170905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvesség hatására lágyuló és duzzadó textilanyagok előállítására

3 170905 4 megpuhul, újból megszárítva pedig visszanyeri eredeti tulajdonságait. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy ha a szálasanyag elemi szálain belül levő csatornákat valamilyen duzzasztó anyag segítségével 5 kitágítjuk, és a kitágított csatornákban polimerizációra képes anyagokat polimerizálunk, vagyis láncszerű polimerizátumot hozunk létre, majd a duzzasztó anyag kimosásával a kitágult csatornákat visszazárjuk, akkor a homopolimerizátum eltávolít- 10 hatatlanul a szálasanyagba záródik. Víz hatására a bezárt polimerizátum-láncok egymáshoz képest elmozdulhatnak, így a termék elveszíti merevségét. A száradáskor a polimerizátum láncokat fellazító víz eltávozik, így az eredeti szálszerkezet - reverzibilis 15 módon - újból visszaalakul. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás - amelynek kiinduló anyaga lazaformájú, fonalformájú, vagy kelmeformájú szálasanyag és e kiinduló anyagot alkáliával duzzasztjuk, 20 majd a fölösleges alkáliát a duzzasztott kiinduló anyagból eltávolítjuk - azon alapul, hogy a duzzasztott anyagot alkalikus közegben polimerizációra képes akril-típusú szerves sav, savszármazék vagy ezek elegyének legalább 5% töménységű oldatával 25 kezeljük, majd az oldattal már kezelt duzzasztott anyagot 0 és 100 C° között pl. szobahőmérsékleten pihentetjük, a pihentetés után a kezelt anyagot vízzel öblítjük, majd a kezelőszer maradványait savas oldattal semlegesítjük, végül pedig a semle- 30 gesítő savas oldatot vízzel való újabb öblítéssel eltávolítjuk. A találmány szerinti eljárás számos előnnyel rendelkezik. Ezek legfontosabbja, hogy a kikészített anyag száraz állapotban megfelelő merev- 35 ségű, nedvesség hatására tökéletesen megpuhul, majd megszáradva ismét visszanyeri eredeti merevségét. E tulajdonsága alapján rendkívül alkalmas olyan ruházati cikkek merevítő közbéléseként amelyeket a használat során mosással tisztítanak. 40 A találmány szerinti eljárással készült anyag száraz állapotban tökéletesen lég- és páraáteresztő, nedves állapotban pedig az elemi szálak duzzadása következtében vízátnemeresztővé válik. Ezért kiválóan alkalmas esőkabátok, ponyvák és tömlők ké- 45 szítésére. Technológiai előnyként említhető, hogy a duzzasztás mértékének és a reagensként használt szerves sav vagy származékainak koncentrációjának változtatásával a legkülönbözőbb felhasználási célokra 50 alkalmas anyagot lehet előállítani. Kedvező az is, hogy a kezelés művelet egyszerű, a kezelő reagensek egy lépésben rávihetők az anyagra, fölös mennyiségük eltávolításán kivül pedig semmi újabb lépést nem kell elvégezni, mert a kívánt szerkezeti 55 átalakulás a pihentetés ideje alatt lejátszódik. A találmányt kiviteli példák kapcsán világítjuk meg közelebbről. Az alábbi példákban olyan kísérleteket ismertetünk, amelyeket laboratóriumi körülmények között hajtottunk végre. 60 1. példa Pamutból készült textiliát kezeltünk 20 Be°-os nátronlúg oldattal. A kezelést szobahőmérsékleten 6

5 három percig hajtottuk végre, majd az oldatot kipréseltük, a pamutanyagot pedig 200 g/liter akrilamidot tartalmazó fürdőbe vezettük. Ez a kezelés négy percig tartott. Ezt követően a kezelőanyagot kipréseltük, a textíliát pedig feltekercselve fóliával lezártuk, és forgatás közben 12 órán át pihentettük. A 12 órás pihentetés elteltével a textíliát hidegen kiöblítettük, majd 7 g/liter koncentrációjú ecetsavval semlegesítettük. Víz segítségével újabb öblítést hajtottunk végre, majd az anyagot megszárítottuk. Ily módon kiváló minőségű, víz hatására megpuhuló merevített közbélést kaptunk. 2. példa Pamut és poliészter 50/50%-os arányú keverékből készült textíliát kezeltünk 10Be°-os nátronlúg oldatával. A kezelés ezúttal 2 percig tartott. Az oldat kipréselése után a szálasanyag keveréket 120 g/liter akrilamidot tartalmazó fürdőbe vezettük. Ez utóbbi kezelés 4 percet vett igénybe. Az akrilamid fürdőből való eltávolítás után annak maradványait az anyagból kipréseltük, majd a textíliát ezúttal is föltekercseltük, fóliával lezártuk, és forgatás közben 12 órán át pihentettük. A pihentetést követően hidegvizes öblítést, majd 7 g/liter koncentrációjú ecetsavval való semlegesítést végeztünk. Ujabb hidegvízes öblítés, majd megszárítás után, főleg pamut-poliészter anyagból készült ingek számára szolgáló igen jó minőségű gallérbetéteket sikerült előállítanunk. 3. példa A 2. példában említett eljáráshoz teljesen hasonló módon jártunk el, azzal a különbséggel azonban, hogy a textília pamut helyett viszkózt tartalmazó keverék volt. A 2. példában leírt eljárási lépéseket követően kiváló minőségű merevített közbélés anyagot nyertünk. 4. példa Textíliaként pamutszövetet használtunk, és azt 32 Be°-os nátronlúgot tartalmazó mercerező gépbe vezettük. Az alkáliával való kezelést csakúgy mint az azt követő öblítést hidegen hajtottuk végre. Ezután az anyagot 120 g/liter akrilamidot tartalmazó fürdőbe vezettük, majd 24 órán át pihentettük. A pihentetés után öblítést, majd ecetsavas semlegesítő kezelést végeztünk. Ezzel a módszerrel jóminőségű gyűrődésmentessé tett pamutanyagot tudtunk előállítani. 5. példa Ponyva céljára készült pamuttextíliát 15 Be°-os nátronlúggal 8 percen át jiggeren kezeltünk. Ezután a fürdőt 400 g/liter koncentrációjú akrilamidra cseréltük fel és ebben a ponyvát további 20 percig 2