170967. lajstromszámú szabadalom • Készítmény állati takarmányok karbamid-tartalmának jobb hasznosítására
3 170967 4 karbamid az állati takarmányozásban nem fejt ki toxikus hatást illetve az emésztésben teljesítménycsökkentő mellékhatást. Azt találtuk, hogy az I általános képletű vegyületek, ahol 5 R1 és R 2 jelentése hidrogénatom, R3 jelentése aminocsoport, R4 jelentése fenil- vagy metilcsoport, X jelentése oxigénatom vagy kénatom, 10 a bendőben a mikroorganizmusok által kifejtett ureáz-termelést gátolják, és ennek következtében a találmány szerinti készítmény koncentrációjától függő mértékben szabályozzák az ureolízist, miáltal a bendőben az ammóniaszint fiziológiailag optima- 15 lis tartományban tartható. Az alkil-, aralkil- vagy árucsoportok halogénatommal, így klór- vagy brómatommal, nitrocsoporttal, dialkilamino csoporttal, alkoxicsoporttal, 20 alkilcsoporttal vagy karboxi- és karbonamidcsoporttal helyettesítettek lehetnek. A találmány szerinti vegyületeket önmagában ismert módon állítjuk elő. Az 1. táblázatban feltüntetett vegyületeket a megfelelő foszforsavészter- il- 25 letve tiofoszforsavészter-halogenideknek alkalmas aminokkal illetve ammóniával való reagáltatásával vagy a megfelelő foszforsavamid- illetve tiofoszforsavamid-halogenideknek alkalmas alkoholokkal vagy fenolokkal való reagáltatásával állítjuk elő. 30 Az I általános képletű vegyületek karbamiddal összekeverhetők, különösen granulálhatok és/vagy a karbamid granulátumok felületére felvihetők és keveréktakarmányként vagy az állati takarmányokban adalékként alkalmazhatók. 35 Alkalmasnak bizonyultak azok a keverékek, melyek 95,55-99,995 súly% karbamidot tartalmaznak, legalább egy I általános képletű vegyület 0,005-4,45 súly% mennyiségével összekeverve. A találmány szerinti készítmény ezenkívül folyé- 40 kony vagy szilárd halmazállapotú karbamidot tartalmazó takarmányok és takarmánykeverékek alkotórésze lehet vagy szilárd illetve folyékony koncentrátum alakjában vagy szilárd, őrölt vagy granulált hordozóanyagokkal elegyítve alkalmazható. 45 A készítmény kombinálható ezenkívül más anyagokkal és vegyszerekkel, például állatgyógyszerekgokkal és vegyszerekkel, például állatgyógyszerekkel. E vegyületek a találmány szerint felhasználva kis koncentrációban is megfelelő hatékonyságot fejtenek M 50 és a veszteségek egyidejű csökkentésével jobb karbamidkihasználást eredményeznek, anélkül, hogy a bendőben a fehérjeszintézist és a szárazmasszalebontást, ami a bendő legfontosabb anyagcsereteljesítménye, gátolnák. A találmány szerinti vegyületeknek az enzimes karbamidlebontást ihhibiáló képességét „in vitro" mesterséges bendőrendszerben vizsgáltuk. E rendszerekkel „in vivo" viszonyokat utánozunk. A hatékonyság kritériumaként a felszabaduló ammóniát, a fehérjeszintézist és a szárazanyaglebontást vizsgáljuk. A találmányt az alábbi példák kapcsán szemléltetjük. 1. példa A találmány szerinti készítménynek az enzimes karbamidlebomlásra gyakorolt inhibitor hatásának vizsgálata mesterséges bendőrendszerben, a karbamidból felszabaduló NH3 meghatározásán keresztül. A mesterséges bendő-rendszert 250 ml-es a gáz be- és kivezetéshez valamint buborék számláláshoz gázmosópalack feltéttel ellátott kétnyakú lombikból alakítjuk ki. A lombikot fényvédetté tesszük azáltal, hogy 38,5-39,5 C°-on termostabilizált vízfürdőben helyezzük. Adagonként a következő összetételt készítjük el: 120 ml durván szűrt természetes bendőfolyadék, amelyet sipolyozott tehenekből veszünk, melyeket szénával etetünk, 10 ml ásványisó oldat (g/literben: KCl 3,75, NaCl 3,75, MgS04x7H 2 0 1,125, CuCl2 x6H 2 0 0,375, FeS04 x 7 H 2 O 0,075, MnS04 x 4 H 2 O 0,04, ZnS04 x 7 H 2 0 0,04, CuS0 4 x 5 H 2 0 0,02), 10 ml foszfátpuffer (5,456%-os KH2 P0 4 oldat és 7,12%-os Na2 HP0 4 oldat 1 :2 arányú elegye), 100 mg oldható keményítő, 100 mg Dextropur, 120 mg karbamid és a megadott koncentrációban inhibitor. A fermentációs adagok levegőmentesítése és átkeverése céljából a folyadékba kénsawal tisztított és 30 C°-nál magasabb hőmérsékletű, vízzel telített C02 -gázt vezetünk. A buborékszámlálók „Tashiro"-val színezett 2%-os borsav oldatot tartalmaznak, amellyel az NH3 veszteség kimutatható. A gázáramot 200 buborék/perc sebességre állítjuk be. Megfelelő fermentációs idő után 0,5—0,5 ml inokulumot veszünk ki és kvantitatív NH3 -meghatározást végzünk, például borsav oldatban mikrodiffúzióval és ezt követő titrálással. Az eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. 1. táblázat Az I általános képletű foszforsavészteramidok és tiofoszforsavészteramidok Jelölés R1 R2 R3 R4 X Op.(C°) 1 H H NH2 C6 H 5 O 183 2 H H NH2 4-CH3 -C 6 H 4 0 173-174 3 H H NH2 2-CH3 -4-Cl-C 6 H 3 0 140-141
