170917. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő szállítóberendezéshez, előírt menetű sebességváltoztatások megvalósítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI JL E1 RAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 170917 Bejelentés napja: 1974. VI, 19. (VI-987) Közzététel napja: 1977. III. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. Nemzetközi osztályozás: G05D 1/12, 13/62 ^^Hj^^r * 1" ^^^l^^l Bejelentés napja: 1974. VI, 19. (VI-987) Közzététel napja: 1977. III. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. Nemzetközi osztályozás: G05D 1/12, 13/62 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. VI, 19. (VI-987) Közzététel napja: 1977. III. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. '•'• ' ' " h ' .. ; | :U J Feltalálók: Csaba Béla oki. mérnök, Pápay László oki. mérnök, Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Művek, Budapest Kapcsolási elrendezés önműködő szállítóberendezéshez, előírt menetű sebességváítoztatások megvalósítására 1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés, mely­nek segítségével önműködő szállítóberendezések­nél - különösen a célpontba vezérlés során - az optimális üzemhez megkívánt menetű sebességvál­toztátásokat vezérelni lehet. Az egyenes mentén vagy síkban való haladást megvalósító, korszerű szállítóberendezéseknél az egy adott irányban való mozgatás vezérlése lénye­gében olymódon történik, hogy a célpont megvá­lasztása után a szállítandó testet (magasraktári fel­rakógép, gyorsfelvonó járószéke stb.) álló helyze­téből minimális felfutási idő alatt a legnagyobb üzemi sebességre felgyorsítják, majd a célpontnak megfogási küszöbtávolságra való megközelítése után a sebességet előírt módon csökkentik és a célpont­nál - rendszerint mechanikus - fékezéssel rögzítik. A sebességmódosító beavatkozás kezdetét kijelölő megfogási küszöbtávolság valamivel nagyobb, mint a legnagyobb sebességhez tartozó teljes - kívánt menetű — fékút. Ezt a távolságot természetesen a 20 teljes pályahossz mentén nem egyetlen adott pont határozza meg, hanem minden kijelölhető célpont­hoz tartozik egy ilyen megfogási határpont. A bár korszerű, de már hagyományosnak is tekinthető megoldásoknál a megfogási határnál ún. 25 kúszósebességre fékezik a mozgó testet és az ezzel a sebességgel közelíti meg a célpontot. Ez azonban azt jelenti, hogy a kúszósebesség a megfogási határ környezetében indokolatlanul kicsi, a célpont köz­vetlen környezetében pedig a pontos beállás szem- 30 10 15 pontjából már túl nagy. Ezért újabban olyan meg­oldást is alkalmaznak, melynél a megfogási tarto­mányban a sebességet a célponttól való tényleges távolság (azaz a még hátralévő fékút) függvényé­ben, több lépésben változtatják. E megoldásnál a pálya teljes hosszával arányos léptékű soros ellen­állássereg leágazási pontjai egyfelől a megfelelő célpontnál elrendezett helyzetérzékelő érintkezővel kapcsolódnak, másfelől a megfelelő célpontkijelölő érintkezővel. Minthogy a mozgó test mindenkor a tényleges tartózkodási hely szerinti érzékelőt akti­vizálja, a célválasztó kapcsolóval viszont a válasz­tott célpontnak megfelelő leágazás érintkezőjét zár­juk, az ellenálláshálózat kimenetén mindenkor a mozgó (mozgatandó) test és a kijelölt célpont közötti relatív távolsággal arányos helyzetjel kelet­kezik, mely azután a sebességvezérlés ellenőrző jele. Ez a megoldás már jóvá érzékenyebb a kúszó­sebességgel kialakított megoldásokhoz képest és ál­talában még kényes igényeket is képes kielégíteni: pl. magasraktári felrakógépeket tetszőlegesen nagy síkpálya bármely pontjáról legnagyobb sebességgel mozgatva a megoldásnál általában biztosítható a ± 5 mm-en belüli beállás. (Ez a pontossági köve­telmény^ mely egyéb szempontból is kényes tech­nológiai megoldásokat igényel, elengedhetetlen, mert, ha pl. a magasraktár adott rekeszéből meg­határozott befoglaló méretű zárt tartályt kell a felrakógépbe áttolni, a beállás nagyobb pontatlan-170917

Next

/
Oldalképek
Tartalom