170860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolszármazékok előállítására

3 170860 4 fenil- vagy p-klórfenil-csopor't, jelenthet azonban R5 o­vagy m-klór-fenil-csoportot is. Különösen előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek R1—R 5 közül legalább az egyiknek a helyén a fentiekben előnyösnek mondott csoportok valamelyikét tartalmazzák. A fenti meghatározásnak megfelelő (I) általános képletű új vegyületek és fiziológiai szempontból ártal­matlan sóik a találmány értelmében oly módon állít­hatók elő, hogy a) valamely (II) általános képletű 5-hidroxi-indol­származékot — ahol R1 és R 2 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely (III) általános képletű karbonsav-származékkal — e képletben X klór-, bróm- vagy jódatomot, vagy hid­roxilcsoportot képvisel és R3 , R 4 és R 5 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reagáltatunk, vagy b) valamely (IV) általános képletű vegyületet — e kép­letben W1 —COOR2 csoportot és W2 —CN vagy —CONH2 csoportot képvisel, R1 , R 2 , R 3 , R 4 és R 5 jelentése pedig megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely szolvolizálószerrel, előnyösen egy alkálifém­hidroxid vizes oldatával kezelünk, és adott esetben az észter alakjában kapott (I) általános képletű vegyületet elszappanosítjuk és/vagy a szabad sav alakjában kapott (I) általános képletű vegyületet ész­terezzük, és/vagy a kapott (I) általános képletű karbon­savat valamely bázissal való reagáltatás útján egy fiziológiai szempontból ártalmatlan sóvá alakítjuk át. A fenti meghatározásban X jelentése előnyösen klór­vagy brómatom. Az (I) általános képletű vegyületek előállítása egyéb­ként önmagukban ismert és az irodalomban — pél­dául az olyanfajta standard kézikönyvekben, mint Houben és Weyl Methoden der Organischen Chemie c. műve, Georg—Thieme—Verlag, Stuttgart — leírt mód­szerekkel, az ilyenfajta reakciók esetében ismert és alkal­mas reakciókörülmények között történhet. A találmány szerinti eljárás egyébként a szakember számára kézen­fekvő, itt közelebbről nem ismertetett módokon variál­ható is. Az (I) általános képletű vegyületek előállítása során felhasználásra kerülő kiindulási anyagok nagyrészt ismert vegyületek. E vegyületeket önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő. így például a (II) általános képletű 5-hidroxi-indol- származékok — vö. például 200 119 sz. szovjet szabadalmi leírás, 5 142 M francia szabadalmi leírás, 65 770 és 68 851 sz. lengyel szabadalmi leírások — előállítása úgy történhet, hogy p-benzoki­nont — vö.: Beilstein, Handbuch der organischen Chemie, 7. köt. 609. vld. — valamely CH3—CÍNHR1) = = CH—COOA általános képletű 3-amino-2-buténsav­-észterrel — ahol A 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel, vö. Beilstein, i. m. 4. köt. 80. old. — reagál­tatunk és kívánt esetben a kapott, R2 helyén az A alkil­csoportot tartalmazó (II) általános képletű észtert alka­likus közegben elszappanosítjuk. A (III) általános kép­letű karbonsav-származékok legnagyobbrészt ismert ve­gyületek (vö. például Beilstein, i. m. 2. köt. 248., 249., 254., 255., 294—297. old., 9. köt. 449., 450., 452. és 525. old.); előállításuk például az R3 OOC—CHR 4 R 5 általános képletű karbonsavszármazékokból — ahol R3 , R 4 és R 5 jelentése a fentivel egyező (vö. például Beilstein, i. m. 2. köt. 234., 239—241., 288—291. old., 5 9. köt. 431—435., 524. és 525. old.) —. történhet halogé­nezés és kívánt esetben ezt követő hidrolízis és észterezés útján. A (IV) általános képletű indolszármazékok a megfelelő hidroxi-indolókból — a (II) általános képletű vegyületekkel analóg, de —COOR2 helyett egy W 1 10 szubsztituenst tartalmazó új vegyületekből — állít­hatók elő, W2 —CR 4 R 5 — X általános képletű karbon­sav-származékokkal — ahol R4, R 5 , X és W2 jelentése a fentivel egyező (vö. például Beilstein, i. m. 2. köt. 249., 250., 256., 297. és 453. old.) — történő reagáltatás 15 útján. A találmány szerinti eljárás fent ismertetett kiindulási vegyületeit kívánt esetben in situ is képezhetjük, oly módon, hogy e kiindulási vegyületeket előállítási reak-20 cióelegyükhől nem különítjük el, hanem közvetlenül a reakcióelegyben reagáltatjuk ezeket tovább az (I) általá­nos képletű vegyületekké való átalakítás céljából. Az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen a (II) általános képletű 5-hidroxi-indoloknak a (III) általános 25 képletű karbonsav-származékokkal való reagáltatása útján állítjuk elő. Ennek során a (II) általános képletű hidroxi-indol kiindulási vegyületet először sóvá, különö­sen fémsóvá, például alkálifémsóvá, előnyösen lítium-, nátrium- vagy káliumsóvá is átalakíthatjuk. Sóképzés 30 céljaira a hidroxi-indolt valamely fémsó képzésére alkal­mas reagenssel, például valamely alkálifémmel, mint nátriummal, valamely alkálifém-hidriddel vagy alkáli­fém-amiddal, mint lítium-hidriddel, nátrium-hidriddel, nátrium-amiddal vagy kálium-amiddal, valamely rövid-35 szénláncú alkálifém-alkoholáttal, mint lítium-, nátrium­vagy kálium-metiláttal, -etiláttal vagy -terc-butiláttal valamely szerves fémvegyülettel, például butil-lítium­mal, fenil-lítiummal vagy fenil-nátriummal, valamely fém-hidroxiddal, -karbonáttal vagy -hidrogénkarbohát-40 tal, mint lítium-, nátrium-, kálium- vagy kalcium­-hidroxiddal, -karbonáttal vagy -hidrogénkarbonáttal reagáltatjuk. A só képzése előnyösen valamely oldószer, például valamely szénhidrogén, mint hexán, benzol, toluol vagy xilol, valamely éter, mint dietil-éter, diizo-45 propil-éter, tetrahidrofurán, dioxán vagy dietilénglikoU -dimetiléter, valamely amid, mint dimetil-formamid vagy foszforsav-hexametil-triamid, valamely alkohol; mint metanol vagy etanol, valamely keton, mint aceton vagy butanon vagy az említett oldószerek valamilyen 50 elegye jelenlétében történik. A (II) általános képletű hidroxi-indolt vagy annak sóját előnyösen valamely hígítószer jelenlétében reagáltatjuk a (III) általános kép­letű karbonsav-származékkal; hígítószerként például a sóképzésre alkalmazott oldószer használható, ezt azon-55 ban helyettesíthetjük vagy hígíthatjuk valamely más­fajta oldószerrel is. A reakciót általában —20 °C és 150 °C közötti, előnyösen 20 °C és 120 °C közötti hő' mérsékleten, különösen előnyösen az alkalmazott oldó szer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten folytat-60 juk le. Lefolytatható a reakció semleges gázlégkörben, például nitrogén-légkörben is. A kiindulási anyagként alkalmazott sót in situ is képezhetjük; ebben az esetben a (II) általános képletű hidroxi-indolt és a (III) általános képletű vegyületet a sóképző reagens jelenlétében rea-65 gáltatjuk egymással. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom