170945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mérnöki létesítmények, főleg mélyépítési műtárgyak vízzáró felületeinek és szerkezeti kapcsolatainak kialakítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 170945 JjÉ&L Nemzetközi osztályozás: v$ Bejelentés napja: 1973. XI. 17. (BU-700) E04B 1/62, E 02 D 31/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. Feltalálók: dr. Farkas József oki. mérnök 55%, Kocsonya Pál oki. mérnök 45%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest Eljárás mérnöki létesítmények, főleg mélyépítési műtárgyak vízzáró felületeinek és szerkezeti kapcsolatainak kialakítására 1 A találmány eljárás mérnöki létesítmények, főleg mélyépítési műtárgyak vízzáró felületeinek és szer­kezeti kapcsolatainak kialakítására különösen mű­tárgyfalak vízzáróvá tételére és résfalak szigetelésére. A talajfelszín alatti létesítmények építésekor — akár magasépítési, akár mélyépítési műtárgyak a földbe beépített részeiről van szó - általános az a követelmény, hogy azokat vízzáróan, de legalább is a talajvíznek tartósan ellenálló módon kell kiala­kítani. Különösen szigorúak a követelmények ak­kor, ha a talajfelszín alá beépített műtárgy értékes berendezéseket és/vagy emberi tartózkodásra szánt helyiségeket tartalmaz. Az ilyen nagyigényű léte­sítmények tipikus példái a nagyvárosi földalatti vasúti hálózatok állomásai és egyéb térszín alatti garázsok, raktárak stb. Az eddigiekben a kényesebb talajfelszín alatti berendezések esetében általában oly módon jártak el, hogy a műtárgyak falainak belső oldalán — te­hát az ún. „mentett" oldalon — készítettek a ta­lajvíz nyomásának is ellenálló egy vagy több rétegű szigetelést, amelyet védőfallal, általában vasbeton­ból készült szerkezettel támasztottak meg. Az ilyen megoldás egyfelől rendkívül költséges, másrészt az építési időt is tetemesen megnyújtja. Az ismert műtárgyak szigetelési módjainak egyike a gyakran használt „négyrétegű fekete szi­getelés", ahol a vízzárást általában forró állapotban felkent bitumen rétegek és az azokat elválasztó szigetelő lemezek együtteseként alakítják ki. Az ilyen fekete szigetelésekkel függőleges falak vízzá­rását igen nehéz megoldani, mert rögzítési nehéz­ségek miatt csak szakaszosan készíthetők, és ez már eleve számos hibaforrást rejt. 5 Az utóbbi időben készítettek jó vízzárósági és időállósági tulajdonságokkal rendelkező szigetelő fó­liákat műanyagból. Költséges voltuk miatt azonban nem terjedtek el. Megbízhatónak mutatkoztak a fémlemez szigetelések is, ezek esetében azonban 10 külön járulékos intézkedésekre van szükség a fém­lemezek korrózió elleni védelme céljából. Az említett okok miatt a fémszigetelések is aránylag drágák. Költségességüket fokozza, ha a fémlemez anyaga vörösréz vagy ólom, mert ezek 15 önmagukban is drágák, amellett pedig a szilikát­ipari termékek, főleg a cement és a mész jelen­létére érzékenyek, és ezért járulékos védőrétegek segítségével kell őket a gyors tönkremeneteltől megóvni. 20 A hagyományos szigetelések között érdemel em­lítést a „vízzáró"-nak nevezett beton, amelyet oly módon állítanak elő, hogy a beton készítésekor a cementből, vízből és adalékanyagból álló nyers­beton keverékhez valami olyan járulékos adalék-25 anyagot, pl. vízüveget adagolnak, amely a pórusok közötti teret kitölti, és ezzel gátolja meg a nedves­ség áthatolását. A tapasztalatok szerint az ilyen szigetelés, illetve vízzárás értéke kétes. Főleg a szakaszos technoló-30 giával épülő résfalak esetében szinte megoldhatatlan 170945

Next

/
Oldalképek
Tartalom