170938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kajszibarack-fák telepítésére és meglevő kajszibarack ültetvények fenntartására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 170938 jáiij. Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1975. VI. 10. (BA-3279) A01N 7/00, A01G 7/06, 13/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. dr. Báló Endre oki. kertészmérnök, dr. Pánczél Márta oki. vegyészmérnök, Pór József oki. kertészmérnök, Balatonboglár, Prileszky György oki. kertészmérnök, dr. Klement Zoltán tud. főmunkatárs, dr. Rozsnyay Zsuzsanna tud. munkatárs, Budapest Eljárás kajszibarack-fák telepítésére és meglevő kajszibarack ültetvények fenntartására 1 A találmány tárgya eljárás kajszibarack-fák telepítésére és meglévő kajszibarack ültetvények fenntartására, amely eljárás révén a „gutaütés" (apoplexia) gyűjtőfogalommal megnevezett betegség kialakulása preventív módon megakadályozható. 5 A „gutaütés" elnevezés alatt a kajszibarack-fáknak olyan megbetegedését értjük, amely betegség hatására a fák a tenyészidőszak alatt részben vagy egészen elpusztulnak. A levelek és a termés rövid idő alatt elfonnyadnak, a fának betegség által 10 megtámadott gallyai vagy az egész fa rövid idő alatt elpusztul. A kajszibarack-fák megbetegedett példányainak ezt a hosszabb, rövidebb idő alatt való elpusztulását megakadályozni nem lehet. 15 A kajszibarack-fák általában 40 évig élnek akkor, ha a gutaütésnek nevezett betegség ezeket nem támadja meg. Valamennyi területen, ahol kajszibarackot nagyobb mennyiségben termesztenek, a fáknak évenként körülbelül 5-6% -a betegszik 20 meg. Az egész ültetvényre számított átlagos 5-6% abból adódik, hogy a fák körülbelül 10 éves korban kezdenek nagy számban megbetegedni, a 15-20 éves állományból gutaütés következtében már a fáknak 50-60%-a esik ki, a 25 éves fáknak 25 pedig erre a korukra már mintegy 75%-a pusztul el Ez a nagy fapusztulás súlyos károkat okoz nem csak azért, mert az elpusztult fákat újakkal kell pótolni, hanem azért is, mert e jelenség nagy 30 terméscsökkenéssel jár, hiszen az újonnan ültetett fák évekig nem teremnek. A betegség leküzdésére különféle kísérleteket végeztek. Az egyik ismert kísérletnél különböző alanyokra oltották ugyanazt a termőfajtát. Azt remélték, mindegyik vagy esetleg néhány termőfajtához találnak olyan alanyt vagy alanyokat, amelyek biológiai adottságai megakadályozzák a gutaütés kifejlődését. E próbálkozások sikertelennek bizonyultak, mert semmiféle előnyös változás nem következett be. Próbálkoztak azzal is, hogy az eredeti termőhelyen megbetegedésre hajlamosnak mutatkozó fajtát más ökológiai viszonyok közé, más helyre, más területre telepítették. Az ilyen irányú kísérletek sem hoztak elfogadható, egyértelműen javulásnak minősíthető eredményt. Már végeztek vizsgáatokat arra vonatkozóan is, hogy az öntözés intenzitása, gyakorisága, módja milyen befolyással van a betegség kialakulására, lefolyására. Ezek a vizsgálatok sem hoztak számbevehető eredményt. A gutaütést okozó baktérium (pseudomonas syringae) és gomba (Cytospora cincta) káros fertőző hatásának semlegesítésére már próbálták a kajszibarack-fákat különböző kémiai anyagokkal, vegyszerekkel, permetezni, azonban eddig nem találtak olyan növényvédő vegyszert, amely hatásos volna. Nem is valószínű, hogy ilyen vegyszeres kezelés célhoz vezethet, mivel a tenyészidő alatt nincs 170938