170916. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőmű automatikus számológépekhez

15 170916 16 — a 4 kezdőjel-generátor második 4 102 kimene­tén megjelenő jel az 1 záróimpulzus-generátorra és a vezérlőmű segédáramköreire jut, — a kezdőjel negáltja a kezdőjel-generátor har­madik 4 103 kimenetéről az 1 záróimpulzus-gene­rátorra és a vezérlőmű segédáramköreire van ve­zetve, — a 4 kezdőjel-generátor negyedik 4 104 ki­menetén megjelenő bevezető-stop impulzus az üzemkapcsoló 2 egységbe van vezetve, — a 4 kezdőjel-generátor ötödik 4 105 kimene­tén megjelenő — mikroprogramok kezdőcímének beadásának jele a vezérlőmű segédáramköreire jut, — a 4 kezdőjel-generátor hatodik 4 106 kimene­tén ismétlő jel jelenik meg, amely a vezérlőmű segédáramkörein át a 3 nullázójel-generátorba jut. A fenti jelek képzése az alábbiak szerint tör­ténik: A 4 kezdőjel-generátor első 4 001 bemenetére a 3 nullázójel-generátorból kezdőimpulzus jut, amely az első 441 VAGY-kapun át egyrészt az R-S típusú 451 billenőkör bebillentő bemenetére jut és azt bebillentve a 4 kezdőjelgenerátor második 4 102 kimenetén kezdőjelet, a harmadik 4 103 kimenetén pedig a kezdőjel negáltját hozza létre, a kezdőimpulzus másrészt monostabil 481 billenőkör bemenetére van vezetve, amely által generálija dif­ferenciáló 461 áramkörre jut, amely létrehozza a hatodik 4 106 kimeneten az indítás ciklikus ismét­lésének ismétlő jelét. A kezdőimpulzus továbbá a második ÉS-kapu bemenetére jut. Az első 441 VAGY-kapun átjutott jel a második 432 inverteren át a 4 kezdőjel-generátor első 4 101 kimenetére jut, mint negált kezdeti indítóimpulzus. A második 422 ÉS-kapu további bemenete a kezdőjel-gene­rátor negyedik 4 004 bemenetére van kötve, amelyre a ciklikus, az ismétlődő startok jele ér­kezik, amely a működtető elemek beállítása alapján a vezérlőműben keletkezik. Ha a ciklikusan ismétlődő startok jele logikai „1", akkor az első 441 VAGY-kapu kimenőjele átjut a második 422 ÉS-kapun a második 442 VAGY-kapura, és mint a mikroprogramok kezdő­címe beadásának jele megjelenik a kezdőjel-gene­rátor ötödik 4 105 kimenetén. Az első, második, harmadik, ötödik és hatodik 4 101, 4 102, 4 103, 4 105, 4 106 kimenet jelei a fent ismertetettek szerint képződnek, ha a mikro­programban ugrás indító jel érkezik, amely a ve­zérlőmű segédáramköreiben képződik és a kez­dőjel - generátor második 4 002 bemenetére jut, ha egyidejűleg a harmadik 4 003 bemeneten kez­dőjel van, amely az üzemkapcsoló 2 egységből érkező negált jel, ha a számológép működik. Ez esetben a jel a 421 ÉS-kapun át az első 441 VAGY-kapun át jut és a már leírt úton az első, második, harmadik és hatodik 4 101, 4 102, 4 103, 4106 kimeneten jelet kelt, valamint a 442 VAGY-kapun át az ötödik 4 105 kimenetre és a 431 inverteren át a negyedik 4 104 kimenetre jut. A 4 kezdőjel-generátor ötödik és hatodik 4 005, 4 006 bemenetére jutó jelek a 443 VAGY-kapun át a 451 billenőkör visszaállító bemenetére jutnak. Ezek az alábbi jelek: - az 1 záróimpulzus-generátor záróimpulzusa, amely a 4 kezdőjelgenerátor ötödik 4 005 beme­netére jut, és — a vezérlőmű segédáramköreinek állapotvissza-5 állító jele, amely a 4 kezdőjel-generátor hatodik 4 006 bemenetére jut. Szabadalmi igénypontok: 10 1. Vezérlőmű automatikus számológéphez, amelynek ÉS-kapukból, VAGY-kapukból, differen­ciáló áramkörből és késleltető áramkörből álló zá­róimpulzus-generátora (1) van, azzal jellemezve, 15 h °gy a záróimpulzus-generátor (1) hat ÉS-kapuból (121 - 126), két inverz ÉS-kapuból (131 - 132), öt VAGY-kapuból (141 - 145) impulzusfelfutásból pozitív impulzust képző két differenciáló áram­körből (161, 162) és késleltető áramkörből (171) 20 áll, amely záróimpulzus-generátornak (1) tizenkét bemenete (1 001 - 1 012) és öt kimenete (1 101 - 1 105) van, ahol az első bemenetet (1 001)- amely egy vagy több csatlakozókapoccsal van ellátva -az első ÉS-kapu (121) bemenetei 25 képezik, ahol az első ÉS-kapunak (121) további három bemenete is van, amelyek közül az első bemenet a záróimpulzus-generátor (1) második be­menetét (1002) képezi, a második bemenet a második VAGY-kapu (142) kimenetére van 30 kötve — amelynek bemenetei a záróimpulzus-gene­rátor (1) harmadik és negyedik bemenetét (1 003, 1 004) képezik - míg a harmadik bemenet a kés­leltető áramkör (171) kimenetére van kötve, a záróimpulzus-generátor (1) első bemenetei (1 001) 35 továbbá az első inverz ÉS-kapu (131) bemeneteivel vannak összekötve, amely inverz ÉS-kapunak to­vábbi két bemenete is van, amelyek közül az egyik a záróimpulzus-generátor (1) ötödik bemenetét (1 005) képezi, míg a másik a második inverz 40 ES-kapu (132) kimenetére csatlakozik, amely in­verz ÉS-kapu (132) bemenetei a záróimpulzus­-generátor (1) hatodik és hetedik bemenetét ké­pezi, az első ÉS-kapu (121) kimenete az első VAGY-kapu (141) első bemenetére van kötve, 45 amelynek kimenete az első differenciáló áramkör (16) bemenetére csatlakozik, amely differenciáló áramkör (161) kimenete a záróimpulzus-generátor (1) első kimenetét (1 101) képezi, az első inverz ÉS -kapu (131) kimenete a három bemenetű má-50 sodik ÉS-kapu (122) egyik bemenetére van kötve, míg az ÉS-kapu (122) másik bemenete a záróim­pulzus-generátor (1) második bemenetével (1 002), az ÉS-kapu (122) harmadik bemenete pedig az ötödik VAGY-kapu (145) kimenetével összekötve, 55 a második ÉS-kapu (122) kimenete az első VAGY-kapu (145) második bemenetére csatlakozik, a záróimpulzus-generátor (1) ötödik bemenete (1 005) továbbá az első inverter (133) bemenetével van összekötve, amelynek kimenete a hatodik 60 ÉS-kapu (126) egyik bemenetére csatlakozik, amelynek másik bemenetére az ötödik VAGY-kapu (145) kimenete van kötve, míg az ÉS-kapu (126) kimenete a záróimpulzus-generátor (1) ötödik ki­menetét (1 105) képezi, a késleltető áramkör (171) 65 bemenetére a negyedik VAGY-kapu kimenete van 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom