170898. lajstromszámú szabadalom • Műfogsorkészlet és eljárás műfogsor kialakítására
3 170898 4 nyös, ha a betétlemez hajlékony. Alkalmas betétlemezek vastagsága kb. 0,5-3,0 mm, előnyösen 0,75-1,75 mm. Előnyös, ha a betétlemez anyaga lyukacsos, amennyiben vagy mélyedések vannak a betétlemez felületén, vagy a betétlemez ki van lyuggatva és összeköttetés van a betétlemez két oldala között. A lyukacsos betétlemezekhez rendszerint hozzátapad vagy beléjük hatol a képlékeny állapotban levő kikeményíthető műfogsorképző anyag a műfogsor kialakítása közben. Nem kívánatos azonban, hogy a betétlemezekben egy tartószerkezet nagyon nyílt hálózata alkotta nagyon széles nyílások legyenek. Kívánatos, hogy a lyukacsos betétlemezek porozitása vagy üres térfogata 15-85%, előnyösen 25-75% legyen. Előnyösen a lyuggatott betétlemezek nyílásai legalább akkorák, hogy a kikeményíthető képlékeny műfogsor anyag a betétlemez egyik oldaláról be tud hatolni addig a pontig, ahol érintkezésbe jut a betétlemez másik oldalán levő kikeményíthető képlékeny műfogsorképző anyaggal a műfogsor kialakítása közben gyakorolt enyhe nyomás hatására az anyag számbajövő kikeményedése előtt, vagyis 3—15 percen belül. A lyukacsosságot a betétlemezben rendszerint több külön lyuk okozza, ezek előnyösen kerekek vagy négyszögletesek, többé-kevésbé egyenlő oldalakkal, előnyösen 0,18—3,3, optimálisan 0,5—1,5 mm átmérővel. Nagyobb számú 3,8 mm-nél nagyobb lyuk kerülendő, mert az ilyenek csökkentik a lyukacsos betétlemez használatának előnyeit. A betétlemezek tehát lemezből vagy fóliából készülnek, stancolással, sajtolással, lyuggatással vagy más módon lyukacsossá téve vagy más eredetileg porózus szőtt vagy nem szőtt textíliából. Általában előnyös, ha a betétlemez legalább részben akrilgyantából vagy polimerizált akrilmonomerből van, mert a műfogsort képező anyag rendszerint akrilgyanta, többnyire metilmetakrilát, és azonos anyagok közötti jó kötés érhető el a betétlemez és a műfogsort képző anyag között. Nagyon jó eredmény érhető el kezelt vagy merevített szövettel, úgyhogy előnyös a betétlemezt akrilszálas szövetből kialakítani oly módon, hogy megformáljuk a betétlemezt, és bemázoljuk egy akrilmonomer oldatával, majd megszárítva formált betétlemezhez jutunk. Alkalmas oldat például metilmetakrilát gyanta toluol és metiletilketon elegyével készült oldata. Előnyös akrilszövet például a Dynel néven forgalomba hozott. Ez, egy 35—85% akrilnitrilt tartalmazó módosított akrilpolimer 0,5 mm vastag szálaiból készült, cm-ként 8 x 8,8 fonálsűrűségű. Különösen jó betétlemez készíthető két egymást átlapoló akrilszövetréteg összekötésével, például akrilmonomeroldattal való lemázolással. Előnyös, ha a betétlemez pigmentált, vagy más módon rózsaszínűre vagy a természetes fogíny vagy a műfogsort képező anyag színére van színezve, hogy ne tűnjék fel a betétlemeznek a műfogsor felületének közelében levő része. A' betétlemezek alkalmazásának különleges előnye az, hogy a betétlemez növeli a műfogsor tömegét és felületét, ami elősegíti a képlékeny állapotban levő műfogsoranyag jó eloszlását és elhelyezkedését a műfogsor kialakulása közben, különösen a páciens fogínye és a vályú falai között. Általában kevésbé képződnek üregek, és nő a műfogsor szilárdsága. Lyukacsos betétlemeznél ezek az előnyök fokozottak, és különösen jó kötés jön 5 létre a betétlemez és a műfogsor anyaga között, mert az anyag belefolyik a betétlemez lyukaiba, és a betétlemez két oldalán levő anyag egyesülhet. A lyukacsos betétlemez egyenetlen felülete is javíthatja a műfogsoranyag folyási sajátságait, amíg az 10 képlékeny. Egy betétlemezt két különböző anyagból álló rétegekkel együtt alkalmazva jól elválasztható a kétféle anyag, amellett elősegíti a két réteg vastagságának szabályozását a teljes műfogsor fogíny ré-15 szében. Porózus betétlemez a két anyag közti jó kötéshez is hozzájárul. _ A jelen találmányban használt formák lényegében a 3 460 252 számú amerikai szabadalom leírásában közöltekhez és ábrázoltakhoz hasonlók, és 20 előnyösen vékony hajlékony műanyagból, célszerűen polietilén vagy polipropilén polimerből vagy kopolimerből vannak. A használt hamisfogak egybe lehetnek öntve, vagy állhatnak egy vagy több fogat tartalmazó fogsorszakaszból vagy egyet-25 len fogból. Műfogsorképző anyagként előnyös egy porból és folyadékból álló hidegen kikeményedő, a szakmában műfogsorjavító anyagként jól ismert pigmentált keverék. A por és/vagy folyadék ismert 30 katalizátorokat tartalmaz kis mennyiségben. Ezek egymással reagálva rövid idő alatt kikeményítik az anyagot külső hőforrás nélkül. A kikeményített műfogsoranyag merev vagy hajlékonyabb „félmerev" anyag lehet. A félmerev anyagokat az 35 alábbiakban felosztjuk „félkemény" és „lágy" anyagokra. Egy merev anyag legnagyobb elhajlása legfeljebb 1,7 mm, egy „félmerev" anyagé több mint 1,7 mm 1500 g kezdeti és 2500 g végső terhelésnél a szokásos 3 pontos hajlítási próba szerint 40 [Interim Federal Specification W. R-00179a (DSA-DM) (1967. február 20.)]. Egy „félkemény" anyag hajlása 1,7-4,0 mm, az ennél nagyobb hajlású anyagok lágyak. Előnyösek azok a „merev" anyagok, amelyeknek elhajlása 1,0—1,5 mm és azok 45 a „félkemény" anyagok, amelyeknek az elhajlása 1,8—3,5 mm. Előnyös egy „félkemény" anyagot „merev" anyaggal kombinálva használni a műfogsort alkotó két rétegben. Az egyik műfogsort alkotó réteget a vályú belső 50 felületére helyezhetjük, erre rányomjuk a betétlemezt, majd a másik műfogsort alkotó réteget terítjük a betétlemez felső oldalára. Előnyösen úgy is eljárhatunk, hogy az első műfogsort alkotó réteget a szájpadlás területen közvetlenül felvisszük a 55 betétlemez szájpadlás részére, mielőtt a betétlemezt a formában érintkezésbe hoznánk a műfogsoranyag maradék részével. Amikor a műfogsorképző anyagokat szétterítettük minden erre alkalmas felületen, az első rétegben levő anyagnak a másik rétegben 60 levő anyaghoz való aránya célszerűen 1 :3— 1 : 1, előnyösen 2:3. Noha bizonyos hidegen. keményedő műgyanták izgathatják a páciens szájszöveteit, úgyhogy rugalmas burokra lehet szükség a szövetek védelmére, előnyösebb nem izgató mű-65 gyantákat használni. 2