170908. lajstromszámú szabadalom • Automatikus rendszer meghatározott közlekedési pontok mentén elhaladó járművek menetjellemzőinek kijelzésére és hasznosítására

3 170908 4 lámpák vezérlésére, mivel a hatóságok szándéka általában az, hogy előnyben részesítsék a tömeg­közlekedéshez kapcsolódó járművek forgalmát. A találmány szerint a forgalmi jelzőlámpák ve­zérlését az említett útkereszteződés és a jármű közötti távolságra vonatkozó információ határozza meg. A találmány szerinti, a járművekre vonatkozó információkat kijelző és hasznosítható automatikus rendszer általában binárisan kódolt üzenetet kap, mely legalább tartalmazza valamely vonatkoztatási ponthoz viszonyítva a jármű által megtett távol­ságot, a jármű azonosítási számát és járművön a szabad helyek számát. A rendszert az jellemzi, hogy minden egyes közlekedési ponton elhelyezett berendezésnek legalább egy első összehasonlító áramköre és a közlekedési ponthoz tartozó távol­ságnak megfelelő első jelet tároló első memóriája van, az összehasonlító áramkörnek két bemenete és két kimenete van, az első bemenet a jármű által megtett távolságnak megfelelő jelet adó demulti­plexerhez, a második bemenet az első memóriához, a jármű és a közlekedési pont távolságának meg­felelő jelet adó első kimenet és e távolság előjelé­nek megfelelő jelet adó második kimenet pedig osztályozó és tároló áramkörhöz van csatlakoz­tatva. A találmány tárgyát a továbbiakban a rendszer kiviteli alakját szemléltető ábrák alapján ismer­tetjük, ahol - az 1. ábra a menetjellemzők kijelzésére a közlekedési ponton elhelyezett berendezés egysze­rűsített tömbvázlatát. - a 2. ábra az 1. ábrára vonatkozó különféle adatokat ábrázoló rajzot, - a 3. ábra az 1. ábrán feltüntetett osztályozó és tároló áramkör tömbvázlatát, - a 4. ábra a 3. ábrán szemléltetett berende­zésre vonatkozó adatokat ábrázoló rajzot, - az 5. ábra elsősorban a forgalmi jelzőlámpák vezérlésére szánt, a kereszteződésekben elhelyezett berendezés egyszerűsíted tömbvázlatát, —a 6. ábra az 5. ábrára vonatkozó különféle adatokat ábrázoló rajzot mutatja. Mint ahogy azt már említettük, a jelen talál­mány tárgyát képező rendszerrel az a célunk, hogy automatikusan szolgáltassunk adatokat, elsősorban és különösen a tömegközlekedési utasok számára, például a megállóban járművet váró utasok szá­mára, a megállóhoz legközelebbi jármű pillanatnyi helyzetéről vagy több járműnek a helyzetéről, vala­mint a szabad helyek számáról, melyet azok nyúj­tani tudnak. Ezeket az információka elsősorban rádióhullámok segítségével visszük át olyan sebes­séggel, hogy az utasok a vonalon történő helyvál­tozást követhetik, legalább is attól a ponttól előbb­re, ahol ők vannak. Ezek az információk egy kijelzőberendezésen jelennek meg. Mindamellett az útvonal bizonyos pontjainál, nevezetesen az útkereszteződéseknél az informá­ciókat nem jelezzük ki az utasok részére, hanem a jármű helyzetét jelző távolságot a forgalmi jelző­lámpák vezérlésének befolyásolására használjuk fel. A hasznosítás végett továbbított információk ál­talában tartalmazzák a jármű számát, a nevezett járműnek egy fix ponttól való távolságát, mely lehet az indulási pontja az útvonal elejétől, a 5 pontot, melyet a következő leírás foglal majd magában, és a terhelést, vagyis a járműben utazok számát, vagy a rendelkezésre álló helyek számát. A járműnek tehát rendelkeznie kell azokkal az esz­közökkel, melyek előállítják és továbbítják ezeket 10 azs információkat, mivel ezek a berendezések nem képezik tárgyát jelen találmánynak, ezért itt nem kerülnek leírásra. A találmány szerinti, a járművek menetjellem­zőit kijelző automatikus rendszer a figyelembevett 15 járművek által kiadott jelzésekre válaszol. Ez a jelzés, mint ahogy azt már említettük, tartalmazza a jármű számát, az. indulási pont óta megtett távolságot és a rendelkezésre álló helyek számát. Ehhez hozzáadódik a jelzést azonosító szinkroni-20 záló szó, és egy paritás-bit, ha a jelzés binárisan kódolt, ami az általános eset. A jelzések rádióhullámok segítségével jutnak to­vább, ami eleve megszabja egy hordozó frekvencia alkalmazását. Elvben minden egyes jármű ugyan-25 azon a frekvencián sugároz, akár válaszként egy központi állomás hívására, akár automatikusan. Automatikus esetben zavaró interferenciák is fellép­hetnek, mivel ha két jármű egyidőben sugároz, az adások szuperpozíciója miatt a jelzéseket a vételnél 30 nem lehet kiértékelni. Ténylegesen megvalósítható, hogy az az időszakasz, amely ugyanazon jármű két egymás után következő jelzés adását elválasztja, véletlenszerűen a 0 és a Tmax időpont közé essék. A véletlenszerűség korlátozza annak valószínűségét, 35 hogy a különböző járművekről származó adások rendszeresen összekeveredjenek. A Tmax optimális értéke, a járművek számának és az üzenetek időtartamának függvényében, való­színűségszámítással adódik. Ha azt tételezzük fel, 40 hogy a járművek száma kb. 30 és egy üzenet időtartama 50 mülisec nagyságrendű, akkor a Tmax optimáls időértéke kb. 5 sec-mal egyenlő. Ez esetben 99% a valószínűsége annak, hogy minden egyes 30 sec-ban egy, a többi járművek kisugárzása 45 által nem zavart jármű üzenetét kapjuk, és 80% a valószínűsége annak, hogy azokból egy nem zavart adást kapjunk minden 10 sec-ban. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a talál-50 rnány viszonylag kisebb számú járműre korláto­zódik. A találmány azonban akkor is alkalmazható, ha a járművek száma erősen megnövekszik. Ebben az esetben a járművek nem önállóan, tehát vélet­lenszerűen, hanem egy előre meghatározott prog-55 ramszerint sugározzák jelzéseiket, vagy pedig egy központi állomás hívására. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés elvi rajzát mutatja, amely lehetővé teszi, hogy a tömeg­közlekedési útvonal utasait érdeklő információkat 60 egy megadott fix ponton, vagy a megállókban, ahol az utasok várakoznak, az utasokkal közöljük. A berendezésnek 1 vevőantennája van, mely 2 vevőkészüléken át 3 demodulátort táplál, amely 4 demultiplexerhez csatlakozik. A 2 vevőkészülék ál-65 tálában állandóan a járművek adói által alkalmazott 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom