170948. lajstromszámú szabadalom • Eljárás intenzív hidegalakításnak alávethető, izotrop mechanikai tulajdonságú szalagok vagy lemezek előállítására rézből vagy rézötvözetből

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. X. 24. (CE-1060) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. 170948 Nemzetközi osztályozás: C22F 1/08 Feltalálók: dr. Stefán Mihály oki. kohómérnök, a műszaki tudományok doktora 35%, Almáshegyi Lajos oki. kohómérnök 15%, Horváth Csaba oki. kohómérnök 15%, Madarász Béláné oki. kohómérnök 15%, dr. Arató Péter oki. fizikus, a fizikai tudományok kandidátusa 10%, Geiger József oki. kohómérnök 10%, Budapest Tulajdonos: Csepeli Fémmű, Budapest Eljárás intenzív hidegalakításnak alávethető, izotróp mechanikai tulajdonságú szalagok vagy lemezek előállítására rézből vagy rézötvözetekből A találmány tárgya eljárás intenzív (70-99%-os) hidegalakításnak alávethető, izotróp mechanikai tulajdonságú szalagok vagy lemezek előállítására rézből vagy rézötvözetekből. 5 Ismeretes, a színesfém félgyártmányokat előállító üzemek gyakorlatából, hogy rézből és rézötvözetekből szalagok és lemezek gyártására napjainkban kétféle, elsősorban az olvasztást követő öntési módszerekben különböző eljárást alkalmaznak. Az jn egyik régebbi, de ma is elterjedten alkalmazott módszer esetében a megolvasztott fémből vagy fémötvözetből a hengerművi berendezések adottságainak megfelelő tuskót öntenek kokillába, illetve folyamatos vagy félfolyamatos eljárással. Az így 15 kapott tuskókat sajtolják, illetve melegen vagy hidegen hengerlik. A hideghengerlés során az anyag képlékenységétől, illetve az elérni kívánt mechanikai tulajdonságoktól függően többször alkalmaznak hőkezelési és pácolási műveleteket, melyek 20 száma elsősorban a fém vagy az ötvözet képlékenységétől függ (Adamec R. és Leder R., Metall, 1972, Heft 4, 328-332. o.). A másik, korszerűbb módszer esetében grafit 25 kokilla alkalmazásával legalább 10 mm vastagságú ás legfeljebb 500-600 mm szélességű szalagot öntenek, melyet ismételt hideghengerlés, hőkezelés és pácolás útján kész méretre munkálnak. Az öntött anyag képlékenységétől függően gyakran kell alkal- 30 mázni az alakítás előtt homogenizáló hőkezelést is [Gooszens H. és Nosch E., Zeitschrift für Metallkunde 64, 79-84 (1973)]. E technológia előnye a kedvezőbb anyagkihozatal, az egyszerűbb megmunkálási lehetőség és a nagyobb tekercssúly. Ma még viszont nem ismert a nagy villamos vezetőképességű réz, berilliumbronz és alumíniumbronzszalag és lemez gyártása ezzel a módszerrel. Mindkét eljárásnál jelentős nehézséget okoz a kedvezőtlen méretű és irányú oszlopos vagy sugaras kristályszerkezet, továbbá a különféle, gyakran előforduló szennyező elemek, melyek rontják az anyag képlékenységét, és repedéseket okoznak mind a meleg, mind a hidegalakításnál, továbbá rontják az anyagkihozatalt és az elérni kívánt tulajdonságokat. Bonyolítja a helyzetet, hogy a gyártási folyamatból az olvasztási művelethez visszakerülő anyagok gyakran keverednek egymással és így károsan szennyeződnek. A rézbe és a rézötvözetekbe kis koncentrációban bejutó egyes elemek káros hatásának csökkentésére gyakran megfelelő ötvözőanyagot, például a réz oxigéntartalmának csökkentésére foszfort, lítiumot vagy magnéziumot adagolnak az olvadékba. E módszer nagy hátránya, hogy az ötvöző elemeket feleslegben kell adagolni, és a visszamaradó dezoxidáló elem károsan hat a réz egyik legfontosabb tulajdonságára, a villamos vezetőképességre. 170948