170962. lajstromszámú szabadalom • Árambevezetőket meghatározott helyzetbe terelő és egyengető szerkezet fényforrás-, különösen fénycsőgyártó berendezésekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. XII. 22. (EE-2394) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 170962 Nemzetközi osztályozás: H01J 9/00, H01K 3/00 Feltaláló: Kerényi István oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Árambevezetőket meghatározott helyzetbe terelő és egyengető szerkezet fényforrás-, különösen fénycsőgyártó berendezésekhez 1 A találmány tárgya árambevezetőket meghatározott helyzetbe terelő és egyengető szerkezet fényforrás-, különösen fénycsőgyártó berendezésekhez, amelynek a fényforrásszívócsövet befogadó, hossztengelyirányú központi furattal kiképzett, 5 mozgathatóan ágyazott tüskéje van. Az önmagukban zárt, meghatározott technológiai program végrehajtására kiképzett megmunkálóegységekből álló, egymással átadagoló és szállító szerkezetek révén összekötött, magasan automati- 10 zált gyártóvonalakon történő fényforrásgyártás egyik alapvető problémája a viszonylag vékony és hosszú, könnyen deformálódó, de ugyanakkor meghatározott rugalmassággal is rendelkező elektródák, pontosabban árambevezetők gyártásközbeni kezeié- 15 se. Ismeretes ugyanis, hogy a gyártástechnológia különböző fázisaiban az említett árambevezetők elfoglalt helyzete nem közömbös, minthogy azokat pl. a beforrasztásnál a megmunkáló lángtértől elválasztottan kell a hőhatástól védve tartani, automa- 20 tikus fejfűzés, vágás esetén pedig meglehetősen szűk szórástartományban szükséges helyzetüket a megmunkálószerszámok hatástartományában biztosítani. Különösen a fénycsőgyártásnál jelentkező, a fentieken túlmenő járulékos követelmény, hogy az 25 árambevezetőket a szivattyúzás-töltéslezárás technológiai művelete közben is meghatározott, kitüntetett helyzetben kell tartani, mert az említett folyamat során különböző céllal a félkész termékeket begyújtják, tehát feszültség alá helyezik, így 30 az árambevezetők a feszültségforrás kontaktusaival biztonságos érintkezésbe kell kerüljenek. A biztonságos kontaktusadás és a szívócső lánggal történő vákuumtömör lezárása, az ún. leszúrás selejtmentes végzése érdekében bevált módszer szerint az árambevezetőket az utóbbiak vákuumtömör befogadását adó ún. lapítás síkjában célszerű mjntegy 90— 120°-os szögben szétterelni és e helyzetüket biztosítani. Üzembiztos megoldás kialakítására irányuló kísérletek és ismert gépi megoldások alkalmazása során nyert tapasztalatok szerint a nehezen áthidalható problémát a korábbi, beforrasztási művelet során szükséges védett befogás következtében a szívócsőre rásimult, azzal gyakran hézagmentesen illeszkedő vékony árambevezetők szívócsőről történő leválasztása képezi. Ismert gépi megoldások szerint a leválasztást és szétterelést a szívócsőre fordított V-alakban rázáródó fogószerű szerszámmal, vagy újabban helytálló huzalsövények alkalmazásával végzik. Az előbbi üzembiztonsága nem kielégítő, a szívócsövet jelentős igénybevételnek veti alá, míg az utóbbi ugyancsak a szívócső igénybevételének hátrányával bír, s emellett az árambevezetőket esetenként a szívócső köré csavarva keresztezni hajlamos, amelyek így előálló fémes érintkezése jól ismert selejtjelenség a fényforrásgyártó iparban. A találmány célja a fenti ismert megoldások hátrányaitól mentes olyan szerkezet kialakítása, amely a szívócső minimális igénybevétele, s így 170962