170930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kationos poliuretánok előállítására vizes diszperziók formájában

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975.1. 03. (AO-398) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1974.1. 05. (P 24 00 490. 8-44) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. 170930 Nemzetközi osztályozás: C08G 18/32 Feltalálók: Schürmann Horst vegyésztechnikus, Bung Josef laboráns, Düren, Német Szövetségi Köztársaság, van Aalten Hendrikus AA. mérnök, Zevensar, Hollandia Tulajdonos: Akzo N. V., Arnhem, Hollandia Eljárás kationos poliuretánok előállítására vizes diszperzióik formájában 1 A találmány tárgya eljárás új kationos poli­uretánok vizes diszperzióinak előállítására, mely diszperziók a papírgyártásban enyvezőszerként hasz­nosíthatók. Kationos poliuretánok régóta ismeretesek. Eze- 5 ken olyan poliuretánokat értünk, amelyek a poli­mer molekulában egy vagy több pozitív töltéssel rendelkező atommal rendelkeznek. Ilyen vegyüle­teket például úgy kaphatunk, ha ónium-képzésre képes csoportokat tartalmazó poliuretánokból in- 10 dúlunk ki. Ilyen poliuretánok előállítását írja le például a 880 485 számú német szabadalmi leírás. Az ott említett vegyületeket a következőképpen alítják elő. Például egy olyan glikolból indulnak ki, amely 15 egy ónium-képzésre alkalmas csoportot, mint pél­dául egy tercier nitrogénatomot vagy egy éteres oxigénatomot tartalmaz, ezt a glikolt reagáltatják ekvivalens mennyiségű diizocianáttal és az ily mó­don kapott terméket kezelik polifunkciós és adott 20 esetben monofunkciós alkilezőszerekkel. Ismert továbbá, hogy poliészterekből (891 742 számú német szabadalmi leírás), amelyek hidroxil­-végcsoportokat tartalmaznak, először egy NCO-cso­portokat tartalmazó előpolimert lehet készíteni, 25 amit azután ónium-képzésre alkalmas dihidroxi­-vegyületekkel lehet továbbreagáltatni. További kationos poliuretánokat ismertet pél­dául az 1 595 602 számú Német Szövetségi Köztár­saság-beli nyilvánosságrahozatali irat és D. Dieterich 30 és munkatársai cikke az Angewandte Chemie 82. évfolyam (1970) 2. füzet 53-63. oldalain. Is­meretes ilyen vegyületeknek textilipari segédanyag­ként, kelmefestő segédanyagként, sűrítőanyagok fel­építésére, kaucsukszerű tulajdonságú műanyagok, alaktartó műanyagbevonatok, lágy, ragadós masszák, termoplasztikus termékek, vagy éppen üvegkemény duroplasztok előállítására való felhasz­nálása. Alkalmasak lehetnek továbbá szőtt és nem­szőtt textiliák, bőr, papír, fa, fémek, kerámiák, kő, beton, bitumen, farost, szalma, üveg, porcelán, legkülönbözőbb műanyagok rétegelésére, bevonására és impregnálására, antisztatikus és gyűrűdésmentes kikészítésére, nyers gyapjú, ragasztóanyagok, rögzí­tőszerek, kasírozószerek, hidrofobizálószerek,, lá­gyítók, például a parafa- vagy faliszt, üvegrost, azbeszt, papírszerű anyagok, plasztik- vagy gumi­hulladék, keramikus anyagok kötőszerének kötő­anyagaként, a szövetnyomás és a papíripar segéd­anyagaként, polimerizátum-diszperziók hozzátét­anyagaként, íreló'szerként és bőrkikészítésre, vala­mint a papír enyvezőszereként. Jóllehet már az irodalomban a kationos poli­uretánok nagy számát leírták, mégis még mindig szükség Van ilyen vegyületekre, mivel egyrészt az előállítási eljárás részben nehézségekkel jár, más­részt az ismert kationos poliuretánok bizonyos felhasználási célra nem kielégítőek, illetve javításra szorulók. 170930

Next

/
Oldalképek
Tartalom