetilalkohol polioxietilén(20)oleilalkohol polioxietilén(25) aleilalkohol polioxietilén(20)sztearilalkohol 30% 25% 20% 20% 18% 35 A Streptomyces törzsek fermentációját aerób körülmények között vizes közegben végezzük, amely közeg szervetlen sókon kívül szénforrásként keményítőt, glükózt, nyers cukrot vagy melaszt, valamint ezen kívül valamely állati, növényi vagy szintetikus zsírt, és nitrogén-forrásként szójadarát, vagy szójalisztet, kukorica-lekvárt, élesztő-extraktumot, gyapotmag- vagy -csíra-lisztet, nitrátokat vagy ammóniumsókat és ezen kívül valamely I általános 40 képletű tenzidet tartalmaz. A fermentációt a maximális antibiotikus aktivitásig folytatjuk. A maximális antibiotikus aktivitást a fermentációs közegben oldott nitrogén koncentrációjának, vagy a képződött szilárd anyag 45 mennyiségének meghatározásával állapítjuk meg. A maximális antibiotikus aktivitás elérése után megszakítjuk a fermentációt. Az antibiotikum izolálása végett vagy az egész tenyészetet homogenizáljuk és azután extraháljuk, vagy centrifugálással 50 elválasztjuk a micéliumot a tenyészet oldatától és e két alkotórészt külön-külön extraháljuk. Extrahálószerként főleg vízzel keveredő vagy részben keveredő oldószerek jönnek számításba, például metanol, etanol, propanol, butanol, etilénglikol- 55 -monometil-éter, aceton vagy dioxán. Az így kapott extraktumokból a nyers antibiotikumot célszerűen úgy kapjuk meg, hogy az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A kapott maradékot tovább tisztítjuk, forró, poláros, szerves oldószeres, például metanolos extrahálással, és az antibiotikumot a bepárolt extraktumból kevéssé poláros szerves oldószeres, például dietiléteres, diizopropiléteres vagy etilacetátos lecsapással izoláljuk. 60 65 Mönomicint képző Streptomyces törzsekként a következőket alkalmazzuk: Streptomyces ghanaensis (ATCC 14 672), Streptomyces bambergiensis (ATCC 13 879), Streptomyces ederensis (ATCC 15 304) és Streptomyces geysiriensis (ATCC 15 303). Állati zsírokként célszerűen sertészsírt vagy birkafaggyút vagy az ilyen, meghatározott széntartalmú zsírok szintetikusan előállított frakcióit alkalmazzuk. Növényi zsírokként célszerűen zsíros olajokat, például olívaolajat, napraforgóolajat, földidióolajat, kókuszolajat vagy ricinusolajat használunk. Ezenkívül alkalmazhatunk szintetikus zsírokat is, például olajsav-trigliceridet vagy sztearinsav-trigliceridet. Mindegyik zsír-fajtát 0,1—16, előnyösen 2—5 súlyszázalék koncentrációban alkalmazzuk. Meglepő, hogy az I általános képletű tenzidek adagolása milyen nagy mértékben emeli a Streptomyces törzsek mönomicin-termelését. Bár ismeretes például a szorbitánanhidridek polioxietilén-származékai, a zsírsavakkal részben észterezett szorbitánanhidridek polioxietilén-származékai (TweenW-típusok) vagy a cukor-zsírsavészterek stimuláló hatása bizonyos mikroorganizmusok enzim-képzésére (1. E. T. Resse és munkatársai, Applied Microbiology, 1969, 242-245), valamint a riboflavin-képződésre Ashba gossypii-ből [1. C. G. Smith és munkatársai, Biochim. Biophys, Acta 47, 344-349 (1961)], ezek a felületaktív anyagok nincsenek semmiféle pozitív hatással a mönomicin-képzésre. Ugyanakkor a mönomicin-képző I általános képletű vegyületek nem serkentik például a sztreptomicin képződését. 2