170823. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőber főként cserépkályhákhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 170823 £ A bejelentés napja: 1972. I. 4. (FO—638) A közzététel napja: 1977. IV. 28. Nemzetközi osztályozás: F 24 C 15/32 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. IV, 30 Feltalálók: DERECSKÉI Sándorok! gépészmérnök, MESZLÉRY Celesztin oki. munkavédelmi szakmérnök, Dr. VIDA Miklós oki. gépészmérnök, oki. gazdasági mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, Budapest Tulajdonos: Fővárosi Gázművek, Budapest Tüzelőberendezés, főként cserépkályhákhoz A találmány tárgya tüzelőberendezés, különösen gáztüzelésű, olajtüzelésű, vagy gáz- és olajtüzelésű cserépkályhákhoz. Jelenleg sokféle megoldású gáz-, illetve olajtüzelésű berendezés ismert. Az égéstermékjárat külön- 5 böző megoldásai közül a cserépkályháknál a legelterjedtebbek a „Hardtmuth", „pados", „lengyel", „svéd", „hármas", „négyes" és „iker négyes" elrendezések. A városok levegőszennyeződésének nagy hánya- 10 dát a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések égéstermékeivel a légkörbe kerülő korom, kátránygőzök stb. alkotják. A levegőszennyeződés csökkentésére irányuló törekvés is hozzájárul a szénhidrogének fokozott mértékű felhasználásához 15 a háztartási tüzelőberendezésekben. A gáztüzelésű cserépkályhákra vonatkozó különböző rendelkezések eltérő, sokszor egymásnak ellentmondó utasításokat adtak a belső szerkezetek megoldására. 20 Gázégők gyártásával kapcsolatban elvégzett robbantási kísérletsorozat eredményei azt mutatták, hogy a „lengyel" égéstermékjáratú cserépkályha robbanás esetén kisebb mértékben károsodik, illetve kevésbé veszélyes környezetére, mint a „Hardt- 25 muth" égéstermékjáratú. A robbanási veszély elhárításának kérdésével a vizsgálat nem foglalkozott. A több éves üzemeltetés után jelentkező kéménykárosodások - a kéménykorrózió jelensége - tette szükségessé a tüzelőberendezés új belső szerkezeti 30 megoldásának keresését. A gyakorlati tapasztalatok és az elméleti kutatások azt bizonyították, hogy az égéstermékből a kéményfalon kondenzálódó vízgőz mennyisége, a kéménykorrózió (kéménykárosodás) mértéke és a tüzelőberendezés hatásfoka között igen szoros összefüggés van. Az összefüggésből következik, hogy nem szabad a tüzelőberendezés hatásfokát önálló vizsgálat tárgyává tenni, hanem minden esetben számítani kell a kéménykárosodást is, és a gazdaságosság megállapításánál csak a két tényező együttes értékelése lehet mértékadó. Bizonyítható, hogy a 90%-nál nagyobb hatásfokú gáztüzelőberendezések kéményeiben bekövetkező károsodás értéke kb. ötszöröse a 80%-os hatásfok következtében előálló tüzelőanyag többletfelhasználás értékének. Az ismertetett hátrányok megszüntetésére ismeretes olyan rövidrezárt égéstermékjáratú megoldás, amelynél a tűztér a kéménnyel nem csupán az égéstermékjáraton keresztül van összekötve, hanem a járatokat elválasztó falakon levő nyílásokon keresztül is (biztonsági járat). Az ilyen tüzelőberendezésben a tűztér és a kémény között létesített - a hagyományos égéstermékjáratnál rövidebb - út következtében a távozó égéstermék hőmérséklete magasabb, így a hagyományos megoldásoknál egyenletesebb felületi hőmérsékleteloszlást biztosít, valamint a felfűtés idejét és a kéménykárosodást csökkenti. Ez a megoldás azonban, mivel a tűztér és az égéstermékelvezető csonk, vagy a kémény között az összeköt-170823 1
