170826. lajstromszámú szabadalom • Védőautomatával közvetlenül felszerelhető fogyasztásmérő készülék váltakozóáramú hálózathoz

3 170826 4 korszerű gyári technológiával készítik. A szerelvé­nyezést az áramszolgáltató vállalat szakemberei vég­zik, részint előkészítés során, részint a helyszínen. E készülékeket előlapra kell szerelni, melyen ezek egymástól geometriailag függetlenül vannak elren­dezve, ezért az előlap viszonylag nagyméretű, pél­dakénti szabványos készülékeknél 40X160X380 mm. A szerelési műveleteket a helyszínen szakképzett személy végzi el, holott tulajdonképpen ilyen szak­képzettséget csak a bekötési művelet maga igényel­né. Minthogy azonban a helyszíni kiszálláshoz a be­kötéssel kapcsolatos szakszerűségi és biztonságtech­nikai követelmények miatt mindenképpen szakem­bert kell kijelölni, a villanyszerelői szakmunkáské­pesítést nem igénylő szerelési műveleteket is ez a szakember végzi el. Ennek jelentőségét akkor lehet helyesen felmérni, ha tételesen megvizsgáljuk az el­végzendő műveleteket. A fogyasztásmérőnek az előlapra való felerősíté­séhez szükség van: - a szigetelő lapra erősített hornyos csapra, ami­re a mérőmű házának felső részén elhelyezett akasz­tófül beakasztható; - a mérőmű házának alsó részén található két da­rab felerősítő láb helyszíni csavaros rögzítésére; - a mérőmű bekötéséhez a kapocstest alján a négy darab vezeték átbújtatására a helyszíni adott­ságoknak megfelelően a szigetelőlapon furatokat kell készíteni. A megszakító automata felerősítéséhez: - le kell szerelni az automata alsó és felső vé­gén található - a bekötő vezetéket és a csavarokat borító - fedőlapot; - az automata felerősítésére az egymástól kb. 70 mm-re levő furatokat az előtét lapra át jelölik; - a bejelölt helyen 3 mm átmérőjű furatot ké­szítenek ; - 2-2 darab alátétes, anyás csavarral felerősítik az automatát; - az automatához bejövő és onnan elmenő veze­ték részére a szigetelő előlapon furatokat kell ké­szíteni. A mérőmű és az automata bekötéséhez: - a hálózatról bejövő fázis- és nullavezetőket az automata egyik végén található kapocshoz fel kell vezetni és két darab csavarral bekötni; - két db megfelelő hosszúságú vezetéket kell a helyi kimérés alapján készíteni, ezek mindkét vé­gét csupaszítani, s az automata másik végén levő kapocshoz bekötni; - a vezetékeket vissza kell vezetni az előlap alá és a mérőmű kapocstesténél ismét az előlap felső oldalára kell hozni; - a vezetékek még szabad végeit a kapocstest 1, illetve 4 hüvelyeibe be kell kötni; - a fogyasztó (k) hoz menő vezetékeket a kapocs­test 3, illetve 6 hüvelyeihez be kell kötni; - a kapocstestre a kapocsfedelet két csavarral rögzíteni kell, majd azt ólomzárral lezárni; - az automata mindkét végén a kapcsokat szige­telő anyagból készült borítóval egy-egy csavar se­gítségével be kell fedni és a csavarokat (alul-felül) a jogosulatlan bontás megállapíthatóságát biztosító módon le kell zárni (pl. ólomzárral). Szemmel látha­tó, hogy olyan kialakítás esetén, melynél a felszere­lést és az összeköttetések létrehozását már a gyári szerelésnél el lehetne végezni, e műveletek általában betanított munkásokkal elvégezhetők lennének, s a helyszínen csak a már szerelt előlap felszerelését és a bekötést magát kellene elvégezni (beleértve az ólomzárazást). Annak, hogy ezen nyilvánvalónak tű­nő újítás eddig nem valósult meg, az a magyaráza­ta, hogy a mérőművet teljesen eltérő rendeltetésű és geometriájú helyiségekben kell felszerelni, a fo­gyasztásmérő készülék és a védőautomata egymás­hoz képesti helyzetét a helyi adottságoknak meg­felelően egyedileg kell megválasztani, s végered­ményben a kapocstestnél és a védőautomatánál egyaránt olyan szereléseket kell végezni, melyeknél üzemi viszonyok között feszültség alatt álló veze­tők (természetesen árammentesített állapotban vagy megfelelően szigetelt szerszámokkal) közvetlenül is megérintendők. S a készülékek szabványos tömeges előállításánál ezen körülmények figyelembevétele azt eredményezi, hogy még a tipizált mérőhelyek­kel kialakított új építkezéseknél is megmarad az előbb felsorolt hátrányok egy része. Itt ugyan lehet­ne kedvezőbb megoldásokat kialakítani, ehhez azon­ban a készülékek konstrukcióját meg kellene változ­tatni, s akkor azok már nem lennének tetszőleges helyen egyaránt alkalmazhatók. Célunk az volt, hogy a két készülék szokásos ki­alakításának megváltoztatása nélkül olyan megol­dást hozzunk létre, amelynél - az eredő helyigény optimálisan kicsi, úgyhogy kedvezőtlen helyeken sem merülhet fel a belső el­rendezés megváltoztatásának, egyedi megválasztá­sának szüksége, - a bekötendő vezetékek kézzel vagy szerszám­mal való megérintése egyetlen csatlakozási pontban szükséges, miáltal a helyszíni szerelési igény a fent leírt optimális elképzelésnek megfelelően alakul tet­szőleges helyen való beiktatás esetén. Járulékos célkitűzés volt az összeépítés olyan mó­don való kialakítása, hogy a különböző gyártmányú és ennek megfelelően geometriai részletek tekinte­tében eltérő sajátosságú védőautomata készülékek minden esetben olyan irányítással legyenek elren­dezhetők, hogy az ívoltó kamra fúvási iránya opti­mális legyen, vagyis a gravitációs erőtérrel szem­ben, felfelé nézzen. Találmányunk alapja az a felis­merés, hogy ezen konstrukciós követelmények ki­elégíthetők, ha alkalmasan beágyazott szerelvény­elemekkel kialakított tartóbakkal egészítjük ki a ka­pocstestet. Találmányunk tárgya ennek megfelelően fogyasz­tásmérő készülék váltakozóáramú hálózathoz, mely­nél a mérőmű házának alsó oldalfalához van illeszt­ve a be- és kijövő vezetékek befogadására alkalmas - villamosan vezető anyagból készült hüvelyeket magába foglaló - kapocstest. A találmány abban van, hogy a kapocstest alsó falához szigetelő anyagból készült tartóbak van old­ható kötéssel erősítve oly módon, hogy a tartóbak­ból függőleges irányban felfelé kiálló legalább két - vezető anyagból készült - csap van az első, illet­ve a második hüvelybe behelyezve és ott - oldható kötéssel - rögzítve, míg legalább két - pl. a harma­dik és a negyedik - hüvellyel szemben a tartóbak -10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom