170836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezett, inaktív higany(II)-klorid-aktívszén katalizátor feldolgozására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS Bejelentés napja: 1974. XII. 6. (HO—1750) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973. XII. 13. (P 23 61 917.2) Közzététel napja: 1977. IV. 28. Megjelent: 1978. IV. 30. 170836 Nemzetközi osztályozás: B 01 J 23/80 Feltaláló: MÜLLER Heinz mérnök, Brühl Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Hoechst Aktiengesellschaft, Frankfurt/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés szennyezett, inaktív higany (II)klorid-aktívszén katalizátor feldolgozására i A találmány tárgya eljárás és berendezés szennyezett -kimerült higany(II)-klorid/aktívszén-katalizátor tisztítására és feldolgozására. A vinilkloridnak acetilénből és sósavból történő előállításánál katalizátorként körülbelül 10 súly% hi- 5 gany(II)-kloriddal impregnált aktívszenet alkalmaznak. A reakciókomponensek átalakulása a katalizátoron exoterm reakcióval megy végbe, a hőmérsékletet a kontakt kemencében hűtéssel 120 és 150 °C között tartják. A higany(II)-kloridnak ezen a hőmérsékleten már bekövet- 10 kező szublimációja és az aktívszén-felület csökkenése, valamint az acetilénből származó foszfor- és kénvegyületek lerakódása következtében, továbbá az aktívszén pórusaiba behatolt kondenzációs és polimerizációs termékek miatt a katalizátor fokozatosan kimerül. 8—15 hó- 15 nap leforgása alatt a katalizátor általában hatástalanná válik. A kimerült katalizátor még körülbelül 1,5—4 súly% higany(II)-kloridot tartalmaz. A kimerült katalizátor hányon történő tárolása a talajvíznek higannyal történő szennyeződése miatt nem lehetséges, emiatt a 20 szennyezett kimerült katalizátort fel kell dolgozni. Az 1 558 415 számú Német Szövetségi Köztársaságbeli szabadalmi leírásból ismeretessé vált eljárás szerint a higany(II)-klorid/aktívszén-katalizátorokból a higanyt kinyerik. Az aktívszenet oxigén- vagy levegőhiány jelen- 25 létében elégetik és az égésgázokkal együtt képződő higany(I)-klorid és higany(II)-klorid keverékét a rendszerből kiűzik. Az égésgázok lehűtése után a higany és vegyületei kondenzálnak, a konden^átumban levő higany(I)- ill. higany(II)-kloridot, redukálószer, így hidra- 30 zinszulfát, vas(II)-szulfát vagy formaldehid hozzáadásával fémhigannyá redukálják. A kiváló higany még finom eloszlású szénpor szennyezést tartalmaz, így szűrőnuccson történő előszárítás után acélretortákban kell ledesztillálni. Az ismert eljárás hátránya az, hogy az előszárított, szénport tartalmazó higany a szűrőnuccsról az acélretortákhoz való továbbítás során öngyulladó tulajdonságú, amelyet nyilvánvalóan a foszfor, illetve foszforszuboxidok okoznak. Ezek a foszforvegyületek a szennyezett katalizátornak elégetése során aktívszén és szénmonoxid jelenlétében a szennyező foszforvegyülptekből képződnek. Az öngyulladás következtében fehér, a nyálkahártyát és a torkot, ill. garatot ingerlő foszforpentoxidköd képződik, ami a környezetet szennyezi. A találmányban célul tűztük ki szennyezett, kimerült aktívszénhordozóra felvitt higany(II)-klorid katalizátor feldolgozását és erre alkalmas berendezés szerkesztését, amely a felsorolt hátrányoktól mentes. A találmány szerinti eljárás során olyan szénporral szennyezett higany képződik, amely foszfortól, illetve foszforszuboxidoktól mentes, így nincs öngyulladó tulajdonsága. A találmány szerinti eljárás azzal jellemezhető, hogy az aktívszenef olyan mennyiségű levegő vagy oxigén, illetve ezek elegye jelenlétében égetjük el, hogy a füstgázok a gőzalakű fémhiganyon kívül 0,5—5 térfogat % oxigént és 2—15 térfogat% szénmonoxidot tartalmazzanak, továbbá a füstgázokat a higany leválasztása céljából kondenzációs zónában vízzel érintkeztetjük, végül a kondenzációs zó-170836 í