170894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás etilén-1,3-butadién kopolimerek nagy kitermeléssel történő előállítására

5 170894 6 Ezért a legalkalmasabb hőfoktartomány 50—100C0 , de amennyiben szélesebb intervallumot kell alkalmazni 0-120 C° között változhat. A polimerizációt nagy etilénnyomás (2-20 kg/cm2 ) mellett végezzük. 5 Szükség esetén hidrogént is adagolunk a mole­kulasúlyok szabályozására. Az említett eljárás szerint előállítható etilén­-butadién kopolimerek gélmentesek, nincs bennük elágazás és belső ciklizáció, amint az az infravörös 10 és NMR spektrum alapján ellenőrizhető, és amit az a tény is alátámaszt, hogy melegen teljesen felol­dódnak szénhidrogénekben és klórozott szénhidro­génekben. A szűk molekulasúly tartományt és a nagyfokú 15 lánclinearitást bizonyítják az ASTM 1236-65T szabvány szerint ömledékállapotban végzett folyé­konyságvizsgálatok. A 21,6 kg (MFI21>6 ) és 2,16 kg (MFI2il6 ) terhelésekkel mért folyási in­dexek aránya, amelyet „nyírásérzékenységnek" ne- 20 veznek, a fent említett kopolimerek esetében 10 és 50 között van. Ha az átlagmólsúly csökken, csökken ez az arány is, változatlan mólsúly esetén az arány ala­csonyabb, ha a polimer homodiszperz és elágazás- 25 mentes [R. Martinovitch, P.J.Boche, R.A. McCord, SPE J. 16, 1335 (1971)]. _ A_találmány szerinti kopolimerek molekulasúlyát Mw /M n -ben fejeztük ki, és gélkromatográfiásan ha- 30 tároztuk meg (Polymer Fractionation, M.J.R. Can­tow, Academic Press N.Y., 1967), a kapott szám­értékek 2 és 3 között voltak. A butadién egységek mennyisége (butadién mó­lok száma 100 mól összes monomerben) tág hatá- 35 rok között változhat, nevezetesen 0,1-től több mint 10-ig és az előrelátható alkalmazásnak meg­felelően szabályozható. Azon termékek esetében, ahol a polimerizációt követő térhálósítással való formadarabkialakítás a lényeges, a kopolimerizált 40 butadiéntartalom 0,5—5%. A 0,5%-nál kevesebb butadiént tartalmazó ko­polimerek vulkanizálószerek jelenlétében átalakulást szenvednek. Az 5%-nál több egységet tartalmazó kopolimerek előnyösen alkalmazhatók alacsony 45 költségük, továbbá, más erősen telítetlen polime­rekkel való összeférhetőségük miatt. Az 1,4-transz butadién egységek, amint az az infravörös spektrumból kitűnik, a kopolimerizált 50 butadién legalább 98%-át alkotják. Valójában a cisz, vagy 1,2 kapcsolódásnak megfelelő sávok nem fedezhetők fel a spektrumban. A polimerben levő butadién kvantitatív meghatározása ennek meg­felelően az ismert módszer szerint a 965cm~! -es 55 sáv alapján történt. A találmány szerinti kopolimer monomer egy­ségeinek statisztikus inter- és intramolekuláris el­oszlását megerősíti az a tény, hogy a polimeri­zációs nyerstermék bármelyik frakciója térhálósít- 60 ható, ha a hagyományos módon kénnel vagy kén­donor alapanyagú szerrel illetve kinonokkal hozzuk össze, gyorsító és inert gáz alkalmazásával .vagy anélkül. A térhálósodás sebességét a Zwick ke­rnényedésvizsgálón mért maximálisan elért kereszt- 65 kötések számával mérjük, vagy a forró xilolban 24 óra múlva sem oldódó résszel és gél% formá­jában fejezzük ki. Ez az átlagos molekulasúly, a molekulasúlyeloszlás, a kopolimer telítetlenségi fo­kának függvénye adott vulkanizálókeverék mellett és 30—90% között változik a végtermékre vonat­koztatva. A találmányunk szerinti eljárással az etilén-buta­dién kopolimert olyan magas hozammal kapjuk, hogy elhagyható a polimerizációs nyerstermék mo­sási művelete, mivel a kevés katalizátor a polimer­ben maradhat. Valójában a maradék vanádium­tartalom általában kisebb mint 50 ppm. A röntgen vizsgálatok szerint az etilén-butadién kopolimerek nagymértékben kristályosak. Kristá­lyosságuk az érdekes tartományban a nagysűrűségű polietilénre jellemző érték. A kristályosság hiánya, ami az 1,4-transz polibutadiénre jellemző, még 10% feletti beépült butadiénnel sem figyelhető meg, ami további bizonyíték az etilén és butadién egységek statisztikus eloszlására. Végül a kopolimerek sűrűsége nem nagyon kü­lönbözik a lineáris polietilén sűrűségétől és 0,95-0,96 g/cm3 között van (ASTMD 1505-68). A találmányunk szerinti etilén-butadién kopoli­merekből előállítható térhálósított termékek számos gyakorlati alkalmazási lehetőségük miatt fontosak. Ajánljuk belőle merev habosított anyagok készí­tését (nagyon jó szigetelő és hangbiztos anyagok, amelyek fekete füst fejlődése nélkül égnek) merev tartályok, gázcsövek, csőborító köpenyek stb. elő­állítását. A gyakorlati alkalmazás során a térhálósított kopolimerek a polietilénekhez képest jobb mecha­nikai tulajdonságokkal rendelkeznek, így például jobbak határszakítószilárdság és ütőszilárdság (ASTMD 256/56), feszültségkorrózió (ASTMD 1693), rugalmassági modulusz csökkenés (ASTMD 747) szempontjából és lényegében közömbösek ola­jokkal és oldószerekkel szemben. Azok az etilén-butadién kopolimerek, amelyeket nem térhálósítanak, intermedierként alkalmazhatók bifunkciós olefin monomerek előállítására a telítet­len lánc alkalmas lebontását követően. Az eddig feljegyzett tulajdonságokat, valamint a vulkanizáló szereket és körülményeket a következő példákban közöljük kizárólag azért, hogy talál­mányunkat illusztráljuk anélkül, hogy azt ezekre korlátoznánk. 1. példa 5 liter térfogatú acél autoklávba, amely mecha­nikus keverővel, hőfokszabályozóval, elektromos detektorral, manométerrel és csapokkal volt .-fel­szerelve, a következő anyagok 1800 ml vízmentes toluolos oldatát vezettük be: 1,35 ml A1(C2 H 5 ) 2 C1 0,12 g A1(C2 H 5 )C1 2 40 g butadién 8 mg vanádium-triacetonilacetát A Cl/Al arány az elegyben 1,1 volt. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom