170886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eburnamenin-származékok előállítására

7 170886 így 2,0 g (87,8%) 240—241 °C-on bomlás közben ol­vadó cím szerinti vegyületet állítunk elő, világossárga kristályos anyag alakjában. Analízis eredmények a C^H^NjClC^ (mólsúly: 403,85) összegképlet alapján: C°/o H°/0 N% számított: 59,47; 5,49; 10,44; talált: 59,54; 5,51; 10,23. I. R. színkép (KBr): 2320 cm" 1 (—CN); 1641 cm-1 ípc =N(+>(J. 4. példa 3,4-Dehidro-14,15 -dihidro-14-metoxikarbonil-21 --etíl-eburnamenin-perklorát 5,0g (13,3 mmól) l-n-butil-l,2,3,4,6,7-hexahidro-12H­-indolo[2,3-a]kinolizinium-perklorátot 50 ml diklórme­tánban szuszpendálunk, majd argon atmoszférában ál­landó keverés közben a szuszpenzióhoz 40 ml desztil­tált vizet és 10 ml 2 n nátriumhidroxid-oldatot folya­lunk hozzá. A reakcióelegyet 10 perces keverés után elválasztjuk, a szerves fázist vízmentes káliumkarbonát­tal szárítjuk. A szárítószerről leszűrt oldathoz 5,0 ml frissen desztillált oc-bróm-akrilsav-metilésztert folyatunk, az oldatot argonnal átöblítjük és szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Háromnapi állás után a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, a visszamaradó vörös olajat 10 ml metanol­ban forrón oldjuk, szűrjük és 2,30 ml 70%-os perklór­sav-oldatot csepegtetünk hozzá. A lehűlő oldatból sárga kristályos anyag válik ki, melyet leszívatunk és kevés metanollal mosunk. A kristályok súlya: 4,75 g. A fenti terméket tizenötszörös térfogatú metanolból átkristályosítjuk, így 4,20 g (68,0%) tömör kristályos cím szerinti vegyületet állítunk elő, amelynek olvadás­pontja 147—148 °C. Analízis eredmények a C^H^glS^ClOg (mólsúly: 464,93) összegképlet alapján: C% H% N°/o számított: 59,41; 6,28; 6,02; talált: 59,30; 6,20; 6,20. I. R. színkép (KBr:) 1752 cm"" 1 I \: = Oj; 1648 cm"1 iyc =N<+)/j. 5. példa 3,4-Dehidro-14,15-dihidro-14-ciano-21-etil­-eburnamenin-perklorát 5,0 g (13,3 mmól) l-butil-l,2,3,4,6,7-hexahidro-12H­-indolo[2,3-a]kinolizinium-perklorátot 50 ml diklór­metánban szuszpendálunk, majd állandó keverés köz­ben argon atmoszférában 40 ml desztillált vizet és 10 ml 2 n nátriumhidroxid-oldatot adunk a szuszpenzióhoz. A reakcióelegyet néhány percig keverjük, majd elvá­lasztjuk. A szerves fázist vízmentes káliumkarbonáttal szárítjuk, majd a szárítószerről történő leszűrés után az oldathoz hozzáadunk 5,0 ml (63,1 mól) a-klór-akrilnit­rilt. Az oldaton argon gázt buborékoltatunk át és szo­bahőmérsékleten állni hagyjuk. (A reakciópartnerek összeöntése után azonnal melegedés észlelhető és az oldat színe világosodik). 5 Háromnapi állás után az oldatot vákuumban bepárol­juk, a visszamaradó sót 15 ml metanolban forrón old­juk és az oldathoz 2,20 ml 70%-os perklórsav-oldatot adunk. Az oldatból lehűléskor sárga kristályok válnak ki, amelyek mennyiségét jégszekrénybe téve tovább gya-10 rapítjuk. A kristályokat leszívatjuk, így 3,50 g (61,0%) 259—260 °C-on bomlás közben olvadó cím szerinti vegyületet különíthetünk el. Analízis eredmények a C22H25N3CIO4 (mólsúly: 431,90) összegképlet alapján: 15 C% H% N% számított: 61,17; 6,15; 9,69; talált: 61,34; 6,15; 9,69. 20 25 I. R. színkép (KBr): 2360 cm" 1 ( -CN); 1648 cm"1 X C=N(+) Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás (I) általános képletű eburnamenin savaddí­ciós sók — mely képletben Rj jelentése 1—4 szénatomos alkil-csoport, R2 jelentése 1—4 szénatomos alkoxikar­bonil-csoport vagy ciano-csoport és X(_) jelentése egy 30 savmaradék anion — előállítására, azzal jellemezve hogy valamely (II) általános képletű hexahidro­-indolo[2,3-a]kinolizint — mely képletben R{ jelentése a fent megadottal egyező — vagy savaddíciós sóját va­lamely (III) általános képletű akrilsav-származékkal 35 —• mely képletben Y jelentése halogénatom és R2 jelen­tése a fent megadottal egyező — reagáltatunk, majd kí­vánt esetben valamely így kapott (I) általános képletű eburnamenin savaddíciós sót — mely képletben Rj és R2 jelentése a fent megadottakkal egyező és X (_) jelen-40 tése halogenid anion — egy savval reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként va­lamely (II) általános képletű hexahidro-indolo[2,3-a]ki­nolizin — mely képletben ^ jelentése az 1. igénypont-45 ban megadottakkal egyező — egy savaddíciós sóját al­kalmazzuk. 3. Az 1. és 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy vala­mely (II) általános képletű hexahidro-indolo [2,3-a]kino-50 lizin — mely képletben R4 jelentése az 1. igénypontban megadottal egyező — savaddíciós sóját először egy bá­zissal reagáltatunk, majd az így képződött (II) általános képletű hexahidro-indolo[2,3-a]kinolizint — mely kép­letben Rj jelentése az 1. igénypontban megadottal 55 egyező — a reakcióelegytől való elkülönítés nélkül va­lamely (III) általános képletű akrilsav-származékkal — mely képletben R2 és Y jelentése az 1. igénypontban megadottakkal egyező — reagáltatjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 60 foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy vala­mely (II) általános képletű hexahidro-indolo[2,3-a]kino­lizin savaddíciós sójaként valamely perhalogenátot, elő­nyösen perklorátot használunk. 5. A 3. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód-65 ja, azzal jellemezve, hogy bázisként alkálifémhid-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom