170907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvízek össz- szervesanyag tartalmának meghatározására, valamint készülék az eljárás foganatosítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 170907 Bejelentés napja: 1975. III. 24. (TI-230) Közzététel napja: 1977. IV. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. Nemzetközi osztályozás: G01N 31/08, -T 4 0T Bejelentés napja: 1975. III. 24. (TI-230) Közzététel napja: 1977. IV. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. 33/18 T ORSZÁGOS ALALMANI HIVATAL fi Bejelentés napja: 1975. III. 24. (TI-230) Közzététel napja: 1977. IV. 28. Megjelent: 1978. IV. 29. Feltalálók: Blahut János vegyészmérnök 10%, Füredi Zoltán vegyészmérnök 10%, Leninváros, Balogh Istvánné vegyészmérnök 7%, dr. Markó László vegyészmérnök 10%, dr. Speier Gábor vegyészmérnök 21%, Simon Ákos vegyészmérnök 21%, dr. Palágyi József vegyészmérnök 21%, Veszprém Tulajdonos: Tiszai Vegyi Kombinát, Leninváros 50%, Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém, 50%, Eljárás szennyvizek ossz- szervesanyag tartalmának meghatározására, valamint készülék az eljárás foganatosítására A találmány tárgya eljárás szennyvizek összszervesanyag tartalmának meghatározására, valamint készülék az eljárás foganatosítására. A találmány szerinti eljárás és készülék egyik legfőbb alkalmazási területe a petrolkémia. Az eljá- 5 rást főként olajos és illékony szerves szennyeződések gyors kimutatására szolgál. A találmány szerinti készülékkel szennyvizek össz-széntartalma valamint N2 -tartalma határozható meg. Szennyvizek szervesanyag-tartalmának meghatáro- io zására több módszer ismeretes. A találmány szerinti és az ismert eljárások közös jellemzője, hogy gázkromatográfiás elven működnek. Az alábbiakban az ismert módszerekkel foglalkozunk. A közvetlen meghatározás lényege, hogy a min- 15 tát lassan elpárologtatva a mintegy 500C0 -ig illó szerves anyagokat lángionizációs detektálással mérik [F.T. Eggeritsen, E.E Seibert, F.H. Stoss, Anal. Chem., 41, 1175 (1969)], vagy a víz szervesanyag tartalmát oldószerrel kirázva abban feldúsítják és a 20 koncentrátumot elemzik [A.W. Davies, Bull, of the Centre Beige d'Etude et de Documentation des Eaux, No 330 252 (1971) és V.H. Levin, A. Kozlikova, Effluent and Water Treatm. Journ., 1971., July No 357]. 25 Egy másik módszer szerint a vízmintát inert gázatmoszférában 900 C° körüli hőmérsékleten pirolizálják. A szénhidrogének bomlásából keletkezett metánt lángionizációs detektálással határozzák meg, ennek mennyiségéből következtetnek a víz 30 szervesanyag tartalmára [I. Lysyj, K.H. Helson, P.R. Newton, Journal of Water Pollut. Contr. Feder, 40.R 181 (1968)]. Ismeretesek olyan eljárások is, melyek során a víz szervesanyag tartalmát elégetik, és a keletkezett C02 , vagy annak átalakításából származó CH4 mennyiséget mérik. A szervesanyag tartalmat a víz „szerves szén" tartalmán keresztül határozzák meg. Az eljárások a következő két általános elv szerint működnek: — A minta szervesanyag tartalmát 02 áramban, utólagos CuO-ban történő oxidációval C02 -dá vagy C02 -ben CO-dá alakírját és mennyiségét infravörös spektrometria segítségével meghatározzák. - A mintát inert gázatmoszférában, CuO oxigénforrással égetik el, a keletkezett C02 -ot hidrogénezik metánná, ennek mennyiségét lángionizációs detektorral mérik. Égetés 02 vagy C0 2 gázáramban Néhány korábbi próbálkozás után, melyek pontosságát a nem megfelelő C02 detektálás nagymértékben rontotta Montgomery és Thom [H.A.C. Montgomery, N.S. Thorn, Analyst, 87, 689 (1962)] az infravörös spektometriás C02 meghatározást választották híg vizes oldatok szervesanyagtartalmának meghatározására. A vízmintát (50 ml) szárazra párolják, a maradékot 02 áramban elége-170907
