170979. lajstromszámú szabadalom • Bernedezés cölöpalapozáshoz szükséges fúratok készítésére

3 170979 4 dönthető kivitelű, ennek következtében ferde irányú cölöphelyek kialakítására is van mód. Igen nagy hátránya azonban, hogy nagyteljesítményű lánctalpas kotrógépet kell alkalmazni. Ismert beren­dezések még az egyéb, hidraulikus működtetésű 5 kotrógépek. Ezeknek speciális gépszerkezete és hosszabbítókkal felszerelt markolói vannak. Elő­nyük az, hogy univerzálisan alkalmazhatók. Hát­rányuk az, hogy üzemeltetésük költséges és csak kis mélységű furatok kialakítására alkalmasak. 10 A fúrással dolgozó, Titánia-cég által kifejlesztett eljárás viszonylag olcsó és nagyobb pontosság jel­lemzi. Ennek lényege az, hogy a kemény fémből készült fúrófej csőtengellyel van ellátva. A beren­dezés úgy működik, hogy a fúrófej forgatásakor a 15 furatba vizet vezetnek, mely a kimart földanyaggal összekeveredve zagyot alkot, melyet a csőtengelyen keresztül kiszívnak. A berendezést béléscsővel, vagy bentonitos résiszappal együtt alkalmazzák. Mind­kettő feladata a furat falának beomlás elleni biz- 20 tosítása. Ennek a berendezésnek előnye a viszony­lagos pontosság, de igen nagy hátránya az, hogy a kiszívandó földes-köves zagy a berendezést nagy mértékben koptatja. Ugyancsak fúrással dolgozó berendezést fej- 25 lesztett ki a francia BENOTO cég is. Ennek lé­nyege az, hogy egy hengeres test keményfémből készült, nyitható markolópofákkal van ellátva. A hengeres testet magasról leejtve, a keményfém pofák behatolnak a talajba, s a markolópofák 30 zárása után a közöttük levő talajt ki lehet emelni. A pofák zárását kötéllel mozgatott szerkezet végzi. Nagy előnye a berendezésnek az, hogy kemény talajoknál is lehet alkalmazni, hátránya a működés lassúsága, mert egy műveletben csak kis mennyi- 35 séget tud felhozni. A berendezést béléscsővel együtt alkalmazzák a cölöphely falának beomlás elleni biztosítása végett. Ismert fúrt eljárás még az angos British Steel Pilling (BSP) cég által kifejlesztett eljárás. Ennek 40 lényege az, hogy a gép a készítendő cölöphely átmérőjének megfelelő átmérőjű acélcsövet ver le, majd pedig egy speciális fúróberendezéssel a csőben levő földet szakaszosan kiemeli. A berendezés elő­nye a pontos függőleges irány tartása, de nagy 45 hátránya az, hogy a berendezés működéséhez két, drága alapgép szükséges, melyek közül az egyik a verőberendezést, a másik a fúróberendezést tartja. Egészen speciális, fúrással dolgozó eljárást követ a csehszlovák VUIS cég. Ehhez az eljáráshoz egy 50 olyan berendezést alkalmaznak, melyben a készí­tendő cölöphely mélységének megfelelő hosszúságú, viszonylag kis átmérőjű csöve egy azzal közös légterű tartályon van hegesztve, mely szeleppel van elzárva. Ezt a szerkezetet a cső átmérőjének két- 55 -háromszorosát kitevő mélységben vibrátorral le­verik a talajba. Ezután a cső felső végén levő tartályban vákuumot hoznak létre és a csövet a földdel együtt kihúzzák. A kihúzott csőből a föl­det a tartályba bocsátott sűrített levegő segítségével 60 távolítják el. Ez a folyamat ismétlődik mindaddig, amíg a szükséges mélységű furat kialakul. Az eljá­rás és berendezés olcsó, de igen nagy hátránya az, hogy a cső kihúzása után a furat falának beom­lását semmi sem tudja megakadályozni. A cső 65 visszahelyezése után a cölöphely fala rongálódik. Tapasztalatok bizonyítják, hogy nagyobb átmérőjű csövek alkalmazásánál a beomlások a munkát lehe­tetlenné teszik. Szintén fúrt eljárást alkalmaz a japán TOMEN (Toyo Menka) féle technológia. Az ehhez használt berendezés lényege az, hogy egy megfelelő át­mérőjű és szilárdságú csövet vernek le a földbe. A csőben levő földet egy henger alakú, egyik végén markolóként kiképzett szerkezet veszi ki. Ezt a szerkezetet a rajta levő vibrátor hajtja a talajba. Nagy hátrány a berendezés üzemének lassúsága és az eljárás költséges volta. A cölöphelyek kialakításánál alkalmazott további ismert eljárásokhoz tartoznak a vert eljárással üzemelő berendezések. Ilyen ismert berendezés az osztrák UNI­VERSALE cég által kifejlesztett berendezés. E sze­rint a készítendő rés mélységének megfelelően olyan csövet vernek a talajba, melynek alsó végén nyitható zárósapka van. A csövet csukott zárósap­kával verik le, majd leverés után a csövet a cölö­pöt alkotó anyaggal töltik ki. Ezután a csövet lassan kihúzzák. Eközben a záró sapka kinyílik és a csőben levő anyag keletkezett furatba belefolyik. A berendezés nagy hátránya az, hogy csak laza tala­joknál lehet alkalmazni, kötött talajoknál az üze­meltetés energiaszükséglete nagy mértékben megnő. Vertcsöves berendezés az osztrák FRANKI cég ismert berendezése is. Ennek lényege, hogy egy alsó végén nyitott csövet a készítendő cölöphelyre állítanak, majd földnedves betont töltenek a csőbe. A beton a cső belső térfogatának 5-10%-át tölti ki. Ezután a csőben mozgó verőkossal a betont tovább tömörítik, miáltal a beton a talajba hatol. A behatolás lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a cső a keletkezett nyílásba behatoljon. Ez a folyamat tart mindaddig, amíg a cső a cölöphely előírt mélységét eléri. A berendezés az előbbiektől abban külön­bözik, hogy záródugó helyett betondugót alkal­maznak, de hátrányai az ismertetett berendezések és eljárások hátrányaival azonosak. Valamennyi eddig felsorolt berendezés és az általuk végrehajtott eljárás közös hátránya az üze­meltetés lassúsága. A markolós berendezéseknél a föld kitermelése lassú, mert minden markolóművelet után a földet ki kell emelni és szállítóeszközre, vagy depóniába kell rakni. A szorosan vett primer folyamat tehát csak a markolás, míg a markoló leeresztése és a földdel együtt történő kiemelése szekunder jellegű munkafolyamat. Lassú folyamat a vert csővel dolgozó berende­zéseknél az alul zárt cső leverése, mivel talaj ellenállása igen nagy. A markolós, béléscső nélkül dolgozó berendezéseknél a drága résiszapot is alkal­mazni kell, melyet azonban általában csak egyszer lehet felhasználni. Előfordulhat - és a gyakorlati tapasztalat szerint sűrű esetekben — a furat falának beomlása, aminek következtében romlik a későb­biekben a furatba kerülő anyag homogenitása. Ismert eljárás az 1 268 277 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból megismerhető, helyszínen ké­szíthető betoncölöpök előállítására alkalmas eljárás és berendezés is. Ennek lényege az, hogy két, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom