170964. lajstromszámú szabadalom • Berendezés végrehajtó és tartalék számítógép közötti együttműködés biztosítására
5 170964 6 megoldások a real-time vezérlésű adatfeldolgozó rendszer kapacitásának általános csökkenésére vezetnek. Találmányunk tárgya olyan berendezés, amely lehetővé teszi a számítógépek közötti együtt- 5 működést anélkül, hogy hátrányosan befolyásolná a redundancia nélküli, egyedül dolgozó számítógépen elérhető adatfeldolgozási sebességet, vagy befolyásolná a működő számítógépen folyó munkát, noha az adatfelújítás például a tartalék számítógépben 10 olyan időkésést hozhat létre, ami az utasítások feldolgozása során elvben megengedhetetlen lenne. A találmány tehát berendezés végrehajtó és tartalék számítógép közötti együttműködés biztosítására, például a tartalék számítógépnek a ls korábban különálló munkát végző végrehajtó számítógép által előállított adatokkal való ellátására és ezzel a két számítógép párhuzamos szinkron üzemének beállítására, amely berendezésben a számítógépekhez buszrendszer időzítőbuszán át 20 időzítő impulzusokat előállító közös óragenerátor van csatlakoztatva, mindegyik számítógép címezhető funkcionális egységeket, például memória egységeket, aritmetikai egységeket, munkaregisztereket tartalmaz, amely funkcionális egységek a 25 buszrendszer adatok továbbítására szolgáló adatbuszához és címek valamint parancsok továbbítására szolgáló parancsbuszához vannak csatlakoztatva, és amely funkcionális egységek között az óragenerátor indítására egymás után kiolvasott és 30 több időzítő fázisból álló feldolgozó ciklus során feldolgozott utasításokat tároló utasítás regisztereket tartalmazó legalább egy funkcionális egység van. A berendezést az jellemzi, hogy a közös óragenerátorhoz és mindkét számítógép buszrend- 35 szeréhez csatlakoztatott, egy elsődleges start impulzusra a két számítógép párhuzamos üzemét indító start impulzusforrása, a végrehajtó számítógép adatbuszáról a tartalék számítógép adatbusza felé adatokat egyirányban, az időzítő impulzusok 4 0 által megszabott egy időzítő fázis hosszánál nagyobb időkésleltetéssel továbbító adatátviteli csatornája és a tartalék számítógép indítását a végrehajtó számítógép indításához képest az adatátviteli csatorna késleltetésével közel megegyezően késleltető 45 legalább egy késleltető eleme van. A találmányt a továbbiakban az 1-3. ábrák alapján ismertetjük, amely ábrákon a végrehajtó és a tartalék számítógépből és a találmány szerinti berendezésből álló rendszer egy-egy kiviteli alakja 50 látható. Az 1—3. ábrák mindegyikén látható közös CG óragenerátor, továbbá FUe és FUr funkcionális egységek. A végrehajtó (működő) E számítógéphez tartozó egységeket e betű, a tartalék R számító- 55 géphez tartozókat r betű jelöli. A funkcionális egységeket buszrendszer köti össze, amely dbe és dbr adatbuszokból, obe és obr parancsbuszokból valamint tbe és tbr időzítőbuszokból áll. Továbbá látható, hogy a számítógépek mindegyike IRSe és 60 IRSr utasítás regiszterekből álló sorozatot tartalmaz, ezek bizonyos számú regiszterből állnak, bennük találhatók azok az utasítások, amelyek egymás után, vagy valamely előírt sorrendben a parancsbuszra kerülnek, mint amire példa valamely 65 ugrás utasítás. Az utasítás regiszterek egyike kezdő BIRe és BIRr utasítás regiszter, ez olyan utasítást tárol abszolút-értékben meghatározva, aminek segítségével a számítógép elindul. Ezen kezdő utasítás regisztert „start jump" (indulj ugrás) utasítás választja ki a megfelelő parancsbuszon. A számítógépek együttműködése során a megfelelő számítógép időzítő fázisait a start jump utasítás feldolgozó ciklusa rögzíti, amint ezt a későbbiekben leírjuk. Ugró utasítások használata az általában ismert számítógépes technika részét alkotja és az ugró utasítások feldolgozási módja nem befolyásolja találmányunk lényegét nagyobb^ mértékben, mint amit kezdetben megmagyaráztunk a funkcionális egységekhez csatlakozó egységesített buszrendszer segítségével történő utasításfeldolgozással kapcsolatban. A találmány szerinti előnyös berendezés, ami lehetővé teszi az egységesített-busz-rendszer számítógépeinek együttműködését, mindhárom ábra szerint DCH adatátviteli csatornát és SP start impulzusforrást tartalmaz főrészként, legalább egy késleltető elemmel felszerelve. A DCH adatátviteli csatorna egyirányú a működő számítógéptől a tartalék számítógép felé és a számítógépek együttműködése esetén alkalmazzák, például a tartalék számítógép adatokkal történő felújításánál, ez azon adatokon alapszik, ami a végrehajtó munka során a működő számítógép dbe adatbuszára megy és ami a csatornán keresztül a tartalék számítógép adatbuszára kerül anélkül, hogy az egész művelet során megzavarta volna a működő számítógép real-time vezérlését. Amint a bevezető magyarázatokból kitűnt, a funkcionális egységek úgy helyezkednek el az. egységesített-busz-rendszer elvei szerint felépített számítógépben, hogy a buszrendszer fizikai méretei olyan kicsik, amilyenek csak lehetnek. Azonban párhuzamos üzemű számítógépek esetén a busz rendszerek között szimmetrikus adatátvitelt alkalmazunk, ami azt jelenti, hogy az adatbuszhoz képest ez az adatátviteli csatorna kétszer annyi vezetéket, impulzus erősítőt és impulzus regenerátort tartalmaz. Az adatátviteli csatorna felépítése csupán elvileg látható az ábrákon, mivel sokféle kialakítás alkalmazható. Észre kell azonban venni, hogy valamennyi megoldás időkésleltetést okoz az átvitt adatokban annyira, ami meghaladja a CG óragenerátorból előállított időzítőimpulzus egy fázisát. A CG óragenerátor közös mindkét számítógép számára. Az adatfelújítás során hibás adatokat állít elő a tartalék számítógép, és ezt nem szabad elküldeni valamely megcímzett FUr funkcionális egységbe. Ezért CM vezérlős memória tartozik az adat továbbító csatornához, ami rögzíti a kézi vagy automatikus üzemmódú átvitel állapotát. A vezérlő memória vezérli TL továbbító logikát, ami valamely ts átviteli állapot esetén kinyitja az átviteli csatornát és megakadályozza a hibás adatok átvitelét. Az 1. és 3. ábrák szerinti kiviteli alakokban a tartalék számítógép dbr adatbusza egy vevő részre, amelyen keresztül az adatok a funkcionális egységek egyikéhez mennek, valamint egy adó részre oszlik, utóbbin keresztül a funkcionális egységek egyikéről jönnek az adatok. A továbbító logikához tartozó 3
